Schenzl Guidó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schenzl Guidó
Született 1823. szeptember 28.
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Haus, Habsburg Birodalom
Elhunyt 1890. november 23. (67 évesen)
Flag of Austria-Hungary (1869-1918).svg Graz, Osztrák–Magyar Monarchia
Foglalkozása bencés szerzetes, meteorológus, akadémikus

Schenzl Guidó (Haus, Felső-Ausztria, 1823. szeptember 28.Graz, 1890. november 23.) osztrák származású bencés szerzetes, meteorológus, akadémikus, a Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet létrehozója és első igazgatója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet alapításának emléktáblája a Budai várban
... és az épület, melynek első emeletén helyet kapott az Intézet

Gimnáziumi tanulmányait Judenburgban kezdte meg az admonti bencés szerzetesek vezette iskolában, és Grazban fejezte be. Ezután a Szent Benedek rend kötelékébe lépett és 1845-ben tett fogadalmat. Pappá szentelését követően a grazi egyetemen tanult, ahol matematikából, fizikából és bölcseletből doktorált. 1851-ben a budai királyi katolikus gimnáziumba helyezték póttanári állás betöltésére. Az 1854/55-ös tanévben a grazi állami főgimnáziumban tanított rendes tanári minőségben. 1855-ben az akkor felállított budai főreáliskolát szervezte meg a vízivárosi kapucinus zárda iskola céljára kibővített szárnyában, a II. kerület, Fő u. 32-ben. 1858-ban addigi ideiglenes igazgató tisztéből végleges igazgatónak nevezték ki. 1859-ben, amikor elkészült a főreáliskola (mai Toldy Ferenc Gimnázium) új épülete, annak fizikai részlegében meteorológiai megfigyelőállomást létesített. 1861. március 14-én megkezdte az állandósított meteorológiai észlelések rendszeres feljegyzéseit. E tevékenységet az MTA is támogatta, sőt egy bizottságot szervezett a mérések véglegesítésének előkészítésére. Rendszeresítette a déli pontos idő-jelzést (akkor még puskalövéssel); az első delet jelző lövés 1867. február 1-jén dördült el a második emeleti fizika szertár déli erkélyéről. A meteorológiai megfigyelések mellett a magyarországi földmágnességi viszonyok meghatározása, felmérése céljából bejárta az egész országot, elindította, majd rendszeresítette a földmágneses méréseket. E célból szervezett utazásaiban Kruspér István műegyetemi tanár segítette műszerekkel. Kezdeményezésére 1870-ben megalakult a Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet, amelynek igazgatójává őt nevezték ki (igazgatói tisztét 1870. július 12-étől 1886. július 1-jéig töltötte be), a gimnázium vezetésére utódjául Say Móric vegytan tanár kapott igazgatói kinevezést. A Meteorológiai Intézet három tudományos dolgozóval kezdte meg működését. Ugyanebben az évben Schenzl negyvenkét észlelőállomást szervezett.

1871-ben rendszeresítette az időjárási észlelést, s ennek anyagával 1871-ben elindította A Meteorológiai és Földmágnesességi Magy. Kir. Központi Intézet Évkönyveinek sorozatát magyar és német nyelven. Magnetikai helymeghatározások Magyarországban című műve 1872-ben jelent meg. A Természettudományi Társulat megbízásából 1884-ben megírta Útmutatás földmágnességi helymeghatározásokra című könyvét. Tudományos munkásságát számos kitüntetéssel, akadémiai rendes tagsággal és tudományos társaságok tiszteleti tagságával ismerték el. 1880-ban alapítványt létesített a jó előmenetelű, szegény diákoknak. A káptalan 1886-ban visszarendelte Admontba, ahol 1890. február 10-én nagy ünnepélyességgel szentelték fel apáttá. Súlyos betegsége következtében még ebben az évben elhunyt.

Élete során több kitüntetést kapott, 1876-ban Akadémiai Nagydíjban részesült, 1886-ban a király Vaskorona Rendet adományozott részére.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat kezdeményezésére a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium emlékére Schenzl Guidó-díjat alapított, amelyet minden évben a Meteorológiai Világnapon, március 23-án adnak át a magyar és a nemzetközi meteorológia területén kimagasló tudományos, kutatási és szakmai eredményeket elért meteorológusoknak.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az akadémiai földdelejességi észlelde leírása. 1865.
  • Magnetikai helymeghatározások Magyarországban. 1872.
  • Útmutató meteoritek megfigyelésére. 1876.
  • Útmutatás földmágnességi helymeghatározásokra. 1884.
  • A magyar korona országainak csapadékviszonyai. 1885.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Róna Zsigmond: A meteorológia fejlődése hazánkban Schenzl felléptéig. Az Időjárás, 27 (1923), 174-179.
  • Réthly Antal: Dr. Schenzl Guidó. Az Időjárás, 27 (1923), 179-189.
  • (Schenzl Guidó műveinek teljes bibliográfiája.) Az Időjárás, 27 (1923), december
  • Zách Alfréd: Első igazgatónk – dr. Schenzl Guido – halálának századik évfordulójára. Légkör, 35 (1990), 2. sz. 24-26.
  • Czelnai Rudolf: Az Országos Meteorológiai Szolgálat 125 éve (1870-1995). Bp.: Országos Meteorológiai Szolgálat, 1995.
  • Schirokné Kriston Ilona: Az OMSZ születése. Élet és Tudomány, 50 (1995), 14. sz. 438-439.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 700–702. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja. Bp.: Országos Meteorológiai Szolgálat, 2004. p. 93.
  • Buzinkay Géza: Iskola a lovagvárban. A budai Toldy Ferenc Gimnázium 150 éve. Bp.: Toldy Ferenc Gimnázium, 2005.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]