Selje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selje temploma.
Selje elhelyezkedése Sogn-og-Fjordane megyében.
Selje község címere.
Hoddevik falu a Stad-félszigeten.
Hajóházak Seljében.

Selje község Norvégia nyugati részében, Sogn og Fjordane megye legészaknyugatibb részében, Nordfjord hagyományos régióban. Legnagyobb része a Stad-félszigeten és környékén található.

Területe 219,9 km2, népessége 2874 (2009. január 1-jén).[1] Más falvai közt van Barmen, Ervik, Flatraket, Hoddevik és Leikanger.

Közigazgatási központja Selje falu, amelynek 2007-ben 685 lakója volt).[2]

Selje Norvégia első három püspöki székhelye közt volt (Oslo és Nidaros mellett). Miután a székhely Bergenbe költözött, a seljei templomot szerzetesek vették át. 1536-ban kalózok pusztították át a templomot. A községben található a seljei apátság is, egy korábbi bencés kolostor Selja szigetén. Az apátság és a templom romjai ma is láthatók a szigeten.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község (eredetileg az egyházközség) Selja kis szigetéről kapta nevét, mivel a vidék első temploma ott épült. A név jelentése nem ismert. 1989-ig a nevet Selø vagy Selløealakban írták.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címerét 1991-ben kapta. Szent Sunniva látható rajta, aki a legenda szerint Selja szigeten halt mártírhalált.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Selje 1838. január 1-jén lett község (lásd: formannskapsdistrikt). Területe megegyezett a korábbi egyházközséggel (prestegjeld), Hove és Vågsøy alegyházközségekkel (sokn).

1906-ban Vågsøyt két részre osztották, Nord-Vågsøyre (Észak-Vågsøy) és Sør-Vågsøyre (Dél-Vågsøy). Ezek 1910. január 1-jén leváltak Seljéről és önálló községek lettek. Hovét ugyanakkor átkeresztelték Selje névre. A szétválás után Selje népessége 3367 volt.[3]

1964-ben Nord-Vågsøy, Sør-Vågsøy és Selje egyes részei egyesültek, létrehozva Vågsøy községet. Seljétől ekkor került el Silda sziget, a Hagevik-Osmundsvåg terület és Sørpollen és Straumen birtokok.[4] A Seljétől ekkor elkerült területeknek 344 lakója volt.[3]

Templomai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Norvég Egyháznak három temploma van Selje egyházközségben, amely a bjørgvini püspökség része és azon belül Nordfjord vidéki prépostságé (Prosti).[5][6]

Selje templomai
Egyházközség
(Prestegjeld)
Al-egyházközség
(Sogn)
A templom neve Építés éve Helye
Selje Parish Ervik* Ervik kyrkje 1970 Ervik
Leikanger* Leikanger kyrkje 1866 Leikanger
Selje Selje kyrkje 1866 Selje
*Korábban Selje sogn része, 1997-ben lett önálló sogn.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Selje a Stad-félszigetből, illetve Barmøya, Venøya és Selja szigeteiből áll. A községet három oldalról víz veszi körül: nyugatról a Sildagapet öböl, északon az Északi-tenger északkeleten pedig a Vanylvsfjorden. Déli és nyugati szomszédja Vågsøy község, keleten a Møre og Romsdal megyei Vanylven és Sande.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos fő gazdasági ágai a halászat és a mezőgazdaság. Ezekhez társult a haltenyésztés, a hajóépítés, a textil- és a szolgáltatóipar.

Látványosságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Selja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Selja szigetén, 15-perces hajóútra Seljétől, a seljei apátság romjai tekinthetők meg. Az apátság egy tornya ép. Az apátságot bencés szerzetesek építették a 12. század elején Szent Sunniva tiszteletére. Sunniva tisztelete ma is él. Ő Norvégia egyetlen női szentje a két férfi szent mellett (Szent Olaf és Szent Hallvard); Nyugat-Norvégia védőszentje. A legenda szerint Sunniva az ír király lánya volt, aki akkor menekült el, mikor az országot pogányok hódítottak meg, és az új király őt akarta feleségül. Selja szigetén lépett partra Norvégiában. A legenda szerint a Szent Sunniva-barlangban halt meg. A sziget első templomát Szent Mihály arkangyalnak szentelték.

Selja szigetén található még:

  • Az első egyházközségi templom helye, ahonnan a templom később a félszigetre költözött. A Szent Sunniva templom romjai azon a helyen, ahol I. Olaf norvég király Norvégia egyik első templomát építtette.
  • Az angol szentnek, Albannek szentelt kolostortemplom romjai. A kolostor romjait még ma is használják szertartásokra> misékre és esküvőkre.
  • A sziget déli részében számos viking sírt és egy vaskori „hosszúház” maradványait találták.[7]
A Honningsvåg tó a Stad-félszigeten.
A seljei apátság romjai Selja szigetén.
Årvik falu a félszigeten.

Vestkapp[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ervik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Norvég regionális statisztika
  2. Urban settlements. Population and area, by municipality.. Statistics Norway, 2007. január 1
  3. ^ a b Juvkam, Dag (1999.). „Historisk oversikt over endringer i kommune- og fylkesinndelingen” (PDF), Kiadó: Statistics Norway.   (norvégul – bokmål)
  4. The municipality of Selje, 2007. március 19
  5. Selje kirkelige fellesråd. Den Norske Kirke (norvégul – bokmål)
  6. Natvik, Oddvar: Some historical data on the 26 Kommunes, 2005. február 9
  7. Selje Municipality in Norway. GoNorway.com

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Selje című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.