Serák Károly
| Serák Károly | |
 | |
| Született | 1835. október 28.[1] Peszéradacs |
| Elhunyt | 1905. május 28. (69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Serák Márta |
| Foglalkozása | agronómus |
| Tisztsége | igazgató (1873–1905, Fővárosi Állat- és Növénykert) |
| A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója | |
| Hivatali idő 1873 – 1905 | |
| Előd | Berecz Antal |
| Utód | Lónyai Géza |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Serák Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Serák Károly (Adacs, 1835. október 28. (keresztelés)[2] – Budapest, 1905. május 28.)[3] nagyabonyi kisbirtokos, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója.
Életútja[szerkesztés]
Serák István és Traub Anna törvénytelen fiaként született, Kunszentmiklóson keresztelték.
1873-ban nevezték ki állatkert-igazgatónak, mert abban reménykedtek, hogy gazdálkodói tapasztalatával az új direktor meg tudja menteni a kertet a teljes összeomlástól. Három évtizeden át, „változó szerencsével” vezette a kertet, a leghosszabb ideig valamennyi igazgató közül.
Kinevezése után hozzáfogott az állatkert katasztrofális pénzügyi helyzetének rendbetételéhez. Első lépésként a fővároshoz fordult pénzsegélyért, a város vezetői azonban ezt megtagadták, mondván: ilyesmiről csak akkor lehet szó, ha az új vezetés eredményeivel bizonyít.
Ezután úgy igyekezett az állatkertet működtetni, mintha az a saját kis birtoka lenne, s mivel külső segítségre nem számíthatott, minden lehetőséget megragadott a pénzszerzésre. A legnagyobb haszonnal persze a mutatványosok szerepeltetése kecsegtetett, így aztán egymást érték a tűznyelők, az akrobaták és a kötéltáncosok. Bár ezek a látványosságok az állatkertbe nemigen illettek, elegendő bevételt hoztak a kertnek ahhoz, hogy a válságból kilábalhasson. A pénzügyi helyzet lassan stabilizálódott, s 1875-ben már a főváros is megszavazta a segélyt az állatkert részére.
Már vagy nyolc évig volt beteg és ekkor az állatkert hanyatlásáért és bajaiért is őt okolták. Meghalt 1905. május 29-én Budapesten a Szent János-kórházban.
Családja[szerkesztés]
Első felesége Danielisz Hortenzia, akitől megözvegyült. Második neje Hentaller Emília (Elma), Hentaller Eduárd és Batta Constantia leánya, akivel 1884. szeptember 15-én házasodott össze a Budapest-Kálvin téri református templomban,[4][5] (Elhunyt 1906. július 3-án Budapesten.)[6] Harmadik felesége Thury Emília Mária volt, akivel 1888 novemberében kötött házasságot Budán, az unitárius egyház szertartása szerint.[7] Gyermekeik Serák Márta opera-énekesnő és Serák Alice tanítónő (férjezett Mándoky Lajosné, Budapest, 1889. július 30. – Budapest, 1953. december 5.).[8]
Munkái[szerkesztés]
- Állatkerti Kalauz. Tájékoztató a budapesti állatkertben az állatok rövid leírásával, Budapest, 1878.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ születési anyakönyv
- ↑ Kunszentmiklósi róm. kath. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1835. év.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1605/1905. folyószáma alatt.
- ↑ A Budapest-Kálvin téri református egyházközség házassági anyakönyve, 208/1884. folyószám.
- ↑ Ellenzék, 1884. szeptember 17.
- ↑ Bp. IX. ker. állami halotti akv. 1648/1906. folyószám.
- ↑ Fővárosi Lapok 1888. november 25.
- ↑ Serák Alice halotti bejegyzése Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 2025/1953.
Források[szerkesztés]
- [1] Serák Károly mellszobra az állatkert-történeti emléksétányon (László Péter alkotása)
- [2] Az Országos Hírlap (főszerkesztő: Mikszáth Kálmán) 1898. december 5. száma (4. oldal első hasáb közepe): 25 éve az állatkert igazgatója
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
![[1]](https://web.archive.org/web/20110702154535/http://www.zoobudapest.com/site/upload/2007/11/serak.jpg){kind=link}
További információk[szerkesztés]
- Kelemen: Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.