Segesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Segesd
Segesd címere
Segesd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Nagyatádi
Jogállás község
Polgármester Péntek László[1]
Irányítószám 7562
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 2499 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 34,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 73,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Segesd  (Magyarország)
Segesd
Segesd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 08″, k. h. 17° 20′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 08″, k. h. 17° 20′ 41″
Segesd  (Somogy megye)
Segesd
Segesd
Pozíció Somogy megye térképén
Segesd weboldala

Segesd község Somogy megyében, a Nagyatádi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belső-Somogy több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközsége Segesd. A 68-as főút és a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonal[3] mentén fekszik, Nagyatádtól 13 km-re. Itt ered a Drávát tápláló Rinya-patak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A feltárások szerint a kelta, illetve a római korban már lakott volt. A régészek több jó állapotban levő kelta cserépedényt találtak. Több száz római kori pénzérmét tártak fel, ami azt bizonyítja,hogy pénzverő hely volt. Találgatások szerint letelepedtek az avarok, de a honfoglaláskor valószínűleg elvesztek a bizonyítékok.

Régebben két település volt: Alsósegesd és Felsősegesd. Nevét 1193-ban említették először Sequest-ként, később Segest, Següsd néven is szerepelt. Királyi, királynéi birtok volt, élén az ispánnal. A vár és a város a királynék állandó udvartartásának székhelye volt, s IV. Béla király többször hosszabban időzött itt. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő IV. Béla feleségével és István fiával itt pihent meg. A megye legkorábbi ferences kolostorát is itt alapították 1294-ben. Segesd városi kiváltságait 1414-ben elveszítette, de jelentősége a 16. században is megmaradt: ezt bizonyítja, hogy a török adószedők 80 házat írtak össze. A hódoltság után a Széchenyi család birtoka volt. Segesd kivilágított temploma kiváló útjelzője a dél-somogyi tájra igyekvőknek. Belső-Somogy nagy történelmi hagyományokkal rendelkező központja maga is ilyen szerepet tölt be a térségben, miután meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be Nagyatád vonzáskörzetében. Böhönyét elhagyva változatos tájon vezet az út Segesdre, erre a több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközségre, amelynek környéke pazar látnivalókat rejteget a kíváncsi turisták számára. Elérnek ide a Rinya patakok völgyei, és itt ered a Drávát tápláló Segesdi Rinya. Segesd jelentős természetvédelmi értéke a kastélypark, a községet övező tájat pedig három lankás domb teszi változatossá.

2011. június 4-én felavatták a település rovásos helynévtábláját.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült ferences templom és a kolostor, amelyben Dorfmeister István munkája is látható, a 250 éve épült kegykápolna és a fésűs beépítésű felső hegy. A kegykápolna a szent forrás mellé épült, ma is neves zarándokhely.
  • A 19. században épült a Széchenyi-kastély. Ma a kastélyban szociális otthon működik. Jelentős természetvédelmi érték a kastélypark.
  • Árpád-házi Szent Margit Helytörténeti Múzeum és Könyvtár.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Segesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.
  4. Trianon - táblaavatás összefoglaló. Rovás Info.. (Hozzáférés: 2011. június 8.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]