Sarki tőkehal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sarki tőkehal
kifogott sarki tőkehalak
kifogott sarki tőkehalak
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Paracanthopterygii
Rend: Tőkehalalakúak (Gadiformes)
Család: Tőkehalfélék (Gadidae)
Nem: Boreogadus
(Guenther, 1862)
Faj: B. saida
Tudományos név
Boreogadus saida
(Lepechin, 1774)
Szinonimák
  • Boreogadus polaris (Sabine, 1824)
  • Gadus agilis Reinhardt, 1837
  • Gadus fabricii Richardson, 1836
  • Gadus saida Lepechin, 1774
  • Merlangus polaris Sabine, 1824
  • Pollachius polaris (Sabine, 1824)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sarki tőkehal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki tőkehal témájú kategóriát.

A sarki tőkehal (Boreogadus saida) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sarki tőkehal elterjedési területe a Jeges-tenger határának az egész hosszát magába foglalja. Főbb előfordulási helyei: a Fehér-tenger, Izland, Grönland déli része a kanadai Új-Brunswick tartományig; a Csendes-óceán északi része, amely magába foglalja a Bering-tengert, az Olyutorski-fokot, a Pribilof-szigeteket és a Bristol-öblöt is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arctic cod.jpg

Ez a halfaj általában 25 centiméter hosszú, de a legnagyobb példányok 40 centiméter hosszúak is lehetnek. 49-57 csigolyája van. Farokúszója erősen be van mélyedve. Az alsó állkapcsa valamivel hosszabb, mint a felső állcsont. A tapogatószálai nagyon kicsik. Kis pikkelyei a bőrében nyugszanak, nem fedik egymást. Háti része barnás, finom pontozattal. Oldalai és hasi része ezüstösek. Úszói szürkések, világos szélekkel.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sarki tőkehal egyaránt megél a sós- és brakkvízben is. 400 és akár 1383 méteres mélységben is megtalálható. Nyáron és télen a partmenti vízekben él. A Beaufort-tengernél, akár a folyó torkolatainak az édesvízeibe is beúszik. Míg a Fehér-tengerben a jegek jelenlétét keresi, Alaszkában távol tartja magát a jegektől. Tápláléka hasadtlábú rákok (Mysida), felemáslábú rákok (Amphipoda), evezőlábú rákok (Copepoda) és kisebb halak.

Legfeljebb 7 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennek a halnak az ívási időszakát, a jegek mozgása határozza meg.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sarki tőkehal jelentős gazdasági értékkel bír. A legtöbbet alkalmazott módszer a halászására, a vonóhálóval végzett halászat. Az ember táplálékként használja, vagy oljat készít belőle.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]