Semjén Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Semjén Zsolt
Magyarország miniszterelnök-helyettese
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. június 1.
Magyarország nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2022. május 24.
Magyarország nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
2018. május 18. – 2022. május 24.
Magyarország nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
2010. május 29. – 2018. május 18.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2003
ElődVarga László
Született1962. augusztus 8. (61 éves)
Budapest
PártKDNP
Foglalkozásteológus, politikus
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Semjén Zsolt témájú médiaállományokat.

Semjén Zsolt (Budapest, 1962. augusztus 8. –) magyar politikus, 1994 és 1998 között, illetve 2002-től országgyűlési képviselő.

1989 óta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alapító tagja, de rövid ideig (1997–1998) a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportjában politizált. 1997-ben Giczy Györggyel szemben még alulmaradt a KDNP elnökségéért vívott küzdelemben, de 2003-tól a párt elnöke, 2006 és 2010 között országgyűlési frakciójának vezetője. 2010-től általános miniszterelnök-helyettes, emellett 2010-től 2018-ig a második és a harmadik Orbán-kormány nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztere. 2018-tól 2022-ig a negyedik Orbán-kormány nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli minisztere. 2022-től az ötödik Orbán-kormányban miniszterelnök-helyettesi pozícióját megtartva a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter.

Semjén személye és tevékenysége körül a 2010-es évektől a közvéleményben többször felkorbácsolódtak az indulatok, 2012-ben teológiai és szociológiai szakdolgozata kapcsán plágiummal, 2018-ban pedig luxusvadászatokkal vádolták meg.

Tanulmányai[szerkesztés]

1981-ben érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, majd 1984-ig hivatalsegédként dolgozott a budapesti Kisipari Termeltető Vállalatnál. Ekkor felvették a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémiára, ahol 1990-ben teológusi diplomát szerzett. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus fokozatot. 1987-ben felvették az ELTE Bölcsészettudományi Kar szociológia szakára, ahol 1992-ben szerzett másoddiplomát.[1] Rövid ideig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára járt. 1997-ben szerzett teológiai laureatus fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vallástudományi PhD-fokozattá minősítette át. 2014-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán MA szintű vadgazdálkodási diplomát szerzett.[2]

Politikai pályafutása[szerkesztés]

A 2012-es Mindszenty-konferencia megnyitóján: Alberto Bottari de Castello, Boross Péter, Semjén Zsolt, Balog Zoltán, Áder János

1989 tavaszán a Kereszténydemokrata Néppárt egyik alapító tagja. 1990 és 1994 között az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottja, a KDNP-frakció hivatalvezetője, frakciótitkára, valamint 1993 és 1994 között szóvivője is volt.

1990-ben a párt I.-II. kerületi szervezetének elnökévé választották és az országos elnökség, majd 1990-től 1991-ig az intézőbizottság tagja volt. Az 1990-es önkormányzati választáson II. kerületi önkormányzati képviselővé választották, az MDF–FKGP–KDNP-frakció vezetője, valamint az egészségügyi és szociális bizottság elnöke. 1993 és 1994 között a párt fegyelmi és etikai bizottságának elnöke is volt. Az 1994-es országgyűlési választáson a KDNP országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe, annak jegyzőjévé választották. 1995-ben a KDNP-frakció helyettes vezetőjévé választották.

1997 során a KDNP belső válsága pártszakadással fenyegetett, aminek során Semjén a Giczy György pártelnökkel szembehelyezkedő belső ellenzék sorait erősítette. Miután több megyei pártszervezet is a centrista politikát hirdető Semjén pártelnöki jelölését támogatta, Giczy egyetlen kihívójaként vállalta a megméretést.[3] A KDNP tisztújító választmánya 1997. június 21-én végül 133:102 szavazattal megtartotta pozíciójában Giczyt, Semjén pedig ötödmagával együtt a párt egyik alelnöke lett.[4] Az ellenségeskedés azonban nem szűnt meg, július 15-én a KDNP parlamenti frakciójából távozott a régi-új pártelnök és öt párttársa, a további kilépésekkel és kizárásokkal pedig július 25-én hivatalosan is megszűnt a képviselőcsoport.[5] Ezzel Semjén országgyűlési jegyzői pozícióját elveszítette, és függetlenként folytatta a képviselői munkát. Rövid ideig a KDNP és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyesülésével a Kereszténydemokrata Unió (KDU) létrehozásán fáradozott, a KDNP országos választmánya 1997. október 25-ei ülésén azonban nagy többséggel elutasította a tervet. Semjén a választmányi ülés levezetése, a szavazás körüli vélelmezett visszaélések miatti tiltakozásul felfüggesztette párttagságát, lemondott alelnöki tisztségéről, majd november 3-án egyedüliként az MDF képviselőcsoportjához csatlakozott (tizenegy párttársa már szeptemberben a Fidesz-frakció tagja lett, tízen pedig függetlenek maradtak).[6]

