Schönherz Zoltán
| Schönherz Zoltán | |
 | |
| Született | 1905. július 25.[1] Kassa[2] |
| Elhunyt | 1942. október 9. (37 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schönherz Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schönherz Zoltán (Kassa, 1905. július 25. – Budapest, 1942. október 9.)[3] magyar elektromérnök, pártmunkás, munkásmozgalmi vezető.
Élete[szerkesztés]
Schönherz Hugó és Goldhammer Malvina fia. Egyetemista volt, mikor Prágában a munkásmozgalom tagja lett. Részt vett a Magyar Fiatalok Szövetsége megszervezésében, majd az első bécsi döntést (1938. november) követően illegalitásba vonult és Magyarországon dolgozott tovább. Kapcsolatba lépett a KMP megbízottjával, Kulich Gyulával. Az Országos Ifjúsági Bizottság munkájából is kivette részét, jelen volt az 1939. augusztus 20-i budapesti munkás-paraszt ifjúsági találkozón.
1940 decemberétől szervezte a KMP háborúellenes harcát, valamint a Függetlenségi Bizottságot irányította. Ez a szervezet rendezte meg 1941. október 6-án a Batthyány-örökmécsesnél, valamint november 1-jén a Kossuth és Táncsics sírjánál lezajlott tüntetéseket. A Népszava 1941. karácsonyi számát is előkészítette, az illegális Szabad Nép szerkesztésében is segédkezett, melynek 1942. február 1-jei első számában Schönherz írta meg Szabad Nép szabad országban címmel az újság vezércikkét.
1942. július 6-án letartóztatták, elsőrendű vádlottként került 13 társával a VKF különbírósága elé, mely az 1942. szeptember 29. és 30. között lefolytatott büntetőperében halálos ítéletet hozott. Az ítélet végrehajtására október 9-én került sor a Margit körúti fogház udvarán.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 444/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 27.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Pintér István: A Horthy-rendszer II. világháború alatti antifasiszta meghurcoltjai és áldozatai
További információk[szerkesztés]
- Schönherz Zoltán iratai, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, PIL 727. f.
- Asperján György: A születési hely nem predesztinál (2007)
- T. Szerémi Borbála: Schőnherz Zoltán; Ifjúsági, Bp., 1952
- Orbán Sándor: Schönherz Zoltán; Művelt Nép, Bp., 1953 (Útmutató városi és falusi SZFTE előadóknak)
- R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965
- Máté György–Vida Ferenc: Hűség és hűtlenség. A függetlenségi mozgalom harcosai a "def"-en és a hadbíróság előtt; Kossuth, Bp., 1979
- Intézetünk névadója, Schönherz Zoltán élete és munkássága; vál., szerk. Nemes Károlyné; 39. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet; Schönherz Ipari Szakmunkásképző Intézet, Budapest, 1983
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-14-1
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
