Közönséges bárdmakréla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Selene vomer szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges bárdmakréla
Közönséges bárdmakréla a monacoi akváriumban
Közönséges bárdmakréla a monacoi akváriumban
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Euteleostei)
Öregrend: Acanthopterygii
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Tüskésmakréla-félék (Carangidae)
Nem: Bárdmakrélák (Selene)
Lacépède, 1802
Faj: S. vomer
Tudományos név
Selene vomer
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Zeus gallus Linnaeus, 1758
  • Zeus vomer Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges bárdmakréla témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges bárdmakréla témájú kategóriát.

A közönséges bárdmakréla (Selene vomer) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges bárdmakréla előfordulási területe az Atlanti-óceán nyugati része, Maine-től kezdve Floridán, a Mexikói-öblön és Bermudán keresztül egészen a dél-amerikai Uruguayig. Feltételezések szerint a kanadai Új-Skócia vizeiben is él. A Nagy-Antillák körül ritka.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általában 35 centiméter hosszú, de akár 48 centiméteresre is megnőhet. Az eddigi legnagyobb közönséges bárdmakréla 2,1 kilogrammot nyomott. A hasúszói kicsik.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tartósított közönséges bárdmakréla a londoni Grant Museum of Zoology-ban

Ez a szubtrópusi hal egyaránt megél a sós- és brakkvízben. 1-53 méteres mélyben tartózkodik. A köves és homokos aljzatot kedveli. Az ivadék a torkolatvidékeket és a partok közelségét keresi. Habár nagy rajokat is képez, kis csoportokban vagy párosan is megtalálhatjuk. Tápláléka kisebb rákok, halak és férgek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges bárdmakrélát csak kisebb mértékben halásszák. A sporthorgászok kedvelik. Főleg a városi akváriumoknak fogják be. A húza ízletes, és frissen árusítják, de vigyázni kell vele, mivel Ciguatera mérgezést okozhat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]