Schreyer Viktor Győző

Schreyer Viktor Győző
Élete
Született	1846. szeptember 4. Nagyszentmiklós
Elhunyt	1937. május 31. (90 évesen) Nagyszentmiklós
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, próza

Schreyer Viktor Győző (írói álnevei: Kiáltosy Győző, Szentmiklósy Viktor; Nagyszentmiklós, 1846. szeptember 4. – Nagyszentmiklós, 1937. május 31.) erdélyi magyar költő, író, lapszerkesztő, helytörténész.

Életútja

Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte a Piarista Gimnáziumban, majd Budapesten és Bécsben szerzett jogi diplomát. Egy évig joggyakornok volt Lugoson, majd a budapesti Kir. Ítélőtáblánál ügyvédi vizsgáját letéve (1871), 45 éven át Nagyszentmiklóson folytatott ügyvédi gyakorlatot; több uradalomnak volt a jogtanácsosa; a város társadalmi, közösségi és művelődési életének meghatározó személyisége.

Munkássága

Kezdeményezésére és támogatásával épült fel a város katolikus iskolája, valamint a községháza és a postaépület. Elnöke volt a Nagyszentmiklósi Gazdasági Egyletnek, igazgatója a Torontál megyei Nyelvterjesztő Egyesületnek, alapító tagja a Dél­magyarországi Közművelődési Egyesületnek. 1879-ben megalapította, 1918-ig szerkesztette és kiadta a Nagyszentmiklós c. hetilapot, valamint a Nagyszentmiklósi Közlönyt. Cikkei, tanulmányai a Szegedi Napló, Nagyszentmiklós és Vidéke, Első Torontáli Közlöny, Torontál, Temesvári Hírlap és a dicsőszentmártoni Vármegyei Hírlap hasábjain jelentek meg. A tagosítási törvényről írt jogi tanulmánya, Commassation címmel 1871-ben jelent meg magyar és német nyelven.

Baráti szálak fűzték Bartók Béla apjához; a világhírű zeneszerzőnek keresztapja volt.

Irodalmi munkásságát még szegedi diákként kezdte a Sugarak a Jövőbe c. diáklapban, majd a Szegedi Híradóban közölt (utóbbi helyen Kiáltosy Győző álnéven).

Kötetei

• Derűs képek (elbeszélések, Igló é. n.);
• Kedves emlékek (elbeszélések, Dicsőszentmárton 1911);
• Nagyszentmiklós tradicionális monográfiája (Nagyszentmiklós 1913);
• Szent kötelmek (regény, Nagyszentmiklós, 1913);
• Mythológiai mesék (Nagyszentmiklós, 1914);
• Hattyúdalok (versek, Nagyszentmiklós, 1926);
• Napsugarak (versek, Nagyszentmiklós, 1936).

A Fekete tulipán c. történelmi vígjátékát, Becsület c. falusi életképét, valamint egyfelvonásos jeleneteit a nagy­szentmiklósi műkedvelők adták elő.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

További információk

• Páll György: A magyar kisebbség szervezkedése Nagyszentmiklóson. Temesvári Hírlap, 1926. október 6.
• Bach Gyula: Bartók Béla, a nagy magyar zeneszerző már nyolcesztendős korában komponált, Schreyer Viktor, Bartók keresztapja elmondja a zseniális zenész gyermekkori szárnypróbálgatásainak történetét. Temesvári Hírlap, 1926. november 19.