1998-ban az MDF országos listájának 15. helyén indult az országgyűlési választáson,[7] emellett ő vezette az MDF Veszprém megyei területi listáját és új anyapártja egyéni képviselőjelöltként is indította Pásztón,[8] de végül nem került be a parlamentbe. 1998 júliusa és 2002 májusa között a polgári koalíciós Orbán-kormányban helyettes államtitkári rangban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában működő egyházi kapcsolatok titkárságát vezette. Ebben az időszakban szerveztek nemzetközi egyházi csúcstalálkozót Magyarországon, rendezték a vitákat az Apostoli Szentszékkel, visszaállították a hitoktatás állami finanszírozását, megállapodást kötöttek a történelmi egyházakkal, rendezték a közfeladatokat ellátó egyházi intézmények államiakkal egyenlő finanszírozását.

A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF közös országos listájáról szerzett újra mandátumot, immár a Fidesz frakciójához csatlakozva. 2002-ben az újjáalakult KDNP elnökhelyettese lett, majd Varga László halála után a KDNP elnöke lett. Tisztségében azóta ötször választották újra. Programja szerint a KDNP olyan önálló párt marad a Fidesz vezette szövetségben, amely tételesen vállalja a keresztény egyházak társadalmi tanait.

A 2006. évi országgyűlési választáson az eredeti jelölt visszavonása miatt elindították Bács-Kiskun megye 7. választókerületében (Kalocsa központtal), ahol egyéni mandátumot szerzett. Az új Országgyűlés megalakulásakor a KDNP frakcióvezetője, illetve a Magyar Szolidaritás Szövetség társelnöke lett (Orbán Viktor mellett). 2010-ben megvédte egyéni mandátumát. Az Országgyűlésben az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja, melynek 2002 és 2006 között alelnöke is volt.[9] Kormányzati szerepe miatt az új parlamentben egyetlen bizottságban sem szerepel.

2010. május 29-től a második Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese, a kormányfő első, egyben általános helyettese, a kabinet nemzetpolitikáért felelős tagja.[10]

2014. április 6-án a kormányzó pártok közös országos listájának második helyéről kapott újabb mandátumot. A júniusi kormányalakuláskor megőrizte mindkét – általános miniszterelnök-helyettesi és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri – posztját.[11]

2016. június 14-től ő az elnöke a 138/2016. (VI. 13.) Korm. rendelettel életre hívott Nemzeti Címer Bizottságnak.

2018. április 8-án a Fidesz-Kereszténydemokrata Néppárt – harmadszorra is – kétharmados többséggel nyerte meg a parlamenti választásokat, az országos lista második helyéről szerzett újabb mandátumot. Orbán Viktor negyedik kormányában ismét általános miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikai, nemzetiségpolitikai, egyházpolitikai, egyházdiplomáciai miniszter.[12]

2022-től az ötödik Orbán-kormányban[13] nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, miniszterelnök-helyettes.

