Sakkban használt fogalmak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alapállás a sakktáblán

Ez a lap a sakkban leggyakrabban használt fogalmakra ad rövid meghatározásokat.

A, Á[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • alapsor: a sakktáblán a játékosok felé eső sor (az 1. és a 8. sor)
  • áldozat: saját sakkfigura leütésének megengedése, valamilyen későbbi előny érdekében. Típusai: anyagáldozat, átmeneti áldozat, minőségáldozat, pozíciós áldozat.
  • állás (pozíció): a sakkfigurák sakktáblán elfoglalt helyzete
  • armageddon: valamelyik fél győzelmét garantáló játék, amelyben a döntetlen sötét győzelmének számít, ugyanakkor világos némi időelőnyt kap
  • átló: a sakktáblán egymás közt a sarkukkal érintkező, egy egyenesen elhelyezkedő mezők (lásd még: nagyátló)

B[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • blokálás, blokkolás: az egyik játékos elveszi az ellenfél egy sakkfigurájának összes lehetséges lépését (leggyakrabban gyalogok esetében fordul elő, mikor előrehaladásukat egy ellenséges bábu akadályozza)

C, Cs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • centralizálás: az a manőver, mellyel a játékos a centrummezőkre állítja a tisztjeit
  • centrum: a sakktábla szimmetriaközéppontja, a centrummezőt is értik alatta
  • centrummező: a centrum körül elhelyezkedő mezők (d4, d5, e4 és e5) egyike
  • centrumrobbantás: a centrumban végrehajtott gyalogáttörés
  • csel: olyan megnyitási változat, ahol a világos színnel játszó játékos anyagi áldozatot hoz fejlődési előnyért cserébe
  • csendes lépés: olyan védhetetlen fenyegetéseket létrehozó lépés, amelyik se nem sakk, se nem ütés, sem nem direkt tiszttámadás
  • csere: olyan ütésváltás, ahol a játékosok egy lépésváltás alatt ugyanolyan minőségű figurát ütnek le

D[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • döntetlenigény: az egyik sakkjátékos a versenybírótól döntetlent kér háromszori lépésismétlés vagy háromszori tükörkép miatt
  • duplagyalog: olyan gyalogállás, amikor két (azonos színű) gyalog van ugyanazon a vonalon

E, É[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • egyensúly: a sakkjátszmában az előnyök/hátrányok viszonyában használt háromféle egyensúly gyűjtőszava. Háromféle egyensúly létezik: anyagi egyensúly, pozíciós egyensúly és időbeli egyensúly
  • ellencsel: a sötét játékos a világos cseljátékát ellenáldozat felkínálásával hárítja el, fejlődési előny megszerzésének reményében
  • élőpont: a sakkozók egymáshoz viszonyított teljesítményét kifejező pont (elnevezése Élő Árpád nevéből származik, külföldön ELO-nek ismerik)
  • elterelés: egy sakkfigura kényszerítő erejű elterelése egy adott mezőről (ellentéte a ráterelés)
  • en passant: menet közbeni ütés (a gyalog lépése)

F[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • fejlődés: a megnyitás fő célja, a sakkfigurák játékba hozása
  • feladás: az egyik lehetséges játszmavégződés. Az egyik játékos elismeri, hogy a másik játékos döntő előnybe került, nem várva be a mattot.
  • feladvány: olyan állás, amelyet feladványszerző állított elő. A lépésen lévő fél van megadva, és gyakran az, hogy hány lépés alatt éri el a feladványban meghatározott célt (pl: matt adás).
  • felfedés: egy sakkfigura megtámadása azáltal, hogy egy másik sakkfigura ellépésével megnyitja egy eddig tűzvonalában általa korlátozott vezér, bástya vagy futó tűzvonalát
  • felfedett sakk: felfedéssel adott sakk (a felfedéssel megtámadott sakkfigura a király)
  • feloldás: a kötés megszüntetése
  • fenyegetés: olyan lépés lehetőségének megteremtése, amely közvetlenül vagy kombinációval előny szerzésére vezet
  • FIDE: a Nemzetközi Sakkszövetség (Fédération Internationale des Échecs) rövidítése
  • fogott figura: szándékosan megérintett vagy megfogott figura; ha saját figura, kötelező vele lépni, ha ellenséges figura, kötelező ütni
  • fojtott matt: olyan matt, amikor a sakkot kapó király azért nem tud a sakkból ellépni, mert saját figurái veszik körül
  • futópár: a két futó együttes neve

G, Gy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gondolkodási idő: egy játszmán belül a lépésenként vagy meghatározott mennyiségű lépés-páronként felhasználható idő
  • gyaloglánc: egymást védő gyalogok sora
  • gyalogszerkezet: a gyalogok elhelyezkedése a sakktáblán
  • gyalogsziget: olyan gyalogok sora, melyek képesek egymást védeni, valamint az egyedülálló gyalog is külön gyalogszigetet alkot

H[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • háromszori lépésismétlés: olyan lépéssorozat, melynek során mindkét fél háromszor ugyanazt a lépéspárt teszi meg
  • huszároppozíció: a két, egymástól huszárlépésnyire álló király huszároppozícióban van

I, Í[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • időzavar: ha valamelyik játékosnak fogytán van a gondolkodási ideje
  • izolált gyalog: olyan gyalog, amelyiknek a szomszédos vonalán nincsen másik, saját színű gyalog

J[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • játszmavégződés: a sakkjátszmának kétféle végeredménye lehet: valamelyik játékos nyer, vagy döntetlen

K[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • kettős sakk: felfedéssel adott olyan sakk, amikor a felfedő sakkfigura is sakkot ad, és a felfedett sakkfigura is
  • kettős támadás (villa): olyan lépés, amelynek során egy sakkfigura egyszerre támad meg két ellenséges sakkfigurát úgy, hogy mindkettőt egy lépéssel megvédeni nem lehet
  • királyszárny: a sakktábla azon fele, amelyik a király vonalát, és az attól a tábla széléhez közelebbi vonalakat (e, f, g, h) tartalmazza
  • kombináció: kényszerítő erejű lépéssorozat
  • könnyűtiszt: a huszár és a futó összefoglaló neve (lásd még: nehéztiszt)
  • kötés: ha egy sakkfigura ellenséges tiszt (vezér, bástya vagy futó) által akadályoztatva van a lépésben oly módon, hogy az ellenséges tiszt a következő lépésben üthetné, és így ha lépne, felszabadítaná az ellenséges tiszt tűzvonalát, és így a kötő tiszt leüthetne egy olyan sakkfigurát, amelyiket eddig pont az ellenséges tiszt tűzvonalának korlátozásával védett az a sakkfigura
  • középjáték: a sakkjátszma megnyitás és végjáték közti része
  • kulcsmező: stratégiai okokból különösen fontos mező

L[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • leesés: a gondolkodási idő felhasználása
  • lépéskényszer: a lépésen lévő fél csak egyetlen lépést tehet (kényszerlépés) vagy több lépése is van, de mindegyik lépés veszít
  • lóg: az a sakkfigura lóg, amelyik a következő lépésben üthető lenne, és semmi sem védi

M[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • manőver: a sakkfigurák több lépésen át tartó tervszerű áthelyezése
  • megnyitás: a sakkjátszma kezdeti szakasza
  • mérgezett gyalog: olyan védtelenül hagyott gyalog, melynek leütése az ütő félnek hátrányt okoz
  • mértani oppozíció: a két király akkor áll mértani oppozícióban, ha ugyanazon a vonalon állnak, és mindössze egy mező választja őket el egymástól
  • minor-átváltozás: olyan átváltozás, amikor a gyalogért cserébe a játékos nem vezért kér

N, Ny[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • négyzetszabály: a gyalog-végjátékok egyik szabályszerűsége: venni kell a gyalog távolságát az ellenfél alapvonalától, majd ezt a távolságot lemérni merőlegesen az ellenséges király irányába is. Amennyiben a király a következő lépésben nem tud belépni ebbe a négyzetbe, nem tudja megakadályozni a gyalog átalakulását.
  • nehéztiszt: a bástya és a vezér összefoglaló neve (lásd még: könnyűtiszt)
  • nyílt megnyitás: olyan megnyitás, amikor világos a királya előtti gyalogjával kettő mezőt lép előre, s amire sötét ugyanígy válaszol (vagyis 1. e4-e5). Ilyen például a spanyol megnyitás.
  • nyílt vonal: olyan vonal, amelyiken nincsenek gyalogok

O, Ö[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • oppozíció: a végjáték egyik kulcsfogalma, a két király egymáshoz viszonyított helyzetére vonatkozik. Az oppozíció a rosszabbul álló játékosnak a döntetlen elérését jelentheti.
  • önmatt: a feladványszerzés egyik témája, lényege, hogy a mattot kapó fél szándékos lépéseket tesz a matt érdekében
  • örökös sakk: a lépésismétléses döntetlen egyik formája. Lényege, hogy a védekező fél bármit lép, arra folyamatosan és védhetetlenül sakkot kap.

P[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • patt: a döntetlen szakkifejezése
  • pattfészek: általában a hátrányosabb helyzetben lévő fél számára a döntetlen elérésének módja, hogy a saját királyát pattolja, elveszi előle a lehetséges lépéseket, miközben más figurájával sem tud lépni, és az ellenfél ezt a pattfészket legfeljebb csak súlyos anyagi áldozattal tudja feloldani
  • pontérték: a sakkfigurák egymáshoz viszonyított értékét fejezi ki (általában a vezér 9, a bástya 5, a huszár és a futó 3 gyalognak megfelelő értékű). A figurák értékét a játék állása is jelentősen befolyásolja, például a huszár zárt, míg a futó nyílt játszmákban előnyösebb.
  • pozícióelőny: ha a két játékos azonos sakkfigurái a pozíciójuk miatt eltérő értéket képviselnek

R[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • rapid olyan sakkjátszma, ahol nincs időellenőrzés, lépésenkénti gondolkodási idő, hanem a maximális gondolkodási idő 15 és 60 perc között van, és a játszma leesésig tart
  • ráterelés: egy sakkfigura kényszerítő erejű ráterelése egy adott mezőre (ellentéte az elterelés)

S, Sz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • sakkvakság: nagyon rossz lépés megtétele, vagy egy egyértelmű nyerő lépés észre nem vétele
  • sekk: szlengben használt kifejezés olyan állásra, amikor a vezér leüthető. A szabályzatban nem szerepel, mivel hivatalosan nincs olyan jelentősége, mint a sakknak: nem tilos ilyen helyzetbe lépni és kivédeni sem kötelező. Ennek ellenére helyenként be szokták mondani.
  • stratégia: egy távolabbi cél érdekében történő tervek összessége
  • svájci rendszer: sok résztvevős sakkversenyeken használt lehetséges lebonyolítási forma, melynek lényege, hogy mindig az azonos pontszámúakat sorsolják össze
  • szabadgyalog: olyan gyalog, melyikkel szemben nem áll ellenséges gyalog, s előrehaladása nem esik ellenséges gyalog ütőkörébe
  • szabálytalan lépés: olyan lépés, amelyiket a sakkjátékos nem léphet meg, mert a sakk szabályai tiltják. (Például az adott figura nem tud olyan módon lépni, sakkba lépés a királlyal, szabálytalan sáncolás stb.)
  • szárnytámadás: olyan támadás, ami valamelyik szárnyon (vezérszárny vagy királyszárny) megy végbe
  • szimultán: olyan sakkrendezvény, amelynek során egy játékos több ellenféllel szemben játszik különböző asztaloknál, minden lépés után a soron következő ellenfélnél folytatva a játékot, amíg mindegyik játszma véget nem ér

T[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • taktika: egy közelebbi cél érdekében végrehajtott tervek összessége
  • taktikus: olyan játékos, aki inkább vállalja a konkrét számításokat igénylő taktikai harcot, mint a nyugodtabb játékot kedvelő pozíciójátékos
  • tempó: egy lépés, egy lépéshez szükséges időmennyiség
  • tempónyerés: egy tempó megszerzése
  • tempóvesztés: egy tempó elvesztése (sokszor szándékosan, jó meghatározott céllal történik)
  • tempóelőny: annak a játékosnak van tempóelőnye, amelyik a tervét egy lépéssel korábban tudja megvalósítani
  • torlasz: az egyik sakkfigurát a mozgásában akadályozó ellenséges sakkfigura
  • torlaszképzés: az egyik játékos korlátozza az ellenfél egy sakkfiguráját a lépésében azáltal, hogy (általában) egy kisebb értékű sakkfigurát állít tűzvonalába
  • tűzvonal: azon mezők összessége, amelyeket egy adott sakkfigura egyenes vonalban támad (tűzvonala csak a vezérnek, bástyának és futónak van)

U, Ü[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • üteg: amikor egy sakkfigura egy saját sakkfigurának zárja le a tűzvonalát

V[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • vakjátszma: olyan sakkjátszma, amiikor az egyik vagy mindkét fél a tábla megtekintése nélkül játszik
  • változat vagy vari: egy adott állásból levezethető, megjátszható másfajta játékmenet
  • végjáték: a sakkjátszma befejező része
  • vezérszárny: a sakktábla azon fele, amelyik a vezér vonalát, és az attól a tábla széléhez közelebbi vonalakat (a, b, c, d) tartalmazza
  • vonal: a sakktáblán a függőleges oszlop neve
  • vonalnyitás: olyan lépés vagy lépéssorozat, melynek célja egy vonalat felszabadítani a saját tisztek számára
  • vonalzárás: olyan lépés vagy lépéssorozat, melynek célja egy vonalat eltorlaszolni az ellenséges tisztek elől

Z[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zárt centrum: olyan gyalogszerkezet, amikor mindkét fél gyalogjai kölcsönösen blokkolják egymást a centrumban
  • zárt megnyitás: olyan megnyitás, amikor világos nem a királya előtti gyalogjának 2 mezővel való előretolásával kezd. Ilyen például a budapesti védelem.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]