Samobor
| Samobor | |
| Samobor várának romjai | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Zágráb |
| Rang | város |
| Polgármester | Antun Dubravko Filipec (HSLS) |
| Irányítószám | 10430 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 000 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 145 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 250 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Samobor weboldala | |
Samobor város Horvátországban, Zágráb megyében. Ma 15 000, a hozzá tartozó településekkel 36 206 lakosa van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város Horvátország északnyugati részén a 5 km-re szlovén határtól, Zágrábtól 20 km-re nyugatra fekszik. Közigazgatásilag 77 falu tartozik hozzá.
[szerkesztés] Története
Területe már a kőkor óta lakott, ezt bizonyítják az itt talált kőbalták és kőkések. De gazdag leletanyag került elő a bronzkorból, a vaskorból és a római korból is. Területe az illír Iapodes törzs szállásterülete volt. A várost 1242-ben említik amikor IV. Béla Samobornak szabad királyi városi jogokat adott. Várát II. Ottokár cseh király hívei építették 1261 és 1271 között, különböző tulajdonosai voltak. 1488-ban a vár birtokosa Frangepán Barbara lett, aki a városra is igényt támasztott. Ettől kezdve a város története a 18. századig a szabadjogokért vívott harcokkal telt. Ekkor tulajdonosai a várat elhagyták, a romokat 1902-ben a város megvásárolta. Iskoláját a 16. században alapították, először 1535-ben említik. 1797-ben nagy tűzvész pusztított, mely utáni újjáépítés során alakult ki a település mai arculata. 1809 és 1813 között francia megszállás alatt állt, ekkor az Illír Tartomány központja volt. A francia uralom a városnak fellendülést hozott, ekkor létesült postahivatala és megépült a várost Zágrábbal összekötő út is. Ebben az időben a horvát kulturális élet központja. 1910-ben 2725 lakosából 2484 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Samobori járásának székhelye volt. 1937-ben itt alakult meg a Horvát Kommunista Párt. A város a II. világháború alatt a partizántevékenység központja volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A 13. századi vár tekintélyes romjai a város feletti hegyen állnak.
- Szent Anasztázia plébániatemploma 1671-ben épült.
- A ferences templom és kolostor 1733-ból való.
- A Szent Mihály és Szent György kápolna 16. századi.
- A Szent Fülöp és Szent Jakab kápolna 17. századi, a Szent Anna kápolna 18. századi.
- A Podolje-kastély a 16. században, a Livadić-kastély a 18. században épült.
- Környéke rendkívül gazdag halban és vadban, mely a horgászok és vadászok kedvelt helyévé teszi.
- A környékbeli hegyek a hegymászóknak nyújtanak nagy élményt.
- A városnak gazdag népi hagyományai és népviselete van.

