Sas István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sas István
Sas István 2011-ben
Sas István 2011-ben
Született1946. augusztus 16.
Budapest
Elhunyt2018. május 27.[1] (71 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHarazin Irén (1989–2018)
Gyermekeiegy gyermek:
Ádám (1989)
Foglalkozásapszichológus, filmrendező
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1965–1970)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Sas István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sas István (Budapest, 1946. augusztus 16.2018. május 27.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, reklámpszichológus, műsorvezető, érdemes művész, nyolcszoros cannes-i díjnyertes.

Életpályája[szerkesztés]

Több mint 2000 reklámfilm írója és rendezője. Nevéhez fűződik többek közt a Hurka Gyurka- és a Cascoreklám. Sas István rendezte a reklámfilmeket, a zenét pedig Rusznák Iván írta.

Sas István filmrendező Rusznák Ivánról:

Amiért ezek a jelmondatok ilyen hosszú távon megmaradhattak a közösségi emlékezet legmélyebb rejtekein, annak a legfőbb titka, hogy a sors összehozott egy Rusznák Iván nevű hihetetlenül tehetséges fiatal zeneszerzővel, aki csak úgy ontotta magából a zseniális dallamokat. Ő volt a Skála Kópé, a Pécsi kesztyű, a Hurka Gyurka rigmusainak kitalálója, ő volt a Traubi, a Fabulon, a Márka, a Sió, a Liberó, az S modell, a Buci baba, a Sárvári termálkristály, és ki tudja még, hány slágerré vált dal szerzője.

– Részlet Sas István Ezt nem adom, ez disznósajt c. könyvéből

Sas István rendezte a reklámokat, többségében az M7 (együttes) játszotta, énekelte, Postásy Júliával együtt. A zenéket Rusznák Iván írta.

Szülei: Sas Pál és Bamberger Lídia.

1965–1970 között az ELTE BTK pszichológia-magyar szakán tanult.

1965–1974 között a Magyar Televíziónál operatőr, majd a Mafilm dramaturgja lett. 1989–2000 között a Filmiroda Rt. stúdióvezetője. 2000–2002 között a Magyar Televízió szórakoztató-közéleti igazgatója volt. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán és a BGF Külkereskedelmi karán tanított.

A Rádió Bézs műsorvezetője volt.

2018. május 29-én a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöksége közleményben jelentette be, hogy saját halottjának tekinti Sas Istvánt, aki vasárnap (május 27-én) hunyt el.

Magánélete[szerkesztés]

1989-ben házasságot kötött Harazin Irénnel. Egy fiuk született: Ádám (1989).

Állami kitüntetések[szerkesztés]

Szakmai kitüntetések[szerkesztés]

  • A Magyar Reklámért
  • Fáy András-díj
  • Skála Emlékérem
  • MRSZ örökös tag (2015)

Cannes-i díjak[szerkesztés]

  • A „Véletlen” (tanulmány ÁB) 1977 Bronz
  • Titkos Gyár (Kékkúti) 1978 Bronz
  • Beszélő magnó (MK 27) 1979 Bronz
  • Anna Víz 1980 Ezüst
  • Love Story 1981 Bronz
  • 1964 (Exotic) 1983 Bronz
  • WC panasz 1984 Bronz
  • Halászlé 1985 Nemzeti díj
  • Marc Garázs 1985 Nemzeti Díj
  • Véradás 1986 Diploma
  • Lombik (NN) 1989 Nemzeti Díj

Fesztiváldíjak[szerkesztés]

  • Monte Catini (Idegenforgalmi Filmfesztivál) 1981
  • Carlovy Vary Grand Prix 1979
  • Várnai Filmfesztivál Grand Prix (3x) 1977-80
  • Brno 1980-85 Fődíj
  • San Sebastian Arany 1987
  • Toronto Diploma 1988
  • Turku Legjobb rendező 1990
  • Prince Award Budapest I. díj 1995

Reklámfilmjeiből[szerkesztés]

  • Disznósajt
  • Hurka Gyurka[3]
  • Pécsi kesztyű
  • Skála kópé
  • Cascót akarok
  • Traubit kérünk
  • Sebaj jövünk
  • Füttyös óvszer
  • S modell
  • Derby
  • Forgóajtó
  • Liberó
  • AIDS
  • Beautiful Budapest
  • Magyarország csodaszép
  • Kastélyok
  • Egy ország ízei
  • Miskolc felett a nap

Művei[szerkesztés]

  • Reklámfilm és kreativitás. Kézirat gyanánt; Magyar Reklámszövetség, Budapest, 1980
  • Reklám és pszichológia; Kommunikációs Akadémia, Budapest, 2005 (Kommunikációs Akadémia könyvtár)
  • Reklám és pszichológia; 3. jav., bőv. kiad.; Kommunikációs Akadémia, Budapest, 2007 (Kommunikációs Akadémia könyvtár)
  • Az ötletes reklám – Útikalauz a kreativitás birodalmába; Kommunikációs Akadémia, Budapest, 2007 (Kommunikációs Akadémia könyvtár) 310 oldal ISBN 9789630629928
  • Reklám a jóért; Kommunikációs Akadémia, Budapest, 2010
  • Reklám és pszichológia a webkorszakban. Upgrade 3.0; Kommunikációs Akadémia, Budapest, 2012 (Kommunikációs Akadémia könyvtár)
  • Ezt nem adom, ez disznósajt! Történetek, tanulságok, töprengések a reklám világából; Kommunikációs Akadémia, Budapest, 2015

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]