Samobor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Samobor
SamoborCastleRuins Croatia.jpg
Samobor várának romjai
Közigazgatás
Ország Horvátország Horvátország
Megye Zágráb
Rang város
Polgármester Antun Dubravko Filipec (HSLS)
Irányítószám 10430
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség 15 000 fő (2001) +/-
Népsűrűség 145 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 250 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Samobor  (Horvátország)
Samobor
Samobor
Pozíció Horvátország térképén
Koordináták: é. sz. 45° 48′ 2″, k. h. 15° 42′ 56″
é. sz. 45° 48′ 2″, k. h. 15° 42′ 56″
Samobor weboldala

Samobor város Horvátországban, Zágráb megyében. Ma 15 000, a hozzá tartozó településekkel 36 206 lakosa van.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A város Horvátország északnyugati részén a 5 km-re szlovén határtól, Zágrábtól 20 km-re nyugatra fekszik. Közigazgatásilag 77 falu tartozik hozzá.

[szerkesztés] Története

Területe már a kőkor óta lakott, ezt bizonyítják az itt talált kőbalták és kőkések. De gazdag leletanyag került elő a bronzkorból, a vaskorból és a római korból is. Területe az illír Iapodes törzs szállásterülete volt. A várost 1242-ben említik amikor IV. Béla Samobornak szabad királyi városi jogokat adott. Várát II. Ottokár cseh király hívei építették 1261 és 1271 között, különböző tulajdonosai voltak. 1488-ban a vár birtokosa Frangepán Barbara lett, aki a városra is igényt támasztott. Ettől kezdve a város története a 18. századig a szabadjogokért vívott harcokkal telt. Ekkor tulajdonosai a várat elhagyták, a romokat 1902-ben a város megvásárolta. Iskoláját a 16. században alapították, először 1535-ben említik. 1797-ben nagy tűzvész pusztított, mely utáni újjáépítés során alakult ki a település mai arculata. 1809 és 1813 között francia megszállás alatt állt, ekkor az Illír Tartomány központja volt. A francia uralom a városnak fellendülést hozott, ekkor létesült postahivatala és megépült a várost Zágrábbal összekötő út is. Ebben az időben a horvát kulturális élet központja. 1910-ben 2725 lakosából 2484 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Samobori járásának székhelye volt. 1937-ben itt alakult meg a Horvát Kommunista Párt. A város a II. világháború alatt a partizántevékenység központja volt.

Samobor, a piactér

[szerkesztés] Látnivalók

  • A 13. századi vár tekintélyes romjai a város feletti hegyen állnak.
  • Szent Anasztázia plébániatemploma 1671-ben épült.
  • A ferences templom és kolostor 1733-ból való.
  • A Szent Mihály és Szent György kápolna 16. századi.
  • A Szent Fülöp és Szent Jakab kápolna 17. századi, a Szent Anna kápolna 18. századi.
  • A Podolje-kastély a 16. században, a Livadić-kastély a 18. században épült.
  • Környéke rendkívül gazdag halban és vadban, mely a horgászok és vadászok kedvelt helyévé teszi.
  • A környékbeli hegyek a hegymászóknak nyújtanak nagy élményt.
  • A városnak gazdag népi hagyományai és népviselete van.

[szerkesztés] Külső hivatkozás

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Samobor témájú médiaállományokat.
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken