Šibenik

Šibenik
A város látképe
Šibenik címere Šibenik zászlaja
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Rang	város
Polgármester	Nada Klarić (HDZ)
Irányítószám	22000
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	51 553 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šibenik Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 44′ 2″, k. h. 15° 53′ 44″43.7338888889, 15.8955555556
Šibenik weboldala

Šibenik (olaszul Sebenico, latinul Sebenicum) város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.

Fekvése

A Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekszik. Šibenik-Knin megye közigazgatási és kulturális székhelye.

Nevének eredete

Neve a horvát sib (= bozót) főnévből ered.

Története

Sibenik erődjének alapítása a múlt ködébe vész, de a 9. században már bizonyosan állott. A város az erőd körül alakult ki.

Először 1066-ban IV. Petar Krešimir horvát király uralkodása alatt említik. A magyarok Szent László király uralkodása alatt foglalták el, de később Velence birtoka lett. 1124-ben II. István serege foglalta el, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, de 1167-ben behódolt III. Istvánnak. A gyakori hatalomváltások ellenére a város fejlődése ez időszakban is töretlen volt. 1298-ban VIII. Bonifác pápa egyházmegye székhelyévé tette. 1409-ben Nápolyi László százezer aranydukátért adta el Velencének. A város vezetői azonban megtagadták a behódolást és három évig álltak ellen a velencei ostromnak. Velence csak 1412. október 30-án tudta elfoglalni.

Ezután 400 évi velencei uralom következett, mely alatt a város autonómiát élvezett. A török 1570-ben, 1647-ben és 1659-ben is sikertelenül próbálta elfoglalni. 1649-ben hatalmas pestisjárvány pusztított és a lakosság háromnegyedét megölte. A Velencei Köztársaság bukásával a város vezetői II. Ferenc osztrák császárnak hódoltak be. Az osztrák uralom kezdetén a város megyeszékhely lett, de a franciák 1806. február 18-án elfoglalták Dalmáciát és bevonultak a városba. Ekkor az Illír Tartomány része lett. Napóleon bukása után az osztrák csapatok 1813. november 1-jén vonultak be a visszafoglalt városba. Sibenik újra megyeszékhely és önkormányzati székhely lett. A 19. század végén a város fejlődése új lendületet kapott, 1883-ban kórház létesült, 1895-ben vízierőmű épült a Krkán. 1900-ban a város lakossága elérte a tízezer főt. 1918-ban az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.

A Lika vasútvonal 1925-ben épült meg. 1941. április 15-én német és olasz csapatok vonultak be a városba, de a város környéke rövidesen az antifasiszta partizánharc színtere lett. Az olasz kapituláció után német csapatok szállták meg a várost, míg három napi heves harc után 1944. november 3-án foglalták el a jugoszláv partizánok. Az 1960-as évekre Sibenik a környék ipari központja és fontos kikötője lett. 1991. június 25-én a sikeres népszavazás után kikiáltották a független horvát államot. Erre a jugoszláv hadsereg támadásba lendült, de a várost a horvát hadsereg és a város polgárai a szeptember 12. és 16 között dúlt hat napos csata során sikeresen megvédték. Ezután többször is tüzérségi támadás érte. Végül 1995-ben a horvát hadsereg Vihar nevű offenzívájával legyőzte a szerb támadókat. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 51 553 lakosa volt, melyből 48 169 horvát, 1627 szerb nemzetiségű.

Nevezetességei

Mestrovic: J. Dalmatinac szobra

Šibeniki Szent Jakab katedrális

• A Szent Jakab-katedrális Juraj Dalmatinac zárai születésű építész és szobrász alkotása. 1431-ben kapta a megbízást építésére és 1473-ig, haláláig dolgozott rajta. Művét 1505-ben a kupola megépítésével Niccolo Fiorentino fejezte be. A székesegyház három hajós, kupolája 32 m magas. 1555-ben szentelték fel.
• A Szent Mihály-erőd 70 méter magasan emelkedik a tenger felett. Északnyugati része már a vaskorban is létezett, a horvátok az illír erőd továbbépítésével erősítették meg. Mai formájában a 15. és 18. század között alakult ki, 1663-ban és 1775-ben robbanásoktól szenvedett károkat, melyek után helyreállították.
• A bástyákkal erősített városfalak a 17. században épültek meg, de nyugati része már a 15. században épült a török ellen. Legnagyobbrészt 1864-ben bontották le.
• A Szent Miklós-erőd a 16. században épült a tenger felől várható török támadás ellen, később a velenceiek tovább erősítették. Ennek köszönhetően az Adria part egyik legerősebb erődje lett.
• A Szent János-erőd 115 méter magas dombon a belvárostól északra áll. 1646-ban építette Antonio Leni velencei hadmérnök. 1647-ben török támadást vert vissza.
• A Subićevac-erőd 1647-ben épült a Szent János-erődtől délkeletre és szintén szerepe volt a török támadás elhárításában.
• A Szent János-templom a 15. században épült. Tornya nyugati falára 1648-ban szerelték a város első mehanikus óráját.
• A Szent Krsevan-templom 12. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban építették át.
• A Szent Lovre-templom a 17. században épült a ferences rend részére, vele szemben áll az 1650-ben épített ferences kolostor.
• A Szent Ferenc-templom és kolostor a 14. század második felében épült. A templom északi oldalán álló Szent Kereszt-kápolna 15. századi. Előtte híres szökőkút található, élő teknősökkel.
• A Szent Barbara-templom a 15. század első felében épült gótikus stílusban.
• A városháza reneszánsz épülete 1533 és 1536 között épült.
• A városi múzeumot 1925-ben alapították a korábbi, a 13. és 14. században épített hercegi palota épületében.

