Sanduleak -69° 202a

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sanduleak -69° 202a
Supernova-1987a.jpg
Az Sanduleak -69 ° 202a csillagnak halálát okozó SN 1987A
Megfigyelési adatok
Csillagkép Aranyhal
Rektaszcenzió 05h 35m 28.03s
Deklináció −69° 16′ 11,79″
Színkép típusa B3 Ia-Iab
Fizikai adatok
Tömeg ~20 M
Hőmérséklet
Felszín 25 050 K
Luminozitás 300 - 400000 L

A Sanduleak -69° 202a egy 12 magnitúdó fényességű kék szuperóriás csillag volt a Tarantula-köd szélén a Nagy Magellán-felhőben. A csillagot a román-amerikai csillagász, Nicholas Sanduleak fedezte fel. Ez egy kék szuperóriásnak minősített fényes kék változó (LBV) csillag volt, amelyből később egy II típusú szupernóva vált. Az LBV csillag ismert arról, hogy nagy mennyiségű tömeges sporadikus, erőszakos kitöréseket hajtott végre. Körülbelül 168 000 évvel ezelőtt, a Sanduleak -69° 202a felrobbant, amelyből később az SN 1987A szupernóva alakult ki, ami az első szupernóva volt, ami szabad szemmel látható volt a Földi teleszkópok feltalálása óta. A szupernóva fénye 1987. február 23-án érte el a Földet. A szupernóva modellek alapján négy másik LBV csillagból (éta Carinae) is szupernóva válik majd az elkövetkezendő néhány millió évben.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]