Sébastien Buemi

Sébastien Buemi
Életrajzi adatai
Született	1988. október 31. (35 éves) Aigle, Svájc
Nemzetisége	svájci
Pályafutása
Kategória	Formula–E
Aktív évei	2014–
Csapata	Nissan e.dams (2018–) (Csapattárs: Maximilian Günther)
Korábbi csapatai	Renault e.dams (2014–2018)
Nagydíjak száma	98 (98 rajt)
Világbajnoki címek	1 (2015–16)
Győzelmek	13
Dobogós helyezések	29
Első rajtkockák	14
Leggyorsabb körök	7
VB-pontok	833
Első nagydíj	2014-es Peking ePrix
Első győzelem	2014-es Punta del Este ePrix
Legutolsó győzelem	2019-es New York ePrix
Legutolsó nagydíj	2022-es Szöul ePrix
2020–21-es VB-helyezés	21. (20 pont)
Frissítve: 2022-08-14
A Wikimédia Commons tartalmaz Sébastien Buemi témájú médiaállományokat.

Sébastien Buemi (Aigle, 1988. október 31. –) svájci autóversenyző, aki 2009-től 2011-ig a Scuderia Toro Rosso Formula–1-es csapatnál versenyzett. A 2015–2016-os Formula–E szezon bajnoka lett, továbbá a 2018-as, a 2019-es, a 2020-as és a 2022-es Le Mans-i 24 órás verseny győztese.

Magánélete

Buemi a francia nyelvű, katolikus kanton (Waadt) 8000 lelkes kisvárosában, Aiglében született, svájci anya és arab apa gyermekeként. Jelenleg a család Bahrein fővárosban, Manámában él. Buemi ezeken kívül még olasz útlevéllel is rendelkezik.

Gokartban töltött évek

Az olasz úti okmánynak hasznát is vette, ugyanis ez tette lehetővé, hogy fiatalként az egyik legerősebb gokart-bajnokságban, Itáliában próbálhatta ki tudását. 1994-ben, vagyis 6 évesen ült először gokartba. Nyert néhány futamot, a nagyobb sikerek azonban elkerülték. 2002-ben második helyen végzett az olasz bajnokságban, a német Nicolas Hülkenberg mögött, az ICA Junior Európa- bajnokságot viszont megnyerte. A következő évben nem tudta megvédeni címét, ugyanakkor az olasz bajnokságon meggyőző, 21 pontos előnnyel győzni tudott. Majdani F1-es csapattársa, Jaime Alguersuari újoncként 5 pontot gyűjtött, ami a 26. helyre volt elegendő. A svájci ligában a 13. helyen végzett, ám hozzá kell tenni, hogy hazája seregszemléjén mindössze négy versenyen képviseltette magát.

Formula BMW

Buemi 2004-ben és 2005-ben a Német Formula BMW-nél versenyzett, nem is akárhogy, hiszen először harmadik, majd második helyen végzett a bajnokságban. Gokartkarrierjét 2003-ban lezárta, ezt követően különböző Formula-szériákban szerzett tapasztalatot.

Elsőként a Formula BMW sorozatban fitogtatta tudását két év erejéig, ahol első évében rögtön dobogón végzett összetettben, egy híján 100 ponttal elmaradva a már akkor is kirobbanó tehetségnek tartott Sebastian Vetteltől. Érdekesség, hogy ezt az eredményt futamgyőzelem nélkül tudta felmutatni. (Viszont 10 alkalommal is dobogón ünnepelhetett, kétszer indulhatott az első rajtkockából, s ugyanennyiszer futotta meg a leggyorsabb kört.)

A következő esztendőben ismét Hülkenberg állta útját a siker küszöbén, mindössze 5 ponttal maradt el a némettől. (Mérlege imponáló: 7 futamgyőzelem, 16 dobogó, 7 pole pozíció, 12 leggyorsabb kör.) A Formula BMW Világdöntőjén szintén a második hely jutott Bueminek, akkor egy másik német, az azóta kisebb amerikai szériákban vegetáló Marco Holzer állta útját. Ugyancsak 2005-ben a GP2-ből is ismert Racing Engineering istálló lehetőséget adott neki egy futam erejéig a Spanyol F3-ban, pontot azonban nem tudott szerezni.

Mindent összevetve a Formula BMW sorozatban 40 futamból hetet tudott megnyerni, 26 alkalommal állhatott dobogóra. 17 első rajtkocka és 12 leggyorsabb kör szerepel még a statisztikai mutatói között

Formula–3

Nem számítva az előző évi spanyolországi beugrását, a 2006-os esztendőben sikerült továbblépnie a következő lépcsőfokra. Ez esetében különböző Formula 3-as és Formula- Renault- versenysorozatokat jelentett. A Masters of Formula–3 versenyén a 3. helyen végzett az ASL Team Mücke Motorsport színeiben, Paul di Resta és Giedo van der Garde mögött. A vert mezőny tagja volt egyebek mellett a Renault F1-es csapatának későbbi versenyzője, Romain Grosjean, Sebastian Vettel és Bruno Senna. Az évente megrendezésre kerülő Macau Grand Prix-n pedig éppen csak lemaradt a dobogóról, a negyedik helyen végzett.

A Formula Renault 2.0 Európa Kupában a 11. (1 futamot nyert), a Renault 2.0. NEC pedig a 7. helyet tudta megszerezni összetettben (2 futamon győzött).

A Formula–3 Euroseries-ben a 11. hely jutott neki, 20 versenyen háromszor állhatott dobogóra, ebből egyszer a legmagasabb fokára.

2007-ben is elindult a makaói versenyen, mégpedig a Räikkönen Robertson Racing, amit a finn világbajnok menedzsere, Steve Robertson üzemeltetett. Ezúttal távolabb végzett a dobogótól, a 11. helyen intették le.

Tovább folytatta szereplését a Formula–3 Euro Series-ben, 20 futamot követően végül Romain Grosjean mögött a második helyen végzett. (3 futamgyőzelem, 13 dobogó, 2 pole, 4 leggyorsabb kör volt a mérlege.)

A1 Grand Prix

A 2006–2007-es A1 Grand Prix szezonban Buemi is rajthoz állt Neel Janival és Marcel Fässlerrel karöltve a svájci nemzeti csapatban. A csapat (A1 Team Switzerland) 50 egységgel a nyolcadik helyen végzett a bajnokságban. Buemi legjobb eredménye három 4. hely volt. A Brands Hatch-i pályán rendezett utolsó versenyen Buemit utólag diszkvalifikálták. Leggyorsabb körét azonban érvényesítették, a versenysorozat történetében ő ebben a műfajban a valaha volt legfiatalabb.

GP2

2007-ben elfogadta az ART Grand Prix invitálását, s belekóstolt az F1 előszobájaként emlegetett GP2-es versenysorozatba. Eredetileg csupán a szahíri versenyen csuklósérülést szenvedő Michael Ammermüller pótlására szerződtették (Monacóban az előkelő 7. hellyel hálálta meg a bizalmat), a későbbiekben aztán további 5 versenyhétvégén is kapott bizonyítási lehetőséget. A monzai sprintfutamon meg tudta ismételni debütáló versenyén elért 7. helyét, a másik kilenc futamon viszont nem alkotott maradandót, rendszerint a mezőny hátsó felében vesztegelt, a szezonzáró valenciai versenyre már az orosz Michael Aleshin foglalta el helyét. Ugyanakkor két alkalommal övé volt a verseny leggyorsabb köre, így 6 ponttal a tabella 21. helyét tudta megkaparintani, miközben csapattársa, az egész szezonban a végső győzelemért versenyző Lucas di Grassi a 2. helyen végzett.

Az első ízben megrendezett GP2 Asia Series-ben a hatalmas előnnyel diadalmaskodó Romain Grosjean mögött egyenletes teljesítménnyel befutott a második helyre. Az öt helyszínen rendezett, 10 futamos sorozatban egy győzelmet is fel tud mutatni, a Sentul Circuiten, Indonéziában, az utolsó négy versenyen pedig egyformán a második helyen végzett.

2008-ban egész éves szerződést kötött a Trust Team Arden csapatával. Csapattársa az első 5 versenyhelyszínen a holland Yelmer Buurman volt, őt váltotta a szezon hátralévő részére az olasz Luca Filippi. Buemi egész évben megbízható teljesítményt nyújtott, amikor célba ért, egy kivételtől eltekintve rendre az első 10 között foglalt helyet. Noha végső győzelemért egy pillanatig sem volt versenyben, mégis eredményes szezont hagyott maga mögött, hiszen 50 pontjával a tabella 6. helyén fejezte be az évet. Két alkalommal sikerült futamot nyernie. A Magny-Cours-ban megrendezett sprintversenyen csak a 21. rajtkockából indulhatott, miután az előző napi főversenyen technikai probléma hátráltatta. A futamot megelőző órákban zápor vonult át a pályán, ami ugyan rohamos mértékben száradni kezdett, a mezőny túlnyomó többsége mégis intermediate (ún. "köztes") gumikkal állt rajthoz. Egyedül Buemi, aki előbb a mezőny nagy részét látványos előzésekkel a pályán utasította maga mögé, majd miután a többiek is kerékcserére kényszerültek, átvette a vezetést, s ki sem engedte kezéből. Másik sikere a Hungaroringhez köthető, a magyar sprintfutamon már száraz körülmények közt, meggyőző előnnyel sikerült diadalmaskodnia. A két győzelmen kívül még a montmelói, az isztambuli valamint a monzai versenyen állhatott fel a dobogóra. Csapaton belül dominált egész évben.

A Formula–1-ben

Teszpilótaként

F3-as sikereinek letéteményese, a Mücke Motorsport volt a Red Bull egyik leánycsapata. Dietrich Mateschitz már 2002-es sikerei nyomán felfigyelt Buemire, a Red Bull tehetségkutatásának egyik fő láncszemévé lett a későbbiekben.

2007 szeptemberében adatott meg neki először, hogy tesztelhesse a Red Bull RB3-as modelljét. A jerezi gyakorláson Timo Glock (BMW) és Vitantonio Liuzzi (Toro Rosso) mögött ő futotta a harmadik legjobb időt.

A 2008. január 16-án aláírt szerződés értelmében Buemi teszt- és tartalékpilótai feladatokat látott el egész évben a Red Bull Racing csapatnál.

Versenyeken nem jutott szerephez. A japán nagydíjon vezethette az orvosi autót, mivel Jacques Tropenat fülsérülése miatt alkalmatlanná vált megszokott feladata ellátására.

2009

Buemi számos teszten bizonyította alkalmasságát, így nem érte váratlanul a közvéleményt, amikor 2009. január 9-én aláírták a szerződést, aminek értelmében a Red Bull Racinghez igazoló Sebastian Vettelt váltotta a Toro Rossónál.

A szerződés év végéig szólt. Szató Takuma és Bruno Senna ellenében döntött mellette a vezetőség. Csapattársa a Toro Rosso másik 2008-as versenyzője, a négyszeres Champ Car-bajnok Sébastien Bourdais volt.

Ausztráliában a 16. helyet szerezte meg az időmérőn, ám mégis a 13. helyről indulhatott a Toyoták kizárása és Lewis Hamilton váltócseréje révén. A futamon a 8. helyet szerezte meg, de Hamilton büntetése miatt előrelépett a 7. pozícióba.

Eredményei

Teljes GP2 eredménylistája

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21	Helyezés	Pont
2007	ART Grand Prix	BHR FEA	BHR SPR	ESP FEA	ESP SPR	MON FEA 7	FRA FEA	FRA SPR	GBR FEA	GBR SPR	GER FEA Ki	GER SPR 20	HUN FEA 15	HUN SPR 17	TUR FEA Ki	TUR SPR 13	ITA FEA 7	ITA SPR 14	BEL FEA 10	BEL SPR Ki	EUR FEA	EUR SPR	21.	6
2008	Arden International	ESP FEA 7	ESP SPR 2	TUR FEA 6	TUR SPR 3	MON FEA Ki	MON SPR 11	FRA FEA Ki	FRA SPR 1	GBR FEA 4	GBR SPR Ni	GER FEA Ki	GER SPR 8	HUN FEA 7	HUN SPR 1	EUR FEA 6	EUR SPR Ki	BEL FEA 5	BEL SPR 4	ITA FEA 3	ITA SPR 7		6.	50

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	Helyezés	Pont
2009	Toro Rosso	AUS 7	MAL 16	CHN 8	BHR 17	ESP Ki	MON Ki	TUR 15	GBR 18	GER 16	HUN 16	EUR Ki	BEL 12	ITA 13	SIN Ki	JPN Ki	BRA 7	UAE 8			16.	6
2010	Toro Rosso	BHR 16†	AUS Ki	MAL 11	CHN Ki	ESP Ki	MON 10	TUR 16	CAN 8	EUR 9	GBR 12	GER Ki	HUN 12	BEL 12	ITA 11	SIN 14	JPN 10	KOR Ki	BRA 13	UAE 15	16.	8
2011	Toro Rosso	AUS 8	MAL 13	CHN 14	TUR 9	ESP 14	MON 10	CAN 10	EUR 13	GBR Ki	GER 15	HUN 8	BEL Ki	ITA 10	SIN 12	JPN Ki	KOR 9	IND Ki	UAE Ki	BRA 12	15.	15

† : Nem fejezte be a futamot, de helyezését értékelték, mivel teljesítette a versenytáv több, mint 90%-át.

Le Mans-i 24 órás autóverseny

Év	Csapat	Csapattárs	Autó	Kategória	Kör	Összetett Helyezés	Kategória Helyezés
2012	Toyota Racing	Anthony Davidson Stéphane Sarrazin	Toyota TS030 Hybrid	LMP1	82	Kiesett	Kiesett
2013	Toyota Racing	Anthony Davidson Stéphane Sarrazin	Toyota TS030 Hybrid	LMP1	347	2.	2.
2014	Toyota Racing	Anthony Davidson Nicolas Lapierre	Toyota TS040 Hybrid	LMP1-H	374	3.	3.
2015	Toyota Racing	Anthony Davidson Nakadzsima Kazuki	Toyota TS040 Hybrid	LMP1	386	8.	8.
2016	Toyota Gazoo Racing	Anthony Davidson Nakadzsima Kazuki	Toyota TS050 Hybrid	LMP1	384	HN	HN
2017	Toyota Gazoo Racing	Anthony Davidson Nakadzsima Kazuki	Toyota TS050 Hybrid	LMP1	358	8.	2.
2018	Toyota Gazoo Racing	Fernando Alonso Nakadzsima Kazuki	Toyota TS050 Hybrid	LMP1	388	1.	1.
2019	Toyota Gazoo Racing	Fernando Alonso Nakadzsima Kazuki	Toyota TS050 Hybrid	LMP1	385	1.	1.
2020	Toyota Gazoo Racing	Brendon Hartley Nakadzsima Kazuki	Toyota TS050 Hybrid	LMP1	387	1.	1.
2021	Toyota Gazoo Racing	Brendon Hartley Nakadzsima Kazuki	Toyota GR010 Hybrid	Hypercar	369	2.	2.
2022	Toyota Gazoo Racing	Brendon Hartley Hirakava Rió	Toyota GR010 Hybrid	Hypercar	380	1.	1.
2023	Toyota Gazoo Racing	Brendon Hartley Hirakava Rió	Toyota GR010 Hybrid	Hypercar	342	2.	2.
2024	Toyota Gazoo Racing	Brendon Hartley Hirakava Rió	Toyota GR010 Hybrid	Hypercar

Teljes FIA World Endurance Championship eredménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	Osztály	Kasztni	Motor	1	2	3	4	5	6	7	8	9	Helyezés	Pont
2012	Toyota Racing	LMP1	Toyota TS030 Hybrid	Toyota 3.4 L V8 (Hybrid)	SEB	SPA	LMS Ki	SIL	SÃO	BHR	FUJ	SHA		HN	0
2013	Toyota Racing	LMP1	Toyota TS030 Hybrid	Toyota 3.4 L V8 (Hybrid)	SIL 3	SPA 4	LMS 2	SÃO Ki	COA 2	FUJ 15	SHA Ki	BHR 1		3.	106.25
2014	Toyota Racing	LMP1	Toyota TS040 Hybrid	Toyota 3.4 L V8 (Hybrid)	SIL 1	SPA 1	LMS 3	COA 3	FUJ 1	SHA 1	BHR 10	SÃO 2		1.	166
2015	Toyota Racing	LMP1	Toyota TS040 Hybrid	Toyota 3.4 L V8 (Hybrid)	SIL 3	SPA 8	LMS 8	NÜR 5	COA 4	FUJ 5	SHA 6	BHR 4		5.	79
2016	Toyota Gazoo Racing	LMP1	Toyota TS050 Hybrid	Toyota 2.4 L Turbo V6 (Hybrid)	SIL 16	SPA 27	LMS Hn	NÜR 5	MEX Ki	COA 5	FUJ 4	SHA 6	BHR 4	8.	60
2017	Toyota Gazoo Racing	LMP1	Toyota TS050 Hybrid	Toyota 2.4 L Turbo V6 (Hybrid)	SIL 1	SPA 1	LMS 6	NÜR 4	MEX 3	COA 3	FUJ 1	SHA 1	BHR 1	2.	183
2018–19	Toyota Gazoo Racing	LMP1	Toyota TS050 Hybrid	Toyota 2.4 L Turbo V6 (Hybrid)	SPA 1	LMS 1	SIL Kiz	FUJ 2	SHA 2	SEB 1	SPA 1	LMS 1		1.	198
2019–20	Toyota Gazoo Racing	LMP1	Toyota TS050 Hybrid	Toyota 2.4 L Turbo V6	SIL 2	FUJ 1	SHA 2	BHR 2	COA 2	SPA 2	LMS 1	BHR 2		2.	202
2021	Toyota Gazoo Racing	Hypercar	Toyota GR010 Hybrid	Toyota 3.5 L Turbo V6 (Hybrid)	SPA 1	ALG 1	MNZ 4	LMS 2	BHR 2	BHR 1				2.	168
2022	Toyota Gazoo Racing	Hypercar	Toyota GR010 Hybrid	Toyota 3.5 L Turbo V6 (Hybrid)	SEB 2	SPA Ki	LMS 1	MNZ 2	FUJ 1	BHR 2				1.	149
2023	Toyota Gazoo Racing	Hypercar	Toyota GR010 Hybrid	Toyota 3.5 L Turbo V6 (Hybrid)	SEB 2	ALG 1	SPA 2	LMS 2	MNZ 6	FUJ 2	BHR 1			1.	172
2024	Toyota Gazoo Racing	Hypercar	Toyota GR010 Hybrid	Toyota 3.5 L Turbo V6 (Hybrid)	QAT	IMO	SPA	LMS	SÃO	COA	FUJ	BHR		*	*

Teljes Formula–E eredménylistája

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	Helyezés	Pont
2014–15	Renault e.dams	BEI Ki	PUT 3	PDE 1	BUE Ki	MIA 13	LBH 4	MON 1	BER 2	MOS 9	LON 1	LON 5						2.	143
2015–16	Renault e.dams	BEI 1	PUT 12	PDE 1	BUE 2	MEX 2	LBH 16	PAR 3	BER 1	LON 5	LON Ki							1.	155
2016–17	Renault e.dams	HKG 1	MAR 1	BUE 1	MEX 14	MON 1	PAR 1	BER Kiz	BER 1	NYC	NYC	MNT Kiz	MNT 11					2.	157
2017–18	Renault e.dams	HKG 11	HKG 10	MAR 2	SAN 3	MEX 3	PDE Ki	ROM 6	PAR 5	BER 4	ZUR 5	NYC 3	NYC 4					4.	125
2018–19	Nissan e.dams	ADR 6	MAR 8	SAN Ki	MEX 21†	HKG Ki	SNY 8	ROM 5	PAR 15	MON 5	BER 2	BRN 3	NYC 1	NYC 3				2.	119
2019–20	Nissan e.dams	ADR Ki	ADR 12	SAN 13	MEX 3	MAR 4	BER 7	BER 2	BER 11	BER 3	BER 10	BER 3						4.	84
2020–21	Nissan e.dams	DIR 13	DIR Ki	ROM 5	ROM 10	VAL Ki	VAL 11	MON 11	PUE Kiz	PUE 14	NYC 6	NYC 15	LON Kiz	LON 13	BER 11	BER 14		21.	20
2021–22	Nissan e.dams	DIR 17	DIR 13	MEX 8	ROM 16	ROM 9	MON 8	BER 14	BER 14	JAK 11	MAR 16	NYC 6	NYC 13	LON 11	LON 6	SEO Ki	SEO 9	15.	30
2022–23	Envision Racing	MEX 6	DIR 4	DIR 6	HAI 15	CAP 5	SAP 10	BER 4	BER 20	MON 8	JAK 20	JAK 10	POR 5	ROM Ki	ROM 5	LON 3	LON 6	6.	105

* A szezon jelenleg is zajlik.

† A versenyt nem fejezte be, de helyezését értékelték, mert a versenytáv több, mint 90%-át teljesítette.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Sébastien Buemi témájú médiaállományokat.

• Hivatalos honlapja