Sebeők Sári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sebeők Sári
SzületettSebeők Sarolta
1882. május 9.[1]
Sátoraljaújhely[1]
Elhunyt1952. július 24. (70 évesen)
Állampolgárságamagyar
Szüleidr. Sebeők Antal
Hübel Szidónia
Foglalkozásaoperaénekes
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1898–1901)
SablonWikidataSegítség
Édesapja emléktáblája

Lasztóczi Sebeők Sári [ˈʃɛbøːk...] (névváltozatai: Sára, Sarolta; külföldön Charlotte von Seeböck) (Sátoraljaújhely, 1886. április 11.Budapest, 1952. július 24.) opera-énekesnő (szoprán).

Élete[szerkesztés]

Kisnemesi családban született. Apja lasztóczi dr. Sebeők Antal (1846–1911) honvéd főtörzsorvos, a Ferencz József-rend lovagja, a Zemplén vármegyei orvos-gyógyszerész egylet alapítója, elnöke, sátoraljaújhelyi tanácsnok,[2] akinek sírhelye Sátoraljaújhelyen, a Májuskút-völgyben, egykori családi kúriájuk kertjében található. Emlékét ugyanott emléktáblán örökítették meg.[3] Anyja született Hübel Szidónia.

Apai nagyszülei: nemes lasztóczi Sebeők Antal vármegyei szabómester[4] és Marczinkovits Terézia.

Sebeők Sárinak hét testvére volt, ő született a harmadik gyermekként a családjába.

Énektanulmányait 1898-ban a budapesti Zeneakadémián Maleczkyné Ellinger Jozefánál és Erkel Gyulánál kezdte, majd Bécsben Rosa Papiernál fejezte be.

1904-ben Gustav Mahler szerződtette a Hofoperhez hat évre, de Sebeők 1907-ben felbontotta a szerződést és egy évadra Frankfurtba ment. 1908 áprilisában még vendégként énekelte Budapesten a Norma címszerepét és a Trubadúr Leonoráját, de ősszel már az Opera tagja volt. Először a Bánk bán Melindáját énekelte november 7-én. 1923-ban „örökös tag” címet kapott. 1943-ben vonult vissza. Utolsó időszakában csak a Farsangi lakodalomban és a Háry Jánosban szerepelt.

Pályája elején koloratúrszoprán, aztán drámai szoprán szerepeket énekelt. Repertoárja gerincét a romantikus szerzők művei alkották. A budapesti társulat egyik vezető énekese volt az 1910-es, 1920-as években. Magyar operatörténeti nevezetessége, hogy Kodály Háry Jánosának ősbemutatóján ő alakította a Császárné szerepét.

Szerepei[szerkesztés]

  • Beethoven: Fidelio – Leonora
  • Bellini: Norma – címszerep
  • Erkel: Hunyadi László – Szilágyi Erzsébet
  • Erkel: Bánk bán – Melinda
  • Goldmark: Sába királynője – Szulamit
  • Kodály: Háry János... – Császárné
  • Korngold: Violanta – címszerep
  • Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza
  • Meyerbeer: A hugenották – Valois Margit; Valentine
  • Meyerbeer: A próféta – Berta
  • Mozart: Szöktetés a szerájból – Konstanza
  • Mozart: Don Juan – Donna Anna
  • Mozart: A varázsfuvola – Az Éj királynője
  • Muszorgszkij: Borisz Godunov – Marina Mniszek
  • Poldini: Farsangi lakodalom – A nemzetes asszony
  • Puccini: Tosca – címszerep
  • Richard Strauss: Elektra – Krizothémisz
  • Richard Strauss: A rózsalovag – A tábornagyné
  • Richard Strauss: Ariadné Naxos szigetén – Ariadné
  • Richard Strauss: Arabella – Adelaide
  • Verdi: A trubadúr – Leonora
  • Verdi: Rigoletto – Gilda
  • Verdi: Álarcosbál – Amelia
  • Wagner: Tannhäuser – Vénusz
  • Wagner: Lohengrin – Ortrud
  • Wagner: Trisztán és Izolda – Izolda
  • Wagner: A Nibelung gyűrűje – Brünnhilde
  • Weber: Oberon – Rezia

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap