Seprűzanót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Seprűzanót
Cytisus scoparius2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Faboideae
Nemzetség: Cytisus
Faj: C. scoparius
Tudományos név
Cytisus scoparius
(L.) Link
Szinonimák

Spartium scoparium L.
Genista scoparius L. (Lam.)
Sarothamnus scoparius L. (K.Koch).

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Seprűzanót témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Seprűzanót témájú kategóriát.

A seprűzanót vagy seprőzanót (Cytisus scoparius) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjának Faboideae alcsaládjába tartozó évelő cserje. Nyugat- és Közép-Európában őshonos, az Ibériai-félszigettől északra a Brit-szigetekig és Dél-Skandináviáig, keletre Lengyelország és Románia területéig található meg.[1] A napsütötte helyeket, az alacsony tengerszint feletti magasságon található száraz, homokos talajokat kedveli,[2] gyakran ültetik is. Magyarországon az ország nyugati területeinek savanyú talajain őshonos. Természetes elterjedési területén kívül egyes helyeken inváziós fajjá vált.[3] Sokszor cserjéseket alkot.

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A seprűzanót virágai

Az 50–200 cm magas cserje szára zöld, ágai vékony, ötélű vesszők, melyek felemelkednek vagy a földre terülnek. Könnyen lehulló, apró, nyél nélküli (ülő) tojásdad levelei közül a felsők osztatlanok, az alsók hármasan tagoltak; ritkásan állnak, és jelentős részük virágzáskor már rendszerint lehullott. Május-június környékén virágzik. A szélesen kinyíló sárga, illatos, zigomorf pillangós virágok magánosak, de látszólag dús fürtvirágzatot alkotnak (leveles fürtben nyílnak). A párta 2-2,5 cm-es, szélesre nyíló sziromlevelek között hosszan kinyúló bibeszál spirálisan 1-2 fordulatnyit csavart. A hosszúkás, éretten feketés hüvelytermések pillás élűek, egyben maradók.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kinolizidin-alkaloidokat, köztük szparteint és lupanint; biogén aminokat: dopamint és tiramint; flavonoidokat: szkoparin és asztralagin; a magokban lecitint tartalmaz.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egykor vesszőiből seprűt fontak – innen a faj neve –, a virágrügyeket megették, a rostokból textíliát készítettek, a kérget bőr cserzésére, leveleit sör ízesítésére használták fel. Gyökérzete futóhomok megkötésére is alkalmas, autópályák töltéseire is ültetik.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkaloidtartalmán alapuló hatása miatt szív- és érrendszeri panaszok, alacsony vérnyomás, visszérbetegség kezelésére használható, bizonytalan szparteintartalma miatt felhasználása inkább csak késztermékekben ajánlott. A homeopátiában szívritmuszavar, szívgyengeség, bőrbetegségek kezelésére használatos.

A virágban található flavonoidoknak vizelethajtó hatásuk van, amelyek elősegítik a kloridok kiürülését. A szpartein nyugtató hatást gyakorol az idegrendszerre és szabályozza a szívritmust. A tiramin érösszehúzó tulajdonságú; így a zanót alapú gyógykészítmények kedvezően hatnak a vérkeringésre.

A seprűzanót mérgező hatását a szpartein okozta (ennek mértéke a növény különböző részeiben változó): túladagoláskor előfordulhat hányás, szédülés, szívdobogásérzet, ezért csak az orvos által javasolt gyógykészítményeket használja! A seprűzanót használata nem ajánlott terhesség idején vagy magas vérnyomásban szenvedőknél. Ezenkívül a tiramin egyes antidepresszáns gyógyszerek szedése mellett veszélyes vérnyomásemelkedést okozhat.

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 
  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241  
  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 9639491349  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Flora Europaea: Cytisus scoparius
  2. Blamey, M. & Grey-Wilson, C. (1989). Flora of Britain and Northern Europe. Hodder & Stoughton. ISBN 0-340-40170-2.
  3. Journal of the Bombay Natural History Society, 103 (2-3), May-Dec 2006 356-365 HABITAT MODIFICATIONS BY SCOTCH BROOM CYTISUS SCOPARIUS INVASION OF GRASSLANDS OF THE UPPER NILGIRIS IN INDIA, ASHFAQ AHMED ZARRI1, 2, ASAD R. RAHMANI1,4 AND MARK J. BEHAN3 1 Bombay Natural History Society, Hornbill House, S.B. Singh Road Mumbai 400 023, Maharashtra, India. 2 Present Address: Centre for Biodiversity Studies, Baba Ghulam Shah Badshah University, Rajouri 185131, J&K, India. Email: ashfaq_az@rediffmail.com 3 Division of Biological Sciences, University of Montana, Missoula 59812, USA. 4 Email: bnhs@bom3.vsnl.net.in