Schönbrunni Állatkert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Schönbrunni állatkert szócikkből átirányítva)
Schönbrunni Állatkert (Tiergarten Schönbrunn)
A császári pavilon
A császári pavilon
Ország Ausztria
Helye
Adatok
Megnyitás 1752. július 31.
Terület17 ha
Fajok száma 480
Egyedek száma 4 600
Tagság WAZA, EAZA, VDZ, OZO
Látogatók száma 2,2 millió (2009)
(Eddigi legtöbb: 2,6 millió, 2008)
Schönbrunni Állatkert (Bécs)
Schönbrunni Állatkert
Schönbrunni Állatkert
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 10′ 56″, k. h. 16° 18′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 56″, k. h. 16° 18′ 09″
Schönbrunni Állatkert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schönbrunni Állatkert témájú médiaállományokat.
A majomház 1898-ban
Óriás pandák (Ailuropoda melanoleuca)
A zsiráfok kifutója
A jegesmedvék kifutója
Orangután (Pongo sp.)
Keselyűfejű gyöngytyúk (Acryllium vulturinum)

A Schönbrunni Állatkert a világ legrégebb óta működő és egyetlen üzemelő barokk állatkertje. A schönbrunni kastély környezetének elemeként a világörökség része.

Alapítása, története[szerkesztés]

Mária Terézia már gyermekkorában rajongott a schönbrunni kastélyért és annak kertjéért. Trónra lépve, 1740-ben itt rendezte be rezidenciáját, és Schönbrunn az udvari élet központjává vált. 1744 és 1765 között Nikolaus Pacassival rokokó stílusú kastéllyá bővítette és alakíttatta át az épületet.

Férje, a természetet kedvelő Lotaringiai Ferenc a kert reprezentatív kialakításán fáradozott; ennek részeként alapította meg a kastély hátsó udvarában az állatkertet is, ahová először 1752. július 31-én vezette nemes vendégeit. A létesítmény elődje az az állatsereglet volt, amit Savoyai Jenő herceg hozott létre a bécsi Belvedere kastély kertjében. Ezt az állományt vásárolta meg a kert alapításához Lotaringiai Ferenc: a Belvedere menazsériájából az a sas élt a legtovább, amely 117 fogságban töltött év után 1824-ben múlt ki. Ezután a királyi pár parancsára a nagykövetek és az utazó kereskedők vásároltak további állatokat a kert bővítésére.

Ekkor még csak pár tucat ketrecben tartottak „egzotikus” állatokat – elefántokat, tigriseket, medvéket, farkasokat - eleinte csak a császári család és a beavatottak szórakoztatására. Nem sokkal később, 1780-ban a létesítményt „minden megfelelően öltözött” érdeklődő számára megnyitották.

Az első zsiráf 1828-ban érkezett, és rögtön divatot is teremtett: az urak és hölgyek „zsiráfmintás” kesztyűkben, kalapokban, ruhákban pompáztak, sőt, zsiráf-galoppnak nevezett táncot jártak.

A világon először, 1906. július 14-én ebben az állatkertben született elefánt – a zoológusok addig azon a véleményen voltak, hogy ez az állat fogságban nem szaporodik.

A schönbrunni állatkert jelmondata azóta is az, hogy „Legyen ez az állatkert a boldog állatok otthona!

1914-ben 3400 állat élt a kertben, de azt az első világháború után pénzügyi okokból csaknem bezárták. Ezt ugyan megakadályozta a bécsiek gyűjtőakciója, de a kert fenntartására bevezették a belépti díjat. A második világháború is nagy pusztítással járt, és utána többször is újra javasolták a kert bezárását.

1991-ben egy társaság vette át az állatkertet kezelését, és az igazgató Helmut Pechlaner lett. Ezután dinamikusan nőtt a látogatók száma, és a befolyó pénzekből számos új épületet (terrárium és akvárium, madárházak, elefántpark, a nagymacskáknak kifutó és Ausztrália-ház) építettek. A 250. évfordulóra adták át az esőerdő-házat, az állatkert történetéről pedig kiállítást nyitottak a Naturhistorisches Museumban. Jelenleg a majomházat építik az egykori schönbrunni filmstúdiók helyén, és itt alakítják ki az új látogatóközpontot is.

Ma a schönbrunni a világ egyik legmodernebb állatkertje, miközben sikerült megőrizni parkszerűségét. Területe apránként 17 hektárnyira duzzadt, de továbbra is harmonizál a szomszédos kastélykerttel: a tágas kifutókat pázsitok, virágok, sövények, kis tavak, árnyas fák stb. környezik, illetve választják el egymástól.

Látnivalók[szerkesztés]

Az állatkert közepén meghagyták a 18. századi császári pavilont, ami ma kávézó és étterem, roppant népszerű kiülős hely.

A Tivoli-hidat Isidore Canevale építette az 1780-as években.[1] Szintén a múltat idézi a dombtető erdejében álló tiroli parasztház is, vendéglővel és tehenekkel.

A kertben 550 állatfaj háromezer egyede fogadja a látogatókat; ezek közül csak a nem szokványos látnivalókról emlékezünk meg.

  • Az állatkert fő attrakciója és egyben jelképe a két óriáspanda – a nőstény Yang Yangot és a hím Long Hujt az osztrákok 2003 márciusában tíz évre kapták kölcsön a Kínai Népköztársaságtól. A becslések szerint mindössze ezer óriáspanda él a világon, ebből fogságban 140. Kínán kívül mindössze hat ország állatkertjében látni ilyen állatokat. Az állatkert kirobbanó sikere, hogy a párnak 2007. augusztus 23-án kölyke született – Európában ez előtt 25 évvel született utoljára óriáspanda. Az alig 100 grammosan napvilágot látott Fu Long (azaz „Szerencsés Sárkány”) 2008 augusztusában elérte a 18 kg-ot.
  • A víz alatti életet akváriumházban mutatják be.
  • Különlegesség a délkelet-ázsiai dzsungel élővilágát bemutató esőerdő-ház. Az 1000 négyzetméteres üvegház alsó szintjén a mocsarak, rizsföldek élővilágát tanulmányozhatjuk, a felső szinten a dzsungel tetejét szemlélhetjük meg, részben függőhidakon közlekedve.

További látványosságok:

  • koalák,
  • nagymacskák háza,
  • sarkkörház,
  • hüllőház.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 367. o.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Fritz Böck: 240 Jahre Tiergarten Schönbrunn – ein Rückblick. Vortrag, gehalten am 9. Dezember 1992. In: Schriften des Vereins zur Verbreitung naturwissenschaftlicher Kenntnisse Wien. 133_134. kötet, 1995, 211–266. oldal (zobodat.at PDF; hozzáférés: 2023. szeptember 25.) (németül)