Sibenik: Tengerparti sétány

Sibenik: Tengerparti sétány

Oktatás

Általános iskolák

• Oš Vidici
• Oš Faust Vrančić
• Oš Juraj Šižgorić
• Oš Juraj Dalmatinac
• Oš IV. Krešimir Péter
• Oš Tino Ujević

Középiskolák

• Közgazdasági Iskola
• Turisztikai Iskola
• Technikai Iskola
• Verancsics Antal Gimnázium
• Ipari Iskola
• Ipartudományi Iskola
• Orvostudományi és Kémiai Iskola
• Közlekedési-technikai Iskola
• Ivan Lukačić Zeneiskola

Felsőfokú intézmények

• Šibeniki Turisztikai Főiskola

A város szülöttei

Rahim Ademi, tábornok Krešimir Baranović, zeneszerző Vinko Nikolić, irodalmár, újságíró Antonija Blaće, TV műsorvezető Dijana Bolanča, színésznő Ivo Brešan, író Vinko Brešan, rendező Perica Bukić, vízilabdázó Juraj Ćulinović, festő Juraj Dalmatinac,építész, szobrász Arsen Dedić, zeneszerző, énekes Ivana Ergić, építész Angelo Antonio Frari, orvos Branko Grgić, politikus, NK Hajduk korábbi elnöke Špiro Guberina, színész

Darija Knez, színésznő Mišo Kovač, énekes Joško Lokas, TV műsorvezető Leon Lučev, színész Ivan Lukačić, zeneszerző Simo Matavulj,író Ester Mazzoleni, operaénekes Nikodim Milaš, episzkop Pero Nadoveza, labdarúgó Danira Nakić, kosárlabdázó Tonko Ninić, hegedűs Vesna Parun, költőnő Aleksandar Petrović, kosarasedző Dražen Petrović (1964. október 22. – 1993. június 7.), minden idők legjobb európai kosárlabdázójának tartottak. Autóbalesetben hunyt el. Tonino Picula, politikus, Velika Gorica polgármestere Mate Relja, rendező Krasnodar Rora, labdarúgó

Dragan Roša, csillagász Ante Rukavina, labdarúgó Gordon Schildenfeld, labdarúgó Julije Skjavetić, zeneszerző Neven Spahija, kosarasedző Đani Stipaničev, énekes Juraj Šižgorić, író Siniša Škarica, zenész Fedor Škubonja, rendező Zoran Škugor, zenei menedzser Ante Šupuk, politius Sv. Nikola Tavelić, első horvát szent Niccolò Tommaseo, író Roberto Visiani, botanikus Goran Višnjić, színész Ivo Vitić, építész Petar Vlahov, TV műsorvezető Verancsics Antal (Antun Vrančić) bíboros, esztergomi érsek Verancsics Faustus diplomata, főpap Melani Vukmirica, jogász és színész Vice Vukov, énekesnő Zoran Zoričić, orvos

Sport

Labdarúgás

• HNK Šibenik
• NK Mihovil

Kosárlabda

• Osvit Ifjúsági Kosárlabdaklub
• Dražen Petrović Ifjúsági Kosárlabdaklub
• KK Šibenik
• KK Vidici
• Šibenik Női Kosárlabdaklub

Vízilabda

• VK Šibenik
• Viktoria Női Vízilabdaklub
• Šibenski funcuti Vízilabdaklub

Röplabda

• OK Šibenik
• Šibenik Női Röplabdaklub

Kézilabda

• RK Petar Krešimir
• RK Šibenik

Teke

• BK Solaris
• BK Mihovil
• BK Šibenik

Tenisz

• TK Šubićevac
• TK Šibenik
• TK Nec
• TK Mihovil

Egyéb sportegyesülete

• Solaris Taekwondo klub
• Đovana Lovasklub
• Jadrija Úszóklub
• Šibenik Karate klub
• Osvit Karate klub
• Fortica Kerékpárklub
• Šibenik Kerékpárklub
• Orcinus Bodybuilding klub
• Vir Bodybuilding klub
• Šibenik Auto-moto klub
• Iljadica Rapo Motorklub
• Val Vitorlásklub
• Krka Evezőklub
• Dolac Sporthorgászklub
• Šibenik Sakkklub
• Fanatic Snowboard klub
• "Ping Pong" Asztalitenisz-klub
• Bolero Sporttáncklub
• Sv. Mihovil Billiárdklub

Források és irodalom

• Antun Travirka: DALMATIEN Geschichte, Kultur, Künslerisches Erbe - Zadar, 2008 Proizv. Forum - ISBN 978-953-179-713-9
• Enciklopedia Britannica Hungarica CD ver. 2005.
• Bács Gyula: Jugoszlávia - Bp. 1968. Panoráma K. - Kossuth Nyomda 67.1658.

Külső hivatkozások

• hivatalos honlap
• Sibenik információk - Horvátországinfó
• Šibenik.lap.hu - linkgyűjtemény