Sergio Pininfarina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sergio Pininfarina (Torino, 1926. szeptember 8. – Torino, 2012. július 3.[1]) olasz ipari vállalkozó, formatervező és politikus.

Nemzetközi hírnevét számos kedvelt sportautó formatervezése alapozta meg. 1979 és 1985 között az olasz Liberális Párt (PLI) színeiben képviselő az Európai Parlamentben, 2005-ben elnyerte az Olaszország Örökös Szenátora címet.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti nevén Sergio Farinaként született, a család neve Pininfarinára akkor változott, amikor apja, Battista Farina 1961-ben hivatalosan is, elnöki dekrétum alapján felvette "Pinin" becenevével módosított vezetéknevét, hogy az akkorra már ismert (eredetileg Carozzeria Pinin Farina néven futó, később már egybeírt) Carozzeria Pininfarina autótervező cégével a neve harmonizáljon.

Sergio Pininfarina 1950-ben szerzett mérnöki diplomát a Torinói Műszaki Egyetemen (Politecnico di Torino). Ezután hamarosan bekapcsolódott apja cégének tevékenységébe, amelynek annak 1966-ban bekövetkezett halála után elnöki tisztét is átvette.

Pininfarina nős volt, felesége Giorgia.[2] Lánya, Lorenza kommunikációs igazgató volt és más vezető tisztségeket töltött be a Pininfarina SpÁ-nál, Andrea nevű fia, aki szintén vezette a családi céget, 2008-ban balesetben hunyt el.[3] A cégvezetést második fia, Paolo Pininfarina vette át.

Karrierje formatervezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1965-ben Pininfarina személyes hatására döntött úgy Enzo Ferrari, hogy egy új motorelhelyezésű, elérhető árú sportkocsitípust terveznek. Ez lett a Ferrari Dino Berlinette Speciale, amelyet a Párizsi Autószalonon mutattak be ugyanebben az évben. Ismert formatervei közé tartozik a Ferrari Testarossa, a Fiat 124 Sport Spider. A vasúti járműtervezésben is kitűnt a Svájci Szövetségi Vasutaknál (SBB) használt Re 460 mozdonnyal, valamint a Bombardier által gyártott zürichi Cobra Tram alacsonypadlós villamosjárművel.

Politikusi tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pininfarina az 1979-es Európa-parlamenti választásokon indult az Olasz Liberális Párt (Partito Liberale Italiano, PLI) jelöltjeként és került be képviselőként, majd öt évvel később újraválasztották. 1988-ban azonban lemondott, mert a Confindustria elnöke lett, ez utóbbi tisztséget 1992-ig viselte. Carlo Azeglio Ciampi olasz államelnök 2005. szeptember 23-án örökös szenátorrá nevezte ki az Olasz Parlament (Parlamento italiano) Szenátusába (Senato della Repubblica).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]