Schmidt Béla (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Schmidt Béla (egyértelműsítő lap).
Schmidt Béla
Született1881. augusztus 18.
Felsőtelekes
Elhunyt1943. március 19. (61 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
SzüleiSchmidt Sándor
Foglalkozásaorvos,
orvosi szakíró,
közíró,
szerkesztő
Sablon • Wikidata • Segítség

Schmidt Béla (írói álneve: S. Pálmi Béla; Felsőtelekes, 1881. augusztus 18.[1] – Budapest, 1943. március 19.)[2] erdélyi magyar orvosi szakíró, közíró, szerkesztő, állami kórházi főorvos.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Édesapja Schmidt Sándor (1855–1904) nemzetközi hírű mineralógus, édesanyja csalóközi Szalay Matild volt.[3][4]

A középiskolát Budapesten végezte, 1899-ben érettségizett. Budapesten – a Királyi Magyar Tudományegyetemen (1900–1903[5][6][7][8]) – és Bécsben megkezdett tanulmányai után az 1905/1906-os tanévben a Ferenc József Tudományegyetemen[9] Kolozsváron szerezte meg orvosi diplomáját.

1906-ban hívták Marosvásárhelyre kórházi alorvosnak,[10] hamarosan pedig kinevezték másodorvosnak, 1911-ben orvosnak.[11][12] 1908–1912 között a helyi felső kereskedelmi iskola iskolaorvosa is volt.[13] 1912-ben Zichy János igazságügyminiszer (feleségével és többekkel együtt) a fiatalkorúak marosvásárhelyi felügyelő hatóságának tagjaivá nevezte ki.[14]

1913-ban Sándor János belügyminiszter a községi közigazgatási tanfolyam és a vele kapcsolatos internátus orvosává nevezte ki.[15] Ebben az időben mint intézeti orvos tevékenykedett a bujakór (nemibeteg) osztályon.[16] Az első világháború kitörésétől a Vörös-Kereszt kórházban teljesített orvosi szolgálatot, míg 1915-ben a belügyminiszter a szatmári katonai járványkórház orvosává nevezte ki.[17] Később katonai szolgálatra jelentkezett s kérte a harctérre küldetését, ami meg is történt és az orosz harctéren volt a honvéd ezred egészségügyi szolgálatában.[18] 1918-ban, mint a 22. honvéd gyalogezrednél beosztott népfölkelő főorvos, az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréseül legfelsőbb dicsérő elismerésben többször is részesült — a kard egyidejű adományozása mellett.[19][20] 1929-ben magyar nyelvű bábaképző tanfolyamot vezetett Marosvásárhelyen, amit a közegészségügyi miniszter Cantacuzino hercegnő(wd) közbenjárására, a Magyar nőszövetség kezdeményezésére engedélyezett.[21] Halálakor orvosa volt a városi postának, a római katolikus gimnáziumnak és több más intézménynek is.[22]

Orvostörténeti vonatkozású írásait magyar és külföldi szaklapok (Erdélyi Orvosi Lap, Praxis Medici, Orvosi Szemle, Orvosi Hetilap, Pester Medizin-Chirurgische Presse, Gyógyászat) közölték, tudománynépszerűsítő cikkei a Család és Iskola, Székely Tanügy, Közegészségügy, Egészség, Munkásotthon Értesítője c. lapokban jelentek meg. Ezenkívül számos szépirodalmi vonatkozású írása az Ellenzék, Fáklya, Napló, Szegedi Napló, Új Század, Székely Ellenzék, Székely Napló hasábjain látott napvilágot. Különböző lapokban közölt rövidebb írásaiból több mint 30 különlenyomat jelent meg. 1929-ben a budapesti rádió egyik pályázatát elnyerve rádiófelolvasást tartott „Az orvos és a beteg“ címmel, és ezzel egyben az első olyan személy volt, aki az utódállamokból tudományos művet olvasott fel a mikrofon előtt.[23][24]

Szervezői és orvosközéleti tevékenységét főleg az Erdélyi Múzeum-Egyesület keretén belül fejtette ki; ebben a brassói XIII. vándorgyűlés és a III. orvoskongresszus (1934) keretében plakátokból és egészségügyi nevelési füzetekből nagy sikerű kiállítást szervezett.[25] 1910-től volt tagja, majd választmányi tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak, titkára a Maros megyei Orvoskamarának, és elnöke a helybeli Iparos Egyesület dalkarának.

Alapítója (dr. Szigeti Imrével, aki azonban 1934-ben meghalt) és főszerkesztője volt a Magyar Népegészségügyi Szemlének, amely 1933 október 15-től 1943 végéig havonta jelent meg Marosvásárhelyen. Célkitűzését a lap címe alatt közölték: „Egészségügyi, embervédelmi és népnevelő folyóirat”. Az 1934/6. számtól főmunkatársa Gergely Endre és Koleszár László, majd előbbi 1938-ban bekövetkezett halála után, helyét az 1939/4. számtól az 1942/4. számig Nagy András vette át. A MNSZ jelentős szerepet játszott a romániai magyarság egészségvédelmében és a népnevelésben.[26]

Budapesten, kórházban halt meg, kiújult tüdőgyulladása okán. Hamvait hazavitték és a marosvásárhelyi római katolikus temetőben nyugszik.

