Seychelle-szigeteki szarkarigó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Seychelle-szigeteki szarkarigó
Copsychus sechellarum1.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Nem: Copsychus
Faj: C. sechellarum
Tudományos név
Copsychus sechellarum
(Newton, 1865)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Seychelle-szigeteki szarkarigó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Seychelle-szigeteki szarkarigó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Seychelle-szigeteki szarkarigó témájú kategóriát.

Hím madár Cousin szigetén
Copsychus sechellarum.jpg

A Seychelle-szigeteki szarkarigó (Copsychus sechellarum)a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Seychelle-szigeteken endemikus faj. Ma már csak a szigetcsoport Aride, Cousin, Cousine és Frégate szigetein fordul elő.

A szigeteket borító erdők lakója

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 18-21 centiméter. Közepes testű, jellegzetes színezetű faj. Mint neve is mutatja megjelenése hasonlít az Európában elterjedt szarkára. Feje, háta, hasa és farka fekete, szárnyain nagy fehér foltok láthatóak. Farkát többnyire igen jellegzetes módon fölemelve tartja. Szép hangzású, igen összetett éneke van.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az otthonául szolgáló szigetek erdeinek aljnövényzetében élő rovarokkal táplálkozik. Mivel ezeket nem túl könnyű összeszedni a gránitsziklák közül, a faj érdekes módon alkalmazkodott. Követi az élőhelyén előforduló óriásteknősöket, sokszor azok hátán teknőjén utazva. Amint a nagy termetű teknős áthalad az erdőn felzavar sok rovart, százlábút, pókot, melyeket a szarkarigó a teknős hátáról leszállva elkap, majd visszatér leshelyére.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj szigorúan monogám párkapcsolatban él. Fészekalja 3-4 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közel 200 évvel ezelőtt, mielőtt az emberek megtelepedtek volna a Seychelle-szigeteken a faj több apró szigeten is honos volt. Ezekről azóta az erdők irtása és a meghonosodott macskák és patkányok miatt kihalt. A nagyobb szigeteken is erős állománycsökkenés volt tapasztalható. Az élőhely átalakítás és a ragadozók megjelenése mellett a szigetekre betelepített agresszív természetű és fészekromboló hajlamú pásztormejnó (Acridotheres tristis) megjelenése is hozzájárult a fogyáshoz. Ráadásul az 1960'-as években betelepítették a szigetcsoport több tagjára a gyöngybaglyot (Tyto alba) melytől a cukornád ültetvényeken garázdálkodó patkányok számának csökkentését várták. Ehelyett a faj rákapott a szigetvilág madarainak a fogyasztására.

1970-re mindössze 10 pár él a fajból, melyek az apró Frégate szigeten éltek. Hogy a faj egyáltalán még létezik szinte csodával határos. Frégate szigeten nem honosodtak meg a többi szigetet elözönlő patkányok és a sziget kisszámú elvadult macskapopulációja egy fertőző betegség következtében teljesen kihalt. Ennek és az erős védelemnek ellenére a faj populációi évtizedekig nem növekedtek, inkább csak stagnáltak. 1978-ban csak 41 egyedet számláltak meg, de ismeretlen okok miatt a következő évben csak 20 madarat találtak.

1990-ben is csak 22 példány élt. Ekkor a helyi természetvédelmi szervek az egyesült királyságok beli Királyi Madárvédelmi Társasággal összefogva egy nagyszabású fajmentési programot indítottak. Ekkor áttelepítettek néhány madarat a szintén patkánymentes és természetvédelmi oltalom alatt álló Cousin és Cousine szigetekre, ahol a faj korábban is honos volt. Cousin szigetén mintegy 30 madár él azóta és ezzel a sziget eltartókapacitását teljesen ki is használták. 2002-ben bevonták programba Aride szigetét is.

A visszatelepülés összességében sikeresnek mondható, mivel 2003-ban a madarak számát 120 egyedben állapították meg.

A fajmentő program, úgy tűnik, eddig sikeres volt, de a faj egyedszáma még mindig nagyon alacsony. 2009-ben a Seychelle-szigetek négy szigetén él a faj, és a későbbiekben be szeretnék vonni a programba a Denis szigetet is. Az utolsó állományszámláláskor, 2005-ben összesen 178 egyedet regisztráltak. Ebből 82 Frégate szigetén, 46 Cousin-on, 32 Cousine szigeten és 18 Aride szigetén élt. Ebben az évben a Természetvédelmi Világszövetség a sikeres program eredményei láttán a fajt a "kritikusan veszélyeztetett" kategóriából egy kategóriával visszafokozta, így ma már a "veszélyeztetett" kategóriába sorolják. Mindezek mellett a faj hosszú távú életben maradása csakis továbbra is szigorú intézkedések mellett lehetséges.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]