Santa Maria di Nazareth (Velence)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Santa Maria di Nazareth
Santa Maria degli Scalzi (Venice).jpg
Építési adatok
Elhelyezkedése
Santa Maria di Nazareth  (Olaszország)
Santa Maria di Nazareth
Santa Maria di Nazareth
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 26′ 29″, k. h. 12° 19′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 29″, k. h. 12° 19′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santa Maria di Nazareth témájú médiaállományokat.

A Santa Maria di Nazareth vagy Santa Maria degli Scalzi a mezitlábas karmeliták temploma az olaszországi Velencében.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karmelita rend tagjai 1633-ban érkeztek a városba, majd egy nagy területet vásároltak a Canal Grande mellett. Erre a területre építették fel a Nazareti Szűz Mária templomot, amelyet egy, a közeli Lazzaretto Vecchio sziget templomából származó csodatévőnek tartott Szűz Mária-képnek szenteltek. A rend 1654-ben Baldassare Longhenát bízta meg a templom átépítésével és bővítésével. A templom építése harmincöt évig tartott, felszentelésére 1705-ben került sor. Longhena 1682-ben bekövetkezett halála után a templom belsejének díszítését a laikus karmelita szerzetes Giuseppe Pozzo, a homlokzat kialakítását Giuseppe Sardi felügyelte tovább.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Carrarai márványból készült homlokzata a velencei barokk építészet egyik legkiegyensúlyozottabb példája. A homlokzat kétszintes, a szoborfülkéket kettős korinthoszi oszlopok választják el egymástól. A fülkékben elhelyezett szobrokat Bernardino Falcone készítette. A homlokzat tetejét nagyméretű, háromszög alakú timpanon zárja le. A templom belseje egyhajós, egymásba nyíló egymásba nyíló oldalkápolnákkal. A középső kápolnák kiemelkednek a templom oldalának síkjából, egyfajta kereszthajóként funkcionálnak, így az épület alaprajza majdnem görögkereszt alakú. A falakat színes márványlapokkal borították, egyes helyeken aranyozással díszítették. A megemelt és kupolával borított szentélyt egy monumentális boltíven keresztül lehet megközelíteni. A főoltár Giovanni Pozzo tervei alapján készült, legfőbb jellegzetessége nyolc színes csavart oszlopa. Az oltár mellett kétoldalt Szent Teréz és Keresztes Szent János szobrait helyezték el, mindkettő Bernardo Falcone munkája. A templom legértékesebb műkincse Tiepolo festménye a "Mária házának Loretóba repítése" az első világháború alatt 1915-ben egy bombatalálat miatt megsemmisült, néhány megmaradt töredékét jelenleg a Gallerie dell'Accademia képtárban örzik. A helyreállított mennyezetre Ettore Tito freskója került. Tiepolo két másik műve túlélte a pusztítást, a baloldali első kápolnában a "Jézus a Gecsemáné kertben" a jobboldali második kápolnában Szent Teréz című műve látható. A baloldali második kápolnában állították fel az 1797 májusában elhunyt Ludovico Manin, emlékművét aki Velence utolsó dózséja volt 1789 és 1797 között.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alessandra Boccato: Chiese di Venezia, Arsenale editrice, Venezia, 1998, ISBN 88-7743-197-0
  • Fajth Tibor: Velence, Panoráma Kiadó, Budapest, 1970
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Santa Maria di Nazareth (Velence) témájú médiaállományokat.