Szent Család-templom (Barcelona)
| Szent Család-templom | |
| |
.jpg) | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Barcelonai főegyházmegye |
| Stílus |
|
| Tervezője | Antoni Gaudí |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 90 m |
| Magasság | 138 m |
| Szélesség | 60 m |
| Elérhetőség | |
| Település | Sagrada Família |
| Hely | Carrer de Mallorca (401-403) |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Család-templom
Pozíció Barcelona térképén
| |
 é. sz. 41° 24′ 13″, k. h. 2° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 41° 24′ 13″, k. h. 2° 10′ 28″ | |
 | |
| [ A Szent Család-templom weboldala] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Család-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Család-templom (katalánul Sagrada Família), teljes nevén A Szent Család engesztelő temploma (Temple Expiatori de la Sagrada Família) vagy A Jövő Temploma római katolikus templom Spanyolországban, Katalónia fővárosában, Barcelonában, Antoni Gaudí mesterműve.
A templomot 2010. november 6-án XVI. Benedek pápa bazilika rangjára emelte és megszentelte.[1][2] (De nem katedrális – Barcelona katedrálisa a Santa Eulàlia katedrális, egy gótikus stílusú épület a középkorból.)
Az építése 1882-ben kezdődött és a tervek összetettsége miatt rendkívül lassan halad, jelenleg is munkálatok folynak rajta, elkészülte után a világ legnagyobb bazilikája lesz. Az épület az organikus építészet mintapéldánya, de sorolják a szecesszióhoz is, sőt kubista jegyeket is találtak rajta.
Története[szerkesztés]
A templom építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől ered, José María y Bocabella olyan bazilikát szeretett volna, amelyben gazdagok és szegények egyaránt imádkozhatnak. Alapítványa vásárolt egy 2 hektáros területet a város egyik akkori szegénynegyedében, amit ma a templomról La Sagrada Família negyednek hívnak. Az épület alapjait Francesc Paula de Villar tervezte, majd összeveszett az építtetőkkel, akik a munkával ezután Joan Martorellt, Barcelona egyházmegyei főépítészét keresték meg.
Az első követ 1882-ben, Szent József napján helyezték el (Szent Józsefet az első vatikáni zsinat nyilvánította az egyetemes anyaszentegyház patrónusává). Bocabella alapította a Szent József-hívők Egyesületét, amely megvásárolta a területet.
1883-ban kapta meg Gaudí a templom készítésének feladatát. Életének további részét főként ennek a munkának szentelte, a templomot élete főművének tekintette. Gaudí bekapcsolódásával az eredetileg neogótikusnak tervezett templom építése egészen más irányt vett. Mikor Gaudí a hivatalos vezetőjévé vált ennek a projektnek, saját stílusára változtatta az egész épületet, kivéve a már meglévő Kriptát. Nagyon nagy energiát fektetett ebbe a projektbe, élete hátralévő 43 évében, főleg az utolsó 15 évben, amikor már csak ezzel foglalkozott.
A spanyol polgárháborúban antiklerikális (Orwell szerint anarchista, katalán) partizánok felgyújtották és lerombolták a félkész épület egy részét, Antoni Gaudí makettjeit, tervrajzait és a kriptában kialakított műhelyét.[3]
A templom 2006-ban lett Spanyolország leglátogatottabb idegenforgalmi látnivalója. Abban az évben már több mint 2 370 000 belépőjegyet adtak el az idelátogató turistáknak – ezzel megelőzte a madridi Pradót és a granadai Alhambrát.[4]
Leírása[szerkesztés]
Alaprajza kereszt alakú. Öt hajós; főhajója délre mutat, és hossza az apszistól az északi végig 90 méter. 45 méter széles; ebből a főhajó 15 méter, az oldalhajók egyenként 7,5 méteresek. A rövidebb, három hajós kereszthajó 60 méteres hosszt és 30 méteres szélességet ér el: fő kereszthajó 15 méter, a mellékhajók 7,5 méteresek. Majdnem az egész templomot körülöleli egy oszlopos folyosó. Tartalmaz egy kápolnát, amelyet Szűz Mária mennybevételének tiszteletére szenteltek.
