Schwäbisch Gmünd
| Schwäbisch Gmünd | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Járás | Ostalb járás | ||
| Alapítás éve | 12. század | ||
| Polgármester | Richard Arnold (2009–) | ||
| Irányítószám | 73525–73529 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 62 325 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 547,77 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 321 m | ||
| Terület | 113,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 48° 48′, k. h. 9° 48′Koordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 9° 48′ | |||
 Schwäbisch Gmünd
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Ostalb járás térképén | |||
| Schwäbisch Gmünd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schwäbisch Gmünd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Schwäbisch Gmünd ([ˈʃvɛːbɪʃ ˈɡmʏnt]) város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Területe 113,8 km², népessége 59 166 fő volt 2014-ben.
Fekvése[szerkesztés]
Lorch keleti szomszédjában fekvő település.
Városrészei[szerkesztés]
festgelegten Grenzen. Im Einzelnen gliedert sich die Stadt in:
| Városrész | Címer | Beolvasztás | Terület | Fő | Részei |
|---|---|---|---|---|---|
| Bargau | 
|
01.01.1971 | 8,51 km2 | 2.800 | Birkhof, Oberer Lauchhof und Schlössle |
| Bettringen | 
|
01.04.1959 | 10,86 km2 | 10.000 | Hetzenbühl, Kellerhaus, Lindenhof, Talacker és Unterer Lauchhof |
| Degenfeld | 
|
01.01.1971 | 9,26 km2 | 489 | Hornberg |
| Großdeinbach | 
|
01.03.1972 | 14,29 km2 | 4.090 | Kleindeinbach, Hangendeinbach, Wustenriet, Waldau, Haselbach-Söldhaus, Radelstetten, Sachsenhof és Ziegerhof |
| Herlikofen | 
|
01.01.1969 | 5,35 km2 | 3.300 | Gmünder Feld, ehemalige Burg im sogenannten Eckwald |
| Hussenhofen | 
|
01.01.1969 | 7,09 km2 | 2.600 | Zimmern, Birkhof, Hirschmühle und Burgholz |
| Lindach | 
|
01.07.1971 | 4,78 km2 | 3.000 | Grünhalde és Schloss Lindach |
| Rechberg | 
|
01.01.1975 | 7,08 km2 | 1.325 | Bärenhöfle, Birkhäusle, Braunhäusle, Fuchshof, Häge, Heustaig, Hohenrechberg, Kleinishof, Kratzerhöfle, Krempelhaus, Ödengehren, Schlossberg, Schurrenhof, Starrenhof, Stollenhäusle, Stollenhof, Unterer Kleinishof és Ziegelhütte |
| Straßdorf | _COA.png){kind=small}
|
01.04.1972 | 13,67 km2 | 3.610 | Hinterhochstett, Hokenschue, Hummelshalden, Metlangen, Reitprechts, Schirenhof, Schönbronn és Vorderhochstett |
| Weiler in den Bergen | 01.01.1971 | 11,76 km2 | 1.112 | Bilsenhof, Giengerhof, Herdtlinsweiler, Krieghof, Oberer Haldenhof, Ölmühle, Steinbacher Höfe éd Unterer Haldenhof | |
| Rehnenhof-Wetzgau | 
|
01.04.1938 | 4.000 | nincsenek |
Leírása[szerkesztés]
Schwäbisch Gmünd városa a német arany- és ezüstipar központja. A második világháború után itt lelt új otthonra a gablonzi ékszer és üvegipar. A települést a 12. század közepe körül alapították, a sváb hercegség legrégibb Staufer-városa.
Templomai[szerkesztés]
- Templomai közül a torony nélküli Szt. Kereszt templom (Heilig-Kreuz-Münster) Gmünd legjelentősebb épülete és egyben a sváb gótika egyik kiemelkedő alkotása a Münsterplatzon található. Ez a legrégibb délnémet csarnoktemplom és egyben a legrégibb csarnokkórussal rendelkező épület is. 1351-től, vagyis ennek a csarnokkórusnak a felépítésétől számítják a német késő gótika kezdetét. A templompot 1310 körül a Gmündből származó Heiinrich Parler kezdte el építeni, ő a Prágában és Bécsben is híres Parler építész család tagja volt.
1491 és 1521 között a szentélytornyok beomlásából eredően jelentős restaurációs munkákra volt szükség. Ekkor készült a templom sokrészes hálóboltozata. A szabadon álló harangtorony az egykor fallal körülvett temető védőtornya.
- Az Augustinerkirche késő gótikus eredetű, de barokk stílusú épület, mely az 1284-ben alapított ágostonrendi kolostor tulajdona volt, ma az evangélikusoké. Az 1757-ben készült nagyméretű mennyezetfestményeit a laungi Johann Anwander készítette.
- Johanniskirche román stílusú, lapos tetejű bazilika 1220-ból, amelyet a gótika és a barokk korban átalakítottak, azonban nagyrészt megtartotta román külsejét. A város egyetlen Staufer-időből származó épülete.
A templomon kívülről találhatók a gazdagon egymás mellett elhelyezett ember-, állat- és mesefigurák képei, a torony párkányait díszítő vadászatot ábrázoló plasztikák is.
- Franziskanerkirche a ferencesek egyik legrégibb németországi temploma. A késő román hajót és a 13. századi kora gótikus szentélyt átalakították.
Nevezetességek[szerkesztés]
- A Városkert 13. századi rokokó kastélya
- Augustinerkirsche
- Madonnás kút (Marktbrunnen)
- Város-kert, rokokó kastéllyal
- Szt. Szabadító-sziklakápolna (St. Salvator-Kapelle)
- Rinderbachi-torony
- Víztorony
- Leonardkapelle
- Ötgombos torony (Pfünfknopfturm)
- Favázas magház
- Víztorony
Híres szülöttjei[szerkesztés]
- Heinrich Parler építész (Heinrich von Gmünd)
- Peter Zeidler labdarúgóedző
- Peter Parler Csehországban működő, Európa-szerte ismert gótikus szobrász
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
A népesség alakulása 1961 és 2022 között
| Lakosok száma | 54 587 | 54 730 | 57 212 | 56 901 | 56 754 | 63 701 | 61 946 | 61 181 | 58 564 | 62 325 |
| 1961 | 1967 | 1974 | 1980 | 1987 | 1993 | 2000 | 2006 | 2013 | 2022 |
Adatok: Wikidata
Székesfehérvár testvérvárosa 1991 óta, ahol utca is viseli Schwäbisch Gmünd nevét.
Galéria[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