Első felesége Nagy Pálma, Nagy Miklós (1840—1907), a Vasárnapi Újság szerkesztőjének lánya volt, akitől 1928-tól elváltan élt, 1934-ben öngyilkos lett.[27][28][29][30] Második felesége Fall Erzsébet[31] gyógyszerész.[32] Fiúk Schmidt Sándor, 1936-ban született, és biológia-, kémiatanár volt.[3][33]

Művei[szerkesztés]

Kötetei
  • A gyermek gyakoribb heveny fertőző betegségeiről (Marosvásárhely, 1908)
  • Az élet. Bevezető a biológiába (Marosvásárhely, 1912)
  • Újabb gyógyszerek jegyzéke (a Gyógyszerészek címtára és zsebnaptára 1920 függeléke, Marosvásárhely, 1921)
  • Az orvos (Marosvásárhely, 1926)
  • Erdély orvosi folyóiratai 1919-től napjainkig (Budapest, 1930)
  • Az élet örök tragédiája (Budapest, 1931)
  • Az örök harc. Küzdelem a tuberkulózis ellen (Szigeti Imrével, Kolozsvár, 1933)
  • A vérbaj. I–II. (Brassó, 1938)
  • Gyermekvédelem (Arad, 1940)
  • Az erdélyi kisebbségi orvosok irodalmi munkásságának tizenegy éve (EME Orvosi Értesítő. Kolozsvár, 1940/49)

S. Pálmi Bélaként

  • A természetismeret haladásáról. (Új Század. 1905. évf. 143—147 1.)[34]
  • A biogenézisről. (Új Század. 1905. évf. 92—101 1.)[34]
  • A temperarfestésről és Istvánffy Gyula képeiről. (Megjelent Kolozsvárott, a szerző saját kiadásában)[35]
  • A férj visszaemlékezik. (tárca, Ellenzék 26. évfolyam 128. szám, 1905. június 6.)[36]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szuhogyi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 31/1881.
  2. ↑ Budapest XII. kerületi állami halotti anyakönyv 612/1943.
  3. ↑ a b Schmidt Sándor tanár: Aki a köznek élt: dr. Schmidt Béla orvos, nepujsag.ro - 2012. december 7.
  4. ↑ Schmidt Sándor családi gyászjelentése, dspace.oszk.hu - 1904.
  5. ↑ Egyetemi alkalmazások. Orvosi Hetilap 44. évfolyam 42. szám, 1900. október 21. (adt.arcanum.com)
  6. ↑ Egyetemi alkalmazások. Orvosi Hetilap 45. évfolyam 39. szám, 1901. szeptember 29. (adt.arcanum.com)
  7. ↑ Egyetemi alkalmaztatást nyertek. Orvosi Hetilap 46. évfolyam 40. szám, 1902. október 5. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ Egyetemi alkalmazások. Orvosi Hetilap 47. évfolyam 43. szám, 1903. október 25. (adt.arcanum.com)
  9. ↑ 22. FÜGGELÉK. Az 1905/6. tanévben oklevelet nyert szigorlók és vizsgázók névsora. (4. Orvostudományi doctori oklevelet nyertek 84. o.) A Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem almanachja, univ.bibl.u-szeged.hu - 1906. szeptember 23.
  10. ↑ Új orvos városunkban. Székely Ellenzék 9. évfolyam 77. szám, 1906. április 4. (adt.arcanum.com)
  11. ↑ Kinevezés. Orvosi Hetilap 50. évfolyam 34. szám, 1906. augusztus 26. (adt.arcanum.com)
  12. ↑ Hivatalos rész. Budapesti Közlöny 45. évfolyam 37. szám, 1911. február 14. (adt.arcanum.com)
  13. ↑ Marosvásárhely Sz. Kir. Város Gróf Széchenyi István Fiú És Hős Felső Kereskedelmi Iskolájának 1912—1913.-ik tanévről szóló értesítője. (adt.arcanum.com)
  14. ↑ A m. kir. igazságügyminiszer a 27.400/1909.1. M. számú igazságügyminiszeri rendelet 4. §-ának II. pontja értelmében, Budapesti Közlöny 46. évfolyam 294. szám, 1912. december 25. (adt.arcanum.com)
  15. ↑ Kinevezés, Orvosi Hetilap 57. évfolyam 36. szám, 1913. szeptember 7. (adt.arcanum.com)
  16. ↑ Marosvásárhelyi m. kir. állami kórház. I. MagyarországM. kir. belügyi ministerium; Magyarország tiszti cím- és névtára 33. évfolyam, 1914. (adt.arcanum.com)
  17. ↑ Orvos változás a Vörös-Keresztnél. Székely Napló 45. évfolyam 50. szám, 1915. április 1. (adt.arcanum.com)
  18. ↑ Schmidt Béla a havetteren. Székely Napló 45. évfolyam 146. szám, 1915. szeptember 23. (adt.arcanum.com)
  19. ↑ Személyes Ügyek, 1918 Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 45. évfolyam 19. szám, 1918. február 9. (adt.arcanum.com)
  20. ↑ Budapesti Közlöny 52. évfolyam 35. szám, 1918. február 12. (adt.arcanum.com)
  21. ↑ Magyar nyelvű bábaképző tanfolyam Az Ellenzék 17. évfolyam 111. szám, 1929. szeptember 19. (adt.arcanum.com)
  22. ↑ Hatalmas részvéttel eltemették dr. Schmidt Bélát Székely Szó 3. évfolyam 69. szám, 1943. március 27. (adt.arcanum.com)
  23. ↑ Marosvásárhelyi orvos rádióelőadása Budapesten, Maros 3. évfolyam 80. szám, 1929. április 9. ("dr%20Schmidt%20béla"&pg=319&layout=s adt.arcanum.com)
  24. ↑ „A szívem összeszorult és a sírás fojtogatta a torkomat, amikor a mikrofon elé léptem“, A Ma 5. évfolyam 34. szám, 1929. április 21. (adt.arcanum.com)
  25. ↑ Pál-Antal Sándor: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1906–1943 közötti vándorgyűlései, Erdélyi Múzeum 71. kötet 3-4. füzet, eda.eme.ro - 2009.
  26. ↑ Dr. Péter H. Mária, Dr. Mózes Magda, Dr. Rácz Gábor, Dr. Péter Mihály: Romániai magyar nyelvű orvosi folyóiratok, Genersich Antal emlékkönyv születésének 150. évfordulója alkalmából Adatok a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek munkásságáról (Tankó Attila, Péter Mihály szerk.), eda.eme.ro - 1994.
  27. ↑ Nagy Miklós öngyilkos. Budapesti Hírlap 27. évfolyam 164. szám, 1907. július 11. (adt.arcanum.com)
  28. ↑ A marosvásárhelyi ügyvédi kamara dorgálásra ítélt egy előkelő ügyvédet, Ellenőr 15. évfolyam 5. szám, 1928. március 4. (adt.arcanum.com)
  29. ↑ II. Kisebb rovatok A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya - Hivatalos Értesítő, Turul (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye) 1932. (adt.arcanum.com)
  30. ↑ Kórházi ágyán megfojtotta magát egy budapesti orvos felesége, Esti Kurir 12. évfolyam 60. szám, 1934. március 15. (adt.arcanum.com)
  31. ↑ Szmodits László: Családi gyászjelentés, dspace.oszk.hu - 1943
  32. ↑ Nők a magyarországi gyógyszerészetben a magyarországi gyógyszerészképző helyeken (Budapest, Kolozsvár, Szeged) 1950-ig végzett női gyógyszerészek név szerinti listájával, gyogyszeresztortenet.hu - 2015.
  33. ↑ Erdélyi sóhajok – Schmidt Sándor, tanár, Erdőszentgyörgyi Figyelő XVI. évfolyam 1. (164.) szám, ms.ovelo.ro, 2017. január-február
  34. ↑ a b Buday Júlia, M.: A magyar tudományos irodalom bibliográfiája 1901-1925, I. 1929 ([ ])
  35. ↑ Új könyvek, Uj Idők 11. évfolyam 30. szám, 1905. július 23. ("Pálmi%20Béla"&pg=94&layout=s adt.arcanum.com)
  36. ↑ A férj visszaemlékezik., Ellenzék 26. évfolyam 128. szám, 1905. június 6. (adt.arcanum.com)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • (Egyetemi élet.) Az orvostanhallgatók segítő és önképzőkörének Budapesti Hírlap 20. évfolyam 275. szám, 1900. október 7. (adt.arcanum.com)
  • Az Orvostudományi Szakosztály története 1879-1934. (154-160. o.) György Lajos (szerk.): Az Erdélyi Múzeum-Egyesület háromnegyed-százados tudományos működése. 1859-1934, Cluj-Kolozsvár; Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1937. (MEK-be került: 2010-02-22)
  • Budapesten szombatra virradó éjszaka elhunyt Schmidt Béla dr kórházi főorvos , Reggeli Ujság 13. évfolyam 65. szám, 1943. március 21. (adt.arcanum.com)
  • Schmidt Béla gyászjelentései: marosvásárhelyi m. kir. állami kórház; Magyar Iparos Egyesület és Dalkara; marosvásárhelyi Kerületi Orvosi Kamara, dspace.oszk.hu – 1943
  • Batári Gyula: Schmidt Béla és az erdélyi Magyar Népegészségügyi Szemle. Orvosi Hetilap, 1982.
  • Várterész István: Egy orvos, aki a köznek élt. Vörös Zászló, 1983. március 27.
  • Ana Todea – Fülöp Mária – Monica Avram: Oameni de ştiinţă mureşeni (szerk. Fülöp Mária. Marosvásárhely, 2004. 364–365).
  • Schmidt Sándor: Schmidt Béla emlékezete. Átalvető (EKOSZ–EMTE), 2004/49.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schmidt_Béla_(orvos)&oldid=26806986”