Belsejében sok a bonyolult mintázat, mint a spirális, homokvárra emlékeztető tornyok, amelyek tetejét a kubizmus által ihletett mértani alakzatok díszítik.
Stílusa[szerkesztés]
Ahogy a legtöbb hosszú ideig épülő templomban, úgy a Szent Család-templomban is több stílus jegyei lelhetők fel. A Gaudí előtti építészek neokatalán épületet terveztek, amely a neogótikus irányzat egyik fajtája. Maga Gaudí a modernizmus szellemében alakította tovább. Különösen a Szenvedés Kapuja mutat modernista jegyeket.
Az építész személyes spiritualitása nagy hatással volt a tervezésre, amiben a természetet tekintette irányadónak. Emellett arra is ügyelt, hogy az építmény megfeleljen a funkciójának.
Külső megjelenése[szerkesztés]
Tornyok[szerkesztés]
Gaudí nagy függőleges álló templomot tervezett, hogy látható legyen a város bármelyik pontjáról és kiemelkedjen a többi épület közül. A Sagrada Famíliát 18 toronnyal tervezte, amelyek közül 12 az apostolok, 4 az evangélisták tiszteletére van szentelve; a fennmaradó két torony Jézus és Szűz Mária tiszteletét jeleníti meg. A tornyok különböző magasságúak: például a külső Születés tornyai 98 méteresek, 107 méteresek a középső Szenvedés tornyai.
Az apostolok tornyainak alakja püspöki pásztorbotra emlékeztet. Hosszú, függőleges rések díszítik őket. A színes, filigrán megmunkált toronysisakok az illető apostol mint védőszent nevét viseli arany kereszten. Néhány tornyot keskeny kőhidak kötnek össze.
A bazilika fő tornya a Jézus-torony, amely a tervek szerint az összes többi fölé emelkedik majd. A négyezet fölé emelik, és 170 méteres magasságával magasabb lesz a jelenlegi legmagasabb templomtoronynál, az ulmi székesegyház tornyánál. Ezt a magasságot úgy választották meg, hogy messziről is látni lehessen, de ne legyen magasabb a környező hegyeknél, hogy az ember műve ne magasodjon Istené fölé.
Homlokzatai[szerkesztés]
- A Születés Kapuja (sp. Fachada de la Natividad, kat. façana del Naixement)
2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO világörökség részévé választották.
- A Szenvedés Kapuja (sp. Fachada de la Pasión, kat. façana de la Passió )
- A Feltámadás Kapuja (sp. Fachada de la Gloria, kat. façana de la Glòria )
A Születés Kapuja keleten nyílik. Nagyrészt még Gaudí életében készült. Részletgazdagon ábrázolja Jézus születését, és a klasszikus katalán építészetet idézi.
A Szenvedés Kapuja a nyugati oldalon helyezkedik el. Gaudí halála után kezdték el, és még nincs készen. Nem olyan díszes, mint a vele szemben levő kapu. Egyszerűség, letisztultság, áttekinthetőség és nagy alakzatok jellemzik. Hat ferde oszlop támasztja, és három kapuzata van.
A Feltámadás Kapuját a déli oldalra tervezték. Még nem kezdték el. A tervek szerint 21 oszlopa lesz, és két kápolnája, egy a szentségeknek szentelve, és egy keresztelőkápolna. A tervezett lépcsősor helyét egyelőre egy háztömb foglalja el.
A kápolnákhoz, a körfolyosóba és a tulajdonképpeni bazilikához 11 kapun lehet belépni.
Belső terei[szerkesztés]
A belső magasság nagyon nagy: az oldalhajók magassága 30 méter, a fő- és a kereszthajó 45 méter, a négyezet 60 méter, és az apszis boltozata 75 méter magas. A boltozatot kőoszlopok tartják, amelyek fákat ábrázolnak, ezért a tetejükön szétágaznak, és beolvadnak a mennyezetbe. A lomb is megjelenik. 2010-re elkészült a belső tér és az ablakokat is beüvegezték Joan Vila i Grau színes tervei alapján. Az oltárt XVI. Benedek pápa szentelte fel 2010. november 7-én.
Az apszis hét kápolnát tartalmaz, amelyek az örömnek és a gyásznak készültek. Itt az ablakokat természeti motívumok díszítik. Mindegyikhez két sekrestyét fognak berendezni.
Kripta[szerkesztés]
A kripta az apszis alatt fekszik. Amikor Gaudí átvette a tervezést, már majdnem kész volt, ezért nem lehetett sokat változtatni rajta. Gaudí megemelte a magasságát, hogy fentről beengedje a fényt és a levegőt.
A kripta neogót stílusú. Alaprajza közel kör alakú, és megközelítően 120 négyzetméteres alapterületű, oldalán félkörben hét kápolnával, amelyek közül a középső Szent József tiszteletére van szentelve. Vele szemben három főkápolna áll, amelyeket két oldalról egy-egy további kápolna kísér. A középsőben mutatják be a szentmisét. Jobbra a montserrati szűz kápolnája, aki Katalónia védőszentje, és a Jézus-kápolna Josep Maria Bocabella i Verdaguers sírjával. A másik oldalon a szentségek kápolnája, és a kármeli Szent Szűz kápolnája, ahol Antoni Gaudí is nyugszik.
-
A három főkápolna -
A főoltár -
A montserrati Szent Szűz kápolnája -
A montserrati Szent Szűz ábrázolása -
Kápolna a körfolyosón -
A boltozat záróköve -
Kerengő a hét kápolnával -
Körfolyosó kápolnákkal -
Lépcsősor -
Ajtó
Vonalfelületek[szerkesztés]
Gaudí a természetet tanulmányozva látta, hogy sok természeti alakzat megközelítőleg vonalfelület. Mivel a természetet tekintette tanítómesterének, kísérleti jelleggel bevezette a vonalfelületeket az építészetbe. A kísérletekhez a Colònia Güell-templom terveit használta. A később tervezett Szent Család-templomban a vonalfelületek kombinációit figyelhetjük meg, különösen a belső térben és a tetőtérben:
- A boltozatok forgáshiperboloidok, hozzájuk becsatlakozó hiperbolikus paraboloidokkal.
- Az ablakoknál mindezek mellett elliptikus hiperboloidokat is láthatunk.
- Az oszlopok két ellenkező irányú csavarfelület metszetei.
- A csigalépcsők tökéletes csavarfelületek.
- Az eddigi nyolc, és majd a még nem álló négy kaputorony a dicsőség kapujánál egy korábbi tervezési fázisból származik. Ezeknek az alakja forgásparaboloid, és a szenvedés kapujánál elliptikus paraboloid, amelyek viszont nem vonalfelületek.
- A négyezet és az apszis fölé építendő hat toronynak hiperbolikus parabolid felületekből kell összeállnia.
Ezáltal Gaudí lett az, aki a későbbi betonhéjépítészet által kedvelt formákat bevezette az építészetbe. Mivel ez az építési mód lehetetlenné teszi az iparilag sorozatgyártott elemek használatát, az építés csak lassan folytatható, hiszen minden követ egyenként kell a helyére igazítani.
Statika[szerkesztés]
Gaudí a Szent Család-templom statikáját a lényegesen kisebb Colònia Güell-templommal tesztelte. Itt Gaudí egy addigra már majdnem elfeledett technikát alkalmazott: az egész építmény köteleken függ. A modell csak a terhelés irányában különbözik az eredetitől, és arra szolgál, hogy segítsen olyan formát találni, ami csak nyomásra terhelhető, hajlításra nem; ilyen a láncgörbe és a kapocsvonal. Ezeket célzottan felhasználta arra, hogy alkotását kiegyensúlyozza. Ezt a módszert elterjedten használták a gótikában a nagy építményeknél.
A Colònia Güellel végzett sikereken felbuzdulva Gaudí magabiztosan vizsgálta a Szent Család-templom statikáját grafikus módszerekkel.
A felhasznált kövek az elemek feladata és felhasználása szerint különböző keménységűek. A díszítésekhez puhább, a hordozó elemekhez keményebb köveket használnak.
Számok és méretek[szerkesztés]
A bazilika összhossza 90 m, szélessége 60 m. A főhajó szélessége 45 m.
A 18 torony közül 2021-ig 9 épült meg.[5]
A főtorony 170 m magas lesz.[6]
Orgona[szerkesztés]
Eddig még nem születtek tervek az orgonára, ami megfelelne a bazilika méreteinek, és képes annak tereit hanggal betölteni.
A kórustérben azonban már áll egy orgona, amelyet a Blancafort Orgueners des Montserrat 2010-ben adott át. A hangszer 26 regiszteres, 1492 síppal, két manuállal, két pedállal, és két orgonaházzal. A 8 méter magas és 3 méter széles orgona megfelel Gaudí általános stílusának, mivel az építész nem hagyott hátra terveket az orgonáról. A játékasztal szabadon mozgatható, a játék- és a regisztertraktúrák elektromosak.[7]
Az orgona regiszterei:
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
- Kapcsolóregiszterek: II/I, I/P, II/P
- Segédeszközök: elektronikus kombináló, visszajátszó rendszer.
Problémák és tiltakozások[szerkesztés]
Az építés egyes egységeit időről időre tiltakozások kísérték. Így 1893-ban kritizálták Gaudínak azt a döntését, hogy először a keleti kaput építi meg, mivel a nyugati inkább a város felé néz, és így jobban szembeötlő lett volna.
Az 1950-es években aláírást gyűjtöttek az építkezés leállítása érdekében. Többek között aláírt Le Corbusier és Walter Gropius is, de végül nem lett hatása.
Az 1990-es években kiújultak a viták. Több, Oriol Bohigashoz közel álló építész és várostervező szerint az építkezés folytatását egyenesen be kellene tiltani.
Pénzügyek[szerkesztés]
Az építkezés fedezetét máig José María Bocabella y Verdaguer elképzelései szerint teremtik meg. A szükséges pénzt kizárólag adományokból és alapítványi felajánlásokból, például belépőkből gyűjtik. A fő mecénások a konzervatív katolikus csoportok és a japánok. Évente 22 millió euró áll rendelkezésre. A megmaradt pénzt tovább adományozzák.
Turizmus[szerkesztés]
A még befejezetlen építmény Barcelona egyik legfontosabb látnivalója, és évtizedek óta számos turistát csalogat magához. Az El Periódico de Catalunya cikkei szerint 2004-ben több mint kétmillióan látogatták meg, ami még a Pradót és az Alhambrát is felülmúlja. A turisták megtekinthetik a belső tér egy részét, és a már kész tornyok is nyitva állnak előttük. A tornyok meglátogatásában két felvonó segít. A kereszthajó alatt található a Gaudí Múzeum.
Megjelenése művészeti alkotásokban[szerkesztés]
- A templomról és születéséről szól Móra Ferenc Egy különös műalkotásról című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).
- A svájci Sagrada – das Wunder der Schöpfung című film Stefan Haupt rendezésében 2012 vége óta látható a mozikban.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar Kurír: XVI. Benedek pápa vasárnap felszentelte a Sagrada Familia-templomot
- ↑ Magyar Kurír: XVI. Benedek pápa homíliája a Sagrada Familia-templom felszentelésekor
- ↑ http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=dcafe0b481e37f41feb49a376c9e9dd8ac Archiválva 2013. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben NatGeo TV: Világörökségek kívül-belül Sagrada Família, 2013. dec. 21., 25., 28.
- ↑ El Periodico, 2006. január
- ↑ A soha el nem készülő Sagrada Familia egy toronnyal csak közelebb került a felépüléséhez (magyar nyelven). telex, 2021. december 9. (Hozzáférés: 2021. december 10.)
- ↑ Gómez Gimeno, María José (2006): La Sagrada Familia. Mundo Flip Ediciones. S. 86–87. ISBN 84-933983-4-9.
- ↑ [1] Archiválva 2014. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF; 35 kB)
- ↑ Sagrada, Zugriff am 14. Januar 2013
Források[szerkesztés]
- Rainer Zerbst: Antoni Gaudí. A teljes életmű; ford. Udvarhelyi László; Vince, Budapest, 2002
- El Periodico, 2006. januári száma
- Esteban Martin-Andreu Carranza: A Gaudi-kulcs, Athenaeum, 2009
- Armand Puig: Gaudí és a Sagrada Família. Typotex Kiadó, 2013. ISBN 978-963-2797-98-4
- Barcelona und Katalonien. Dorling Kindersley Verlag GmbH, München 2000, ISBN 3-928044-09-5, S. 74-75.
- Robert Schediwy: Städtