Sarkalatos törvények

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A sarkalatos törvények a magyarországi rendszerváltás jogi kereteit megteremtő hat törvény volt, amelyet az 1989. június 13. és szeptember 18. között az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP között lezajlott politikai egyeztető tárgyalásokat követően fogadott el az 1985-ben megválasztott országgyűlés.

A sarkalatos törvények az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a nagy politikai pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv, illetve a büntetőeljárási törvények módosításáról szóltak. A parlament a Nemzeti Kerekasztalnál kötött politikai megállapodást egyetlen elem kivételével változatlan formában alakította jogi normákká. A kivétel a választójogi törvény volt. Ebben a parlament az előzetes politikai megállapodásban rögzítettnél magasabb számban állapította meg az egyéni választókerületi mandátumok számát, s ezzel egyidejűleg csökkentette a listás képviselői helyek arányát.

Magyarország alaptörvénye szerint[szerkesztés]

A második Orbán-kormány idején elfogadott alaptörvény[1] T cikkének (4) bekezdése szerint a sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Sarkalatosnak minősülő rendelkezést – az alábbi táblázatban szereplőkön kívül – több száz törvény tartalmaz: 2021-ben például az Országgyűlés által elfogadott 156-ból 64-ben volt sarkalatos rendelkezés. Az alaptörvény elfogadásától, vagyis 2012. január 1-jétől 2022. január 1-jéig (10 év alatt) az Országygűlés 348 sarkalatos rendelkezést is tartalmazó törvényt fogadott el, amelyek közül 2022 januárjában 231 törvény hatályos.[2]

Az alaptörvény által sarkalatosnak minősített témák:[3]

Téma Elfogadás dátuma Magyar Közlöny (PDF) Megjegyzés
Az állampolgárságról
A címer és a zászló használatáról 2011. 12. 23., péntek 2011. 12. 30. | 2011. évi CCII. évi törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
Az állami kitüntetésekről
A családok védelméről 2011. 12. 23., péntek 2011. 12. 31. | 2011. évi CCXI. törvény A családok védelmérõl
A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését ellenőrző független hatóság létrehozásáról
Az egyházakról 2011. 07. 12., kedd 2011. 07. 19. | 2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról Az Alkotmánybíróság megsemmisítette
2011. 12. 30., péntek 2011. 12. 31. | 2011. évi CCVI. törvény A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
A pártok működéséről és gazdálkodásáról
A sajtószabadságról, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokról
A választójogról
A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályok, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályairól
A honvédelmi kötelezettségről (katonai szolgálat teljesítése, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség szabályai) 2011. 07. 11., hétfő 2011. 07. 27. | 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről[halott link]
Az országgyűlési képviselők választásáról 2011. 12. 23., péntek 2011. 12. 30. | 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 41095
A Magyarországon élő nemzetiségek Országgyűlés munkájában történő részvételéről
Az országgyűlési képviselők jogállásáról és javadalmazásáról
Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezésekről
Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenési kötelezettségről
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról 2011. 07. 11., hétfő 2011. 07. 26. | 2011. évi CX. törvény köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról
Önálló szabályozó szervek létrehozásáról, feladatkörükről és működésük szabályairól
Az Alkotmánybíróság hatásköréről, szervezetének és működésének szabályairól 2011. 11. 14., hétfő 2011. 11. 21. | 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
Az ügyészség szervezetéről és működéséről, valamint az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról
A helyi önkormányzatokról 2011. 12. 19., hétfő 2011. 12. 28 | 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól[halott link]
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
A nemzeti vagyon megőrzéséről, védelméről és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeiről, az állam kizárólagos tulajdonáról és a kizárólagos gazdasági tevékenységek köréről, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátairól és feltételeiről
A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályairól 2011. 12. 30., péntek 2011. 12. 31. | 2011. évi CCVIII. törvény A Magyar Nemzeti Bankról
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokról
Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályairól 2011. 06. 20., hétfő 2011. 06. 24. | 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről[halott link]
A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól
A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályairól
A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokról 2011. 07. 11., hétfő 2011. 07. 27. | 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről[halott link]
Arendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetéről, működéséről, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokról 1994. évi XXXIV. törvény
A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokról (szükségállapot idején a köztársasági elnök által rendeleti úton bevezethető intézkedések, a Kormány által megelőző védelmi helyzetben, veszélyhelyzet esetén bevezethető rendkívüli intézkedések, váratlan támadás)

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]