Fűrészfogú sügérfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Serranidae szócikkből átirányítva)
Fűrészfogú sügérfélék
Evolúciós időszak: Kora paleocén - jelen
Cephalopholis argus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Serranidae
Innamura & Yabe, 2002
Szinonimák
  • Grammistidae
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fűrészfogú sügérfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fűrészfogú sügérfélék témájú kategóriát.

A fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család.

Előfordulásuk[szerkesztés]

A fűrészfogú sügérfélék sekély tengerrészeken és korallzátonyokon világszerte megtalálhatók. Nagy részük trópusi vizekben él, némelyek azonban a mérsékelt öv tengereiben fordulnak elő. A fűrészfogú sügérfélek széles körben elterjedt, jó alkalmazkodóképességű halak. A nagyobb fajok közül néhányat igen kedvelnek az ínyencek és a horgászok, így fennáll a túlhalászás veszélye.

Megjelenésük[szerkesztés]

E család legnagyobb fajainak hossza 4 méter, testtömege 300-400 kilogramm. Az állatok bőre festéksejteket tartalmaz, melyek tetszés szerint nyithatók, ezáltal a halak képesek megváltoztatni a színüket. Pofájuk általában igen széles, pecekszerű fogakkal. A zsákmánnyal sok vizet szívnak be, ami azután a kopoltyúrésen át távozik. A hátúszók hosszúak és tüskések, és elülső részük tüskés úszósugarakból áll.

Életmódjuk[szerkesztés]

A fűrészfogú sügérfélék lakóhelyükhöz hűek, de nem védelmezik territóriumaikat. Egyedül vagy kis csoportokban vadásznak. Táplálékuk túlnyomórészt kis halakból áll.

Szaporodásuk[szerkesztés]

Az ivarérettséget nőstényként 2-5 éves korban érik el, az átalakulás hímmé a 7-10. életév után történik meg. Az ívási időszak egyes fajoknál késő tavasszal van.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:

Anthiinae[szerkesztés]

Epinephelinae[szerkesztés]

Serraninae[szerkesztés]

Források[szerkesztés]