Kormányzati tevékenysége során egyik kezdeményezője nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának.[14] Semjén Zsolt benyújtója volt a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításának.[15] 2017. november 10-én a Magyar Állandó Értekezleten jelentette be, hogy letette az esküt az egymilliomodik új magyar állampolgár.[16] A kedvezményes honosítási törvény hatására a Kárpát-medencében 940 ezren tettek állampolgársági esküt, míg a diaszpórában 160 ezren kapták meg a magyar állampolgárságot, azaz tíz év alatt 1,1 millióan váltak magyar állampolgárrá.[17] A 2010-es kormányváltást követő években Semjén Zsolt felelt a nemzetpolitikáért, amelynek eredményei közé tartozik, hogy az tíz év alatt megtízszereződött a határon túliak támogatásának összege, sok ezer program indult, az óvodától az egyetemig a magyar állam tartja fenn a külhoni intézményrendszert, ezer új óvoda és több mint háromezer templom épült vagy újult meg.[18][19] Semjén Zsolt felügyelete alatt a magyarországi nemzetiségek jelentős többletforráshoz jutottak: 2010 és 2020 között a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségi civil szervezetek és egyházak támogatására szánt összeg megötszöröződött.[20]

Politikán kívüli tevékenysége[szerkesztés]

1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott, vizsgáztat.[21]

1998 óta tagja a Szuverén Máltai Lovagrendnek, 2011 óta nagykeresztes lovag.

1999-ben a római Accademia Angelica Constantiniana rendes tagja.[22]

2015-től a Karmelita Rendben (OCD) konfráter.[23]

2010-től a Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.[24]

Semjén Zsolt kezdeményezésére, 2011. június 29-én avatták fel Budapest belvárosában, a Szabadság téren Ronald Reagan amerikai elnök szobrát.

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus[szerkesztés]

Áder János és Semjén Zsolt részvételével nyílt meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 2021-ben. A miniszterelnök-helyettes találkozott Ferenc pápával is, aki az esemény miatt látogatott Magyarországra.[25] Később a Szentatya apostoli áldásban részesítette Semjént a 60. születésnapja alkalmából.[26] Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsekkel a Római Magyar Akadémián kitüntette Gallagher érseket és Parolin bíborost az Eucharisztikus kongresszusért végzett munkájukért.[27]

„Egy a természettel” – a vadászati világkiállítás[szerkesztés]

Semjén Zsolt nyitóbeszédet mondott a 2021-es „Egy a természettel” címen meghirdetett vadászati világkiállításon, amelyet az 1971-es budapesti vadászati kilágkiállítás 50. évfordulójának tiszteletére szerveztek. A rendezvény megszervezését még 2011 szeptemberében ajánlotta a politikus a magyar vadásztársadalomnak, a 2015-ös FeHoVán bejelentette, a 2016-oson pedig már tényként közölte, hogy Magyarország kormánya is támogatja a projektet.[28] A vadászati világkiállítás látogatóinak száma rekordot döntött. Az esemény húsz napig tartott, a központi helyszínt összesen 616 ezren keresték fel. A vidéki helyszíneket, amelyeken 2021 végéig zajlottak a programok, október 15-éig mintegy 1 millió 420 ezren keresték fel. A központi helyszínen több mint 60 ezer diák vett részt a programokon. Az ország 386 településéről 514 csoport, Budapestről 15-16 ezren tekintették meg a látnivalókat; továbbá a jószolgálati program keretében több mint 2300 belépőt igényeltek a fogyatékossággal élőket segítő szervezetek.[29]

Ferenc pápa apostoli útja Magyarországon[szerkesztés]

2023 februárjában a Szentszéki Sajtóiroda igazgatója, Matteo Bruni bejelentette, hogy Őszentsége Ferenc pápa elfogadva a polgári és egyházi méltóságok meghívását, 2023. április 28. és 30. között Magyarországra utazik apostoli útra.[30] A pápalátogatásért – melyet a kormány kiemelt fontosságú eseménnyé nyilvánított – állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felelt.[31]

Személye körüli ellentmondások[szerkesztés]

A svédországi vadászatok ügye[szerkesztés]

Semjén Zsolt 2012-től kezdődően rendszeresen vett részt svédországi vadászatokon, ahogy arról a Magyar Nemzet egy 2018-as cikkében beszámolt. A lap szerint a vadászatokon esetenként helikopterrel eredtek az elejtendő zsákmány – rén- és jávorszarvasok – nyomába, és a lap szerint az is előfordult, hogy egy egész hotelt kibéreltek, hogy Semjén Zsolt és társasága ne találkozzon másokkal. A vadászatok költsége a felmerült luxusigények miatt akár 4-5 millió forint lehetett.[32] A Magyar Időkben később cáfolat is megjelent a sajtóban keringő összegekről. A lap információgyűjteménye alapján nem hotelben, csak egy panzióban szálltak meg, azt pedig nem is bérelték ki egészen, a panzióban Semjénék ottlétekor is voltak vendégek. A vadászat összegét a Magyar Idők a sajtóban megjelent 4-5 millió helyett csupán 1 millió forintra saccolta.[33] A HírTV később videót is közölt a helikopteres vadászatról.[34]

