Sebeők Sári
| Sebeők Sári | |
 | |
| Született | Sebeők Sarolta 1882. május 9.[1] Sátoraljaújhely[1] |
| Elhunyt | 1952. július 24. (70 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | dr. Sebeők Antal Hübel Szidónia |
| Foglalkozása | operaénekes |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (1898–1901) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lasztóczi Sebeők Sári [ˈʃɛbøːk...] (névváltozatai: Sára, Sarolta; külföldön Charlotte von Seeböck) (Sátoraljaújhely, 1886. április 11. – Budapest, 1952. július 24.) opera-énekesnő (szoprán).
Élete[szerkesztés]
Kisnemesi családban született. Apja lasztóczi dr. Sebeők Antal (1846–1911) honvéd főtörzsorvos, a Ferencz József-rend lovagja, a Zemplén vármegyei orvos-gyógyszerész egylet alapítója, elnöke, sátoraljaújhelyi tanácsnok,[2] akinek sírhelye Sátoraljaújhelyen, a Májuskút-völgyben, egykori családi kúriájuk kertjében található. Emlékét ugyanott emléktáblán örökítették meg.[3] Anyja született Hübel Szidónia.
Apai nagyszülei: nemes lasztóczi Sebeők Antal vármegyei szabómester[4] és Marczinkovits Terézia.
Sebeők Sárinak hét testvére volt, ő született a harmadik gyermekként a családjába.
Énektanulmányait 1898-ban a budapesti Zeneakadémián Maleczkyné Ellinger Jozefánál és Erkel Gyulánál kezdte, majd Bécsben Rosa Papiernál fejezte be.
1904-ben Gustav Mahler szerződtette a Hofoperhez hat évre, de Sebeők 1907-ben felbontotta a szerződést és egy évadra Frankfurtba ment. 1908 áprilisában még vendégként énekelte Budapesten a Norma címszerepét és a Trubadúr Leonoráját, de ősszel már az Opera tagja volt. Először a Bánk bán Melindáját énekelte november 7-én. 1923-ban „örökös tag” címet kapott. 1943-ben vonult vissza. Utolsó időszakában csak a Farsangi lakodalomban és a Háry Jánosban szerepelt.
Pályája elején koloratúrszoprán, aztán drámai szoprán szerepeket énekelt. Repertoárja gerincét a romantikus szerzők művei alkották. A budapesti társulat egyik vezető énekese volt az 1910-es, 1920-as években. Magyar operatörténeti nevezetessége, hogy Kodály Háry Jánosának ősbemutatóján ő alakította a Császárné szerepét.
Szerepei[szerkesztés]
- Beethoven: Fidelio – Leonora
- Bellini: Norma – címszerep
- Erkel: Hunyadi László – Szilágyi Erzsébet
- Erkel: Bánk bán – Melinda
- Goldmark: Sába királynője – Szulamit
- Kodály: Háry János... – Császárné
- Korngold: Violanta – címszerep
- Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza
- Meyerbeer: A hugenották – Valois Margit; Valentine
- Meyerbeer: A próféta – Berta
- Mozart: Szöktetés a szerájból – Konstanza
- Mozart: Don Juan – Donna Anna
- Mozart: A varázsfuvola – Az Éj királynője
- Muszorgszkij: Borisz Godunov – Marina Mniszek
- Poldini: Farsangi lakodalom – A nemzetes asszony
- Puccini: Tosca – címszerep
- Richard Strauss: Elektra – Krizothémisz
- Richard Strauss: A rózsalovag – A tábornagyné
- Richard Strauss: Ariadné Naxos szigetén – Ariadné
- Richard Strauss: Arabella – Adelaide
- Verdi: A trubadúr – Leonora
- Verdi: Rigoletto – Gilda
- Verdi: Álarcosbál – Amelia
- Wagner: Tannhäuser – Vénusz
- Wagner: Lohengrin – Ortrud
- Wagner: Trisztán és Izolda – Izolda
- Wagner: A Nibelung gyűrűje – Brünnhilde
- Weber: Oberon – Rezia
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=93#S, Sebeők, Sára, 2019. augusztus 18.
- ↑ http://epa.oszk.hu/00000/00030/03013/pdf/VU_EPA00030_1911_36.pdf
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=-fScmdBIgm4
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. június 30.)
Források[szerkesztés]
- Elfeledett magyar énekesek: Sebeők Sári
- Életrajza az Operaház honlapján
- Életrajza[halott link] az operissimo.comon
