Seregi László
Seregi László (Budapest, 1929. december 12.) Kossuth-díjas táncos, koreográfus. A magyar balett történetének egyik legkiválóbb, külföldön is legelismertebb alkotója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályafutása
Grafikusnak készült az Iparművészeti Főiskolán (1945–1949), de tanulmányait anyagi okokból nem tudta folytatni. Komolyabb előképzettség nélkül, felnőttként sikerrel felvételizett 1949-ben a Honvéd Művészegyüttesbe. Már e néptáncegyüttesben megmutatkozott koreográfusi tehetsége, mikor 1953-ban elkészítette a Reggel a táborban című humoros táncjelenetét, melyet az együttes évtizedekig műsoron tartott. Itt balettet is tanult, Nádasi Marcellától, 1957-től pedig már az operaház balettegyüttesében táncolt. Itt Carl Millöcker A koldusdiák című operettjéhez készített balettbetéttel tűnt fel, majd más hasonló munkák után bízták meg 1968-ban első egész estés táncdrámája elkészítésével, a Spartacus-szal. Hasonlóan nagy nemzetközi siker ért el a darabbal, mint a Bartók-balettek (Fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin) új megformálásával (1970).
Képzőművészeti előképzettségét is kamatoztatva dolgozta fel Csontváry Kosztka Tivadar látványvilágát (A cédrus), amerikai tanulmányútja hatására pedig több Bernstein-műre is készített koreográfiát. Utolsó alkotói periódusában Shakespeare-művek táncadaptációit (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A makrancos Kata) vitte színre, hagyományosabb, realisztikus stílusban, egyéni humorral. Mindezzel Harangozó Gyula követőjének is tekinthető. Műveit folyamatosan játsszák a világ számos városában (pl. Dortmund, Moszkva, Róma, Prága, Bordeaux, Edinburgh, Köln, Leningrád, Kijev, Berlin, Monte Carlo, Bécs, Salzburg, Párizs, Torino, London Zürich, Düsseldorf, Sydney). Állandó asszisztense Kaszás Ildikó.
1977-től 1984-ig az operaház balettigazgatója volt: mint Lőrinc György utóda, az ő általa kialakított, nyitott műsorpolitikát folytatta.
[szerkesztés] Nevezetesebb koreográfiái
[szerkesztés] Balettek
- Aram Hacsaturján: Spartacus (1968)
- Bartók Béla: A fából faragott királyfi (1970, 1981)
- Bartók Béla: A csodálatos mandarin (1970, 1981)
- Léo Delibes: Sylvia (1972)
- Hidas Frigyes: A cédrus (1975)
- Paul Hindemith: Kamarazene No. 1. (1977)
- Leonard Bernstein: Szerenád (1977)
- Leonard Bernstein: A városban (1977)
- Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra (1978)
- Johann Sebastian Bach: Air (1978)
- Szergej Szergejevics Prokofjev: Rómeó és Júlia (1985)
- Felix Mendelssohn: Szentivánéji álom (1989)
- Goldmark Károly – Hidas Frigyes: A makrancos Kata (1994)
[szerkesztés] Táncbetétek musicalekhez
- Andrew Lloyd Webber: Macskák (1983, Madách Színház)
- George Gershwin: Crazy for You (1995, Operettszínház)
- Jerry Herman: Hello Dolly (1998, Bécs)
- Andrew Lloyd Webber: Operaház fantomja (2003, Madách Színház)
[szerkesztés] Kitüntetései
- Erkel Ferenc-díj (1969)
- Érdemes művész (1972)
- SZOT-díj (1975)
- Nagy Osztrák Érdemkereszt (1976)
- Kiváló művész (1978)
- Kossuth-díj (1980)
- A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúkkal ékesített Zászlórendje (1989)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999)
- A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003)
- A Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíja (2003)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2004)
- Hazám-díj (2005)
- Prima Primissima díj (2005)
[szerkesztés] Irodalom
- Kaán Zsuzsa: Seregi. Nemzetközi tánc- és kultúra alapítvány, Bp. 2005.
- Körtvélyes Géza: Hagyomány és újítás egysége az Operaház balettszínpadán (Kritika, 1989/4)