Semjén Zsolt a közösségi oldalán az Origo tényfeltáró cikkét megosztva reagált a hírre.[35] A mellékelt sajtóanyag arról írt, hogy Svédországban a helikopterre egyetlen ok miatt van szükség: az elejtett vad húsát csak és kizárólag így tudják elszállítani feldolgozásra, aminek az oka, hogy a skandináv területeken a sarkkörnél nincsenek utak, a terület mocsaras, autóval nem lehet megközelíteni a vadászati területeket, a helyi törvények szerint pedig hús nem hagyható kint, azt minden alkalommal el kell szállítani. Ezt, a már leírt körülmények miatt helikopterrel teszik meg.[36]

A vadászatok költségét nem Semjén, hanem egy üzletember, Farkas József utalta el, akinek cégei a 2010 utáni időszakban többszáz millió forintnyi támogatást és megbízást nyertek el az kormányzati intézményektől, miközben a miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt volt.[37][38] Farkas és ügyvédje ellentmondásos nyilatkozatokat tett arról, hogy az utakat Farkas vagy cége fizette-e.[39] Adószakértők szerint Semjénnek az ajándékokba kapott skandináv vadászatok után adót vagy illetéket kellett volna fizetnie.[39] Semjén Zsolt szerint erre azért nincs szükség, mert az útra nem miniszterelnök-helyettesként, hanem vadászként kapott meghívást.[40]

A korrupciógyanús vadászatokról a svéd sajtóban is megjelentek cikkek. Az Aftenbladet cikkéből kiderült, hogy Svédországban nincsenek vadon élő rénszarvasok, az állatoknak tulajdonosa van és hozzászoktak az ember közelségéhez.[41] A cikkben a Semjén vadászatáról készült videót is közzé tették, mire válaszul a lapnál jelentkezett Niklas Jonsson, aki kijelentette, hogy a videóban látható, elejtett szarvas az övé. Állítása szerint a felvételen látható a szarvas füljelzője, ami egyértelműen bizonyítja a tulajdonjogot és állította, hogy senkinek nem adott engedélyt az állat megölésére, arról nem is volt tudomása.[42] Niklas Jonsson állításait a Magyar Nemzetnek nyilatkozó vadászszervezők cáfolták. Elmondták, hogy a magyar politikus minden alkalommal jól ellenőrzött körülmények között ejtette el a zsákmányát, a vadászatok pedig a lelőtt vadak tulajdonosának felügyelete mellett történt, tehát kizárt, hogy Niklas Jonsson szarvasát ejtette volna el Semjén. Hozzátették, hogy a kilőtt rénszarvasok árát minden alkalommal kifizették, legálisan zajlott minden.[43] A svéd sértett állításait a későbbi svéd nyomozás sem erősítette meg.[44]

A svéd rendőrség számos intézkedést hajtott végre az ügyben, köztük több kihallgatást is, de mivel bűncselekmény gyanúja senkivel szemben nem merült fel, „a nyomozás holtpontra jutott”, így azt 2019-ben lezárták.[45] Magyarországon az ügyben nyomozás, vagy vagyonnyilatkozati eljárás nem indult.[39]

Plágiumügye[szerkesztés]

Bővebben: Semjén Zsolt plágiumügye

2012. november 18-án a HVG című újság honlapja azt írta, hogy a miniszterelnök-helyettes 1991-es, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián (PPKE HTK) megvédett teológiai témájú laureatus doktori disszertációja jelentős mennyiségű szövegazonos átvételt, illetve szó szerinti fordítást tartalmaz korábban megjelent művekből, idézőjelek megfelelő használata nélkül.[46] A PPKE nem indított vizsgálatot az ügyben.[47]

