Kálnok
| Kálnok (Calnic) | |
 | |
| Az unitárius templom és faharangláb | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Sepsikőröspatak |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sepsikőröspatak |
| Irányítószám | 527167 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64933 |
| Népesség | |
| Népesség | 502 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 506 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 588 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 46″, k. h. 25° 47′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 46″, k. h. 25° 47′ 44″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kálnok (románul Calnic) falu Romániában Kovászna megyében, az azonos nevű patak partján. Közigazgatásilag Sepsikőröspatak községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Sepsiszentgyörgytől 12 km-re északra, a Baróti-hegység keletre néző lábánál a Kálnok-patak völgyében fekszik. A falun áthalad a SEPSI Zöld Út nevű kerékpárút.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a szláv kalnik (= sáros) melléknévből ered. Nincs kizárva a magyar eredet sem, hiszen a Czuczor Gergely, Debreczeni József A magyar nyelv szótárában az alábbi olvasható: "KÁL elavult törzsök, mely ma csak helynevekben él, és több származékai vannak, mint Káld, Kálló, Kállya, Kálna, Kálnok, Kálos, Kálosa, Kálócz, Káloz, Kálozd."
Története[szerkesztés]
1332-ben Kalnuk néven említik először. A Kálnoky család ősi fészke. A falu népességét illetően a szerényebb települések egyike volt és maradt mindvégig. 1567-ben csupán 11 kapuját számlálták össze, s a 17. század elején sem haladta meg a kb. 200-300 lelket a helység lakossága. 1910-ben 663 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. Határában 1940-ben szénbányát nyitottak. 1992-ben 521 lakosából 516 magyar, 3 román és 2 cigány volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Református temploma a 15. században épült gótikus stílusban ovális védőfallal. Fa haranglába 1781-ben épült. A kőkerítés külső falán napóra látható.
- A falu délnyugati szélén van az unitárius templom (ép. 1674-ben), mellette az 1781-ben készült fából való harangláb. A templom virágmintás kazettás mennyezete a 17. századból való. A haranglábon egy 1773-ban készült reneszánsz díszítésű harang van. A népi faragás és festés remekei a templom körüli székely kapuk. A templom karzatán Székely Mózes erdélyi fejedelem stilizált címere látható, melyet 1785-ben festették. Az egyetlen székely fejedelem címerének feltüntetése, a legnagyobb Habsburg elnyomatás alatt, bátor tett volt a kálnoki székelyektől.
- Egykoron népi hagyományairól volt híres a falu. Ebből mára már csak a díszítőfaragás maradt élőben. A famegmunkálás remekműve az itt látható két szép harangláb. A helybeliek szerint „összeállításánál vasból való szeget nem használtak”.
- A temetőkertben egy több száz éves tölgy áll és néhány jeles személyiség síremléke.
- Határában a tatárjárás következtében elpusztult templom található. Még láthatók 15. századi sokszög záródású gótikus templom tornyának maradványai. Eredetéről nem alakítottak ki végleges véleményt, Veres barátok temploma néven emlegetik.
Műemlékek[szerkesztés]
Kálnok hat tétellel szerepel a romániai műemlékek Listáján (Lista monumentelor istorice), melyek mindenike országos jelentőségű építészeti műemlék:[2]
- a református templom épületegyüttese, 15-19. század,
- a református templom épülete, 15. század, átalakítva a 17. században, majd 1854-ben,
- a református templom fa haranglába, 17-18. század,
- az unitárius templom épületegyüttese, 18-20. század,
- az unitárius templom épülete, 17-20. század,
- az unitárius templom fa haranglábja, 1674, átalakítva a 20. században.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1893. április 8-án K. Hamar Ilona, Kovásznai Gáborné magyar regényíró.
- Itt született 1897. október 14-én Hosszú Zoltán (1897–1944) színművész, kit a székely humor mestereként korában Dani bá néven ismertek.
- Itt temették el Bedő Albert erdészt, MTA-tagot.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Covasna. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A Kálnoky családról
- http://data.hu/get/1202524/Kalnok.ppt.html PowerPoint bemutató Kálnokról
- https://web.archive.org/web/20090628004330/http://www.panoramio.com/photo/16272335 Kálnoki képek
- http://data.hu/get/1202497/Bedo_Albert_.ppt.html[halott link] Bedő Albert PowerPoint bemutató
- http://data.hu/get/1202545/Korospatak.ppt.html PowerPoint bemutató Sepsikőröspatakról
- http://data.hu/get/1228718/Korospataki_templomok.ppt.html PowerPoint sepsikőröspataki templomok
- Szász András: Sepsikálnok
- Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes Erdély székely fejedelme
- Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. - 1862.
- Képgaléria Kálnokról a www.erdely-szep.hu honlapon
.svg){kind=small}