Scott Douglas Altman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Scott Douglas Altman
Scott Douglas Altman.jpg
Született
1959. augusztus 15. (54 éves)
Foglalkozása tiszt
űrhajós

Scott Douglas Altman az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Scott Douglas Altman témájú médiaállományokat.

Scott Douglas Altman (Lincoln, Illinois, 1959. augusztus 15. –) amerikai űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1981-ben az University of Illinois keretében repüléstechnikából és űrhajózási technikából vizsgázott. 1983-ban kapott repülőgép vezetői jogosítványt. Szolgálati repülőgépe F–14 volt. 1987-1990 között a Haditengerészeti Posztgraduális Iskolában megerősítette repülőmérnöki diplomáját. 1990-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. Az F–14 különböző típusait, fegyverzetét, elektronikáját tesztelte. Harci bevetésen Dél-Irakban szolgált. Több mint 7000 órát töltött a levegőben, több mint 40 típusú repülőgépen repült illetve tesztelt..

1994. december 9-től a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Egy éves űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt több támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatnak. 2005-ig az Exploration Systems Mission Centrum igazgató-helyettese. Négy űrszolgálata alatt összesen 17 napot, 7 órát és 12 percet (1237 óra) töltött a világűrben.2010. szeptember 3-án köszönt el az űrhajósoktól.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • STS–90, a Columbia űrrepülőgép 25. repülésének pilótája. A Spacelab mikrogravitációs laboratóriumban (Neurolab) hat űrügynökség és hét amerikai kutató intézet által összeállított kutatási, kísérleti és anyagelőállítási küldetését végezték. Kilenc ország 31 programját teljesítették. A legénység 12 órás váltásokban végezte feladatát. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Első űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 21 órát és 50 percet (382 óra) töltött a világűrben. 10 000 000 kilométert (6 200 000 mérföldet) repült, 256 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–106 az Atlantis űrrepülőgép küldetés pilótája. A logisztikai alapellátáson (3 tonna) kívül az ISS űrállomás építéséhez szállítottak berendezéseket (akkumulátorok, hálózati átalakítók, oxigént termelő berendezések, és futópad). Második szolgálatán összesen 11 napot, 19 órát és 12 percet töltött a világűrben, 7 916 754 kilométert tett meg.
  • STS–109, a Columbia űrrepülőgép 27. repülésének parancsnoka. Az űrhajósok a negyedik nagyjavítás alatt, öt űrsétán szereltek fel új berendezéseket a Hubble Space Telescope (HST) Hubble űrtávcső re. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 10 napot, 22 órát és 10 percet (262 óra) töltött a világűrben. 6 300 000 kilométert (3 900 000 mérföldet) repült, 165 kerülte meg a Földet.
  • STS–125, az Atlantis űrrepülőgép 30. repülésének parancsnoka. Az űrhajósok az ötödik nagyjavítást végezték a Hubble űrtávcsövön (HST). Egy IMAX kamerával felvették a javítás minden pillanatát. 2014-ig nem kell javító munkálatokat végezni. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 12 napot, 21 órát és 38 percet (309 óra) töltött a világűrben.8 500 000 kilométert (5 300 000 mérföldet) repült, 197 alkalommal kerülte meg a Földet.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több katonai, polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]