Másnap, november 19-én az jelent meg a sajtóban, hogy jelentős átfedéseket találtak Semjén Zsolt 1992-es, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szociológia Tanszékére beadott szakdolgozata és a doktori disszertáció között.[48] A kormány politikai provokációnak és hamisnak ítélte a vádat, és nyilvánosan elérhetővé tette a dolgozatokat.[49] Semjén Zsolt a plágiumgyanúval kapcsolatban a botrány kirobbanásakor azt nyilatkozta, hogy az „teljes képtelenség, maga a feltételezés is meghökkentő". [50]

Pár nap múlva azt írta meg a HVG, hogy a szociológiai szakdolgozat második kiadásából több oldal lényegében szó szerint megegyezik Molnár Attila Károlynak, Semjén Zsolt egykori konzulensének két később publikált cikkével.[51][52] Molnár Attila Károly írásban nyilatkozott, hogy sosem vette át egyik diákjának sem a szövegét.[53]

A gyanúval kapcsolatosan 2012. november 23-án Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja a Népszabadsághoz eljuttatott közleményében indokolatlannak minősítette bármilyen vizsgálat lefolytatását Semjén Zsolt szakdolgozatával kapcsolatban.[54] Az ELTE ezután vizsgálatot indított, és december 7-én elkészült jelentésében megállapította a jelentős szövegazonosságot, és kimondta, hogy Semjén Zsolt súlyos szakmai-etikai vétséget követett el. Ugyanakkor Tausz szerint sem az ELTE 1992-es tanulmányi és vizsgaszabályzata, sem az 1992-es, sem a 2012-es magyar törvények nem adnak lehetőséget, hogy bármilyen hivatalos eljárás induljon a megalapozatlanul kiállított egyetemi oklevél ügyében, így eljárásrend hiányában az egyetem részéről semmilyen következménye nincs az ügynek.[55][56]

Jobbágyi Gábor jogász, a PPKE egyetemi tanára szerint az ELTE-s szakdolgozat esetében nem lehet plágiumról beszélni, mert Molnár Attila Károly művei később jelentek meg, a szakdolgozatot pedig a szerzői jog védi. Ráadásul Molnár Attila Károly maga is tagja volt az államvizsga-bizottságnak, és jelesre értékelte a művet. Az ELTE szerinte abban is hibázott, hogy nem küldött határozatot az érintettnek a vizsgálat után.[57]

December 8-án Semjén Zsolt sajtótájékoztatót tartott, ahol azt állította, hogy 1992-ben jóhiszeműen, az ELTE oktatóinak iránymutatása szerint járt el, és visszautasította az erkölcsi vádakat.[58]

Az ügyhöz kapcsolódik, hogy a Népszava 2012. novemberi, illetve a Népszabadság decemberi és 2013. januári cikkei szerint a PPKE szabálytalanul minősítette át 1997-ben Erdő Péter akkori dékán egyedi döntésével[59] a laureatus fokozatot vallástudományi PhD-vé, mert az egyetemen nem volt vallástudományi képzés, a politikus mögött pedig sem a doktori szabályzatban előírt tudományos munka, publikáció, sem nyelvtudás nem állt.[60][61][62] Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora többször is visszautasította a vádakat.[63][64] A PPKE rektora a válasznyilatkozata szerint az átminősítést egy nemzetközi szakértői bizottság végezte egyedi eljárásban, az nem automatikus, vagy Erdő Péter egyszemélyi döntése volt, így az átminősítés minden tekintetben megfelelt a hatályos egyházi és állami előírásoknak. Az átminősítéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy mivel „hittudományi tudományág” nem szerepelt az akkori magyar tudományági felsorolásban, ezért a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) vallástudományi doktori képzés nélkül is „vallástudományi doktori programként” ismerte el a hittudományi képzést.[65]

Kitüntetései[szerkesztés]

Egyházi munkáját a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1994-ben Pro Ecclesia Hungariae kitüntetéssel jutalmazta, 2010-ben Pro Caritate-díjas.[66]

1997-ben Pázmány Péter-emlékérmet kapott a katolikus egyetem tanácsától.

1998 decemberében II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely-rend lovagparancsnoki keresztjével, 2002-ben pedig a Szent Szilveszter-rend nagykeresztjével tüntette ki.[23]

1998-ban lett a Szuverén Máltai Lovagrend nagykeresztes lovagja.

2000-ben Konstantinápoly egyetemes pátriárkája, I. Bartholomaiosz is kitüntette, tőle kapta az ortodoxia egyik legmagasabb elismerését, a Pammakarisztoszi Legszentebb Istenszülő Szent Keresztjét, valamint 2013-ban a Szent János Evangélista a Teológus elnevezésű érdemrendet.

2010-ben Giesswein Sándor-díjat kapott.[67]

2011-ben megkapta az Olasz Köztársaság nagy tiszti érdemrendjét.[68]

2011. június 29-én (a Szabadság téri szoboravatás napján) az amerikai Ronald Reagan Elnöki Alapítványtól átvehette a Ronald Reagan Nemzetközi Szabadság Díjat.[69]

2012-től a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) Patrónusa és a Nagy Aranyérem kitüntetettje.

2016-ban az Év Nemzetközi Törvényhozója díjat (International Legislator Award) adták át az amerikai székhelyű vadászati világszervezet (SCI) Las Vegas-i konvencióján a kormányfő-helyettesnek, a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért.

2021. május 27-én pedig átvehette a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki kereszt kitüntetést.[68]

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) a Horgászatért érdememmel tüntette ki.

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége, Menus Erzsébet Gabriella középiskolai tanár, karvezető és egyházzenész.[70] Egy leány- és két fiúgyermekük született.

Művei[szerkesztés]

  • Igenis, szólnunk kell! A kereszténydemokrácia hangja; Márton Áron, Bp., 2000
  • Egyházpolitika, egyház és politika – tegnap és ma; Szent István Társulat, Bp., 2003 (Haza a magasban)
  • Próbálkozások Krisztus dicséretére; Mikes, Bp., 2003
  • Ius resistendi; Barankovics Alapítvány, Bp., 2007 (Kereszténység és közélet)
  • Egyenes úton; Barankovics Alapítvány, Bp., 2008 (Kereszténység és közélet)
  • Igenis, szólnunk kell!; 2. jav. kiad.; Barankovics István Alapítvány, Bp., 2009 (Kereszténység és közélet)
  • Megharcolunk minden magyarért! Mozaikok a magyar nemzet közjogi egyesítéséről, a keresztény politika kísérletéről; Barankovics Alapítvány, Bp., 2011 (Kereszténység és közélet)
  • Nemzetpolitika elhangzott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Szent István Társulat "Társulati esték" előadássorozata keretében, 2012. szeptember 24-én; Szent István Társulat, Bp., 2012
  • Két pogány közt; Barankovics István Alapítvány, Bp., 2013 (Kereszténység és közélet)
  • Egymillió. Mozaikok a nemzetegyesítés és a magyar kereszténydemokrata politika történetéből; Barankovics István Alapítvány, Bp., 2017 (Kereszténység és közélet)
  • Földön és égen; Barankovics Alapítvány, Bp., 2018 (megjelent angol, német, francia, olasz és lengyel fordításban)
  • Megsejteni a sejthetetlent; Legeza László, Bp., 2018
  • Politica Christiana. A kereszténydemokrata politikáról és a keresztény politikusról; Antológia Kiadó, Lakitelek, 2021
  • Az örök magyarság küldetésében; Antológia Kiadó, Lakitelek, 2021
  • A vadászat választott engem; Dénes Natur Műhely Kft., Budapest, 2021 (megjelent angol, német, szlovák és román fordításban)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ HVG, 2012.12.11.
  2. ↑ Semjén Zsolt életrajza. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  3. ↑ Zs. A: Szakad a kereszténydemokrata frakció? Népszabadság, LV. évf. 111. sz. (1997. május 14.) 4. o.; Zs. A: Semjén megmérkőzik Giczyvel: Az új elnökjelölt is számít az FKGP-re. Népszabadság, LV. évf. 137. sz. (1997. június 14.) 4. o.
  4. ↑ Zsoldos Attila: Giczy György ismét a KDNP elnöke. Népszabadság, LV. évf. 144. sz. (1997. június 23.) 1., 4. o.
  5. ↑ Vezetőket zártak ki a KDNP-frakcióból. Népszabadság, LV. évf. 164. sz. (1997. július 16.) 1., 4. o.; KDNP-kronológia: Másfél év belháború. Magyar Nemzet, LX. évf. 173. sz. (1997. július 26.) 6. o.
  6. ↑ Kereszténydemokrata a Fidesz frakcióvezetésében. Népszabadság, LV. évf. 204. sz. (1997. szeptember 2.) 4. o.; Horváth Gábor: Sem jobbra, sem balra nem csúszunk el – nyilatkozza lapunknak Semjén Zsolt. Népszabadság, LV. évf. 234. sz. (1997. október 7.) 9. o.; Zs. A: Látványos szakadás a KDNP-ben. Népszabadság, LV. évf. 250. sz. (1997. október 27.) 1., 4. o.; A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja […]. Népszabadság, LV. évf. 257. sz. (1997. november 4.) 4. o.
  7. ↑ Pártok országos listái. Magyar Nemzet, LXI. évf. 94. sz. (1998. április 22.) 6. o.
  8. ↑ Az egyéni képviselőjelöltek névsora. Népszabadság, LVI. évf. 99. sz. (1998. április 28.) 13. o.; A pártok területi listái. Magyar Nemzet, LXI. évf. 104. sz. (1998. május 5.) 12. o.
  9. ↑ Bizottságok ciklusonkénti adatai (hu-HU nyelven). Országgyűlés. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  10. ↑ (2022. április 24.) „Második Orbán-kormány” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  11. ↑ Semjén Zsolt életrajza (magyar nyelven). Semjén Zsolt honlapja. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  12. ↑ Semjén Zsolt életrajza (magyar nyelven). Semjén Zsolt honlapja. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  13. ↑ A kormány tagjai. kormany.hu. Magyarország Kormánya 2022 (2022) (Hozzáférés: 2022. május 25.)
  14. ↑ Tényleg munkaszüneti nap lehet a nagypéntek (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  15. ↑ https://www.parlament.hu/irom39/00029/00029.pdf
  16. ↑ Kiemelt törekvés a Minority SafePack minél nagyobb arányú támogatása. Kormányzat. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  17. ↑ : https://www.origo.hu/itthon/20191209-meghaladta-az-11-milliotaz-uj-magyar-allampolgarok-szama.html
  18. ↑ Cselekvő nemzet. Az újraegyesítés erőforrásai 2010-2022; BL Nonprofit Kft., Bp, 2022. 12 
  19. ↑ Semjén Zsolt: a romokból sikerült felépíteni a nemzetpolitikát (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  20. ↑ Origo: Tíz év alatt megötszöröződött a magyarországi nemzetiségek támogatása (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  21. ↑ Semjén Zsolt életrajza. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  22. ↑ Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530-2000, Mikes Kiadó, Budapest, 2002. 598 
  23. ↑ a b Semjén Zsolt (magyar nyelven). Kereszténydemokrata Néppárt - kdnp.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  24. ↑ Ki kell bontani a zászlót Archiválva 2011. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben – Semjén Zsolt.hu, 2011. január 6.
  25. ↑ Ferenc pápa találkozott hazánk közjogi méltóságaival (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  26. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Semjén Zsolt 60 éves lett, Ferenc pápa pedig megáldotta (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. augusztus 9. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  27. ↑ Kitüntetés az Eucharisztikus kongresszusért (magyar nyelven). Semjén Zsolt honlapja, 2022. június 8. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  28. ↑ A természet rendjét védjük; minden lénynek megadva a maga sajátos méltóságát (magyar nyelven). Semjén Zsolt honlapja, 2021. szeptember 25. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  29. ↑ Kovács Zoltán: Rekordot döntött a Vadászati Világkiállítás látogatóinak száma (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  30. ↑ Juli, Mészáros: Ferenc pápa Budapestre látogat, ahol Novák Katalinnal és Orbán Viktorral is találkozik (magyar nyelven). 444, 2023. február 27. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  31. ↑ Semjén Zsolt lesz a 2023-as pápalátogatás kormányzati felelőse (magyar nyelven). Infostart.hu, 2022. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. június 7.)
  32. ↑ MNO, 2018.03.09.
  33. ↑ Az aljasság abszolút világcsúcsa (magyar nyelven). Magyar Idők. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  34. ↑ Hír TV, 2018. március 9.
  35. ↑ Semjén Zsolt (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  36. ↑ Origo: Hajtóvadászat Semjén ellen - a tényekkel nincs tisztában az ellenzéki sajtó (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  37. ↑ MNO, 2018.03.12.
  38. ↑ 24.hu, 2018.03.12.
  39. ↑ a b c 24.hu, 2018.06.12.
  40. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Semjén: Nem miniszterelnök-helyettesként hívtak meg Svédországba, hanem vadászként (magyar nyelven). hvg.hu, 2018. március 20. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  41. ↑ Aftonbladet, 2018.03.20.
  42. ↑ Aftonbladet, 2018.03.22.
  43. ↑ 168.hu: Semjén Zsolt örömmel ment volna fókára is, de a legfontosabb a rén volt számára (magyar nyelven). 168.hu, 2018. március 24. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  44. ↑ Svédországban lezárták a nyomozást Semjén Zsolt szarvasvadászata ügyében (magyar nyelven). 24.hu, 2019. május 22. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  45. ↑ 24.hu, 2019.05.22.
  46. ↑ Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül – Hvg.hu, 2012. november 18.
  47. ↑ Rektori közlemény Archiválva 2013. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Ppke.hu, 2012. november 30.
  48. ↑ Semjén a szociológia-szakdolgozatát is másolhatta – Index, 2012. november 19.
  49. ↑ Nem plágium, hanem provokáció - mindenki számára hozzáférhetőek Semjén Zsolt szakdolgozatai Archiválva 2012. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kormany.hu, 2012. november 19.
  50. ↑ Maga a feltételezés is meghökkentő (magyar nyelven). Kereszténydemokrata Néppárt - kdnp.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  51. ↑ Újabb gyanús szövegek Semjén dolgozatában: tettes vagy áldozat? – HVG, 2012. november 26.
  52. ↑ Újabb egyezések Semjén Zsolt és konzulense szövegeiben – HVG, 2012. november 29.
  53. ↑ Semjén egykori konzulense: soha nem vettem át szövegeket diákok munkáiból – HVG, 2012. november 29.
  54. ↑ ATV. www.atv.hu. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  55. ↑ Tájékoztató Semjén Zsolt szakdolgozatával kapcsolatban Archiválva 2012. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – Tatk.Elte.hu, 2012. december 7.
  56. ↑ Semjén plagizált – Index, 2012. december 7.
  57. ↑ Origo: Semjén-ügy: egy pázmányos tanár szerint hibázott az ELTE (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  58. ↑ Politikai harcra igen, lemondásra nem áll készen Semjén – Origo, 2012. december 8.
  59. ↑ Erdő Péter levele Semjén Zsoltnak (1997. december 19.) Archiválva 2012. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Kormány.hu, 2012. november 19.
  60. ↑ Semjén akkreditációja is kérdéses Archiválva 2014. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszava, 2012. november 19.
  61. ↑ Sántít Semjén Zsolt PhD-je is – Népszabadság, 2012. december 22.
  62. ↑ Semjén-ügy: minden szabályt megszegtek – Népszabadság, 2013. január 4.
  63. ↑ Rektori közlemény Archiválva 2013. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Ppke.hu, 2012. november 20.
  64. ↑ Rektori közlemény Archiválva 2013. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Ppke.hu, 2012. december 23.
  65. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Pázmány: jogos Semjén PhD-je (magyar nyelven). hvg.hu, 2012. november 20. (Hozzáférés: 2022. szeptember 5.)
  66. ↑ Semjén Zsolt (magyar nyelven). Semjén Zsolt, 2014. május 29. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  67. ↑ Semjén Zsolt kitüntetése a mosonmagyaróvári Giesswein-emléknapon Archiválva 2016. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kisalföld, 2010. november 21.
  68. ↑ a b Semjén Zsolt életrajza. (Hozzáférés: 2022. szeptember 15.)
  69. ↑ Semjén Zsolt kapta meg először a Reagan Alapítvány Nemzetközi Szabadság díját – Origo, 2011. június 29.
  70. ↑ Semjénné Menus Gabriella. (Hozzáférés: 2022. október 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Semjén Zsolt témában.


Elődje:
Varga László
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke
2003 –
 Utódja:
(jelenleg hivatalban)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Semjén_Zsolt&oldid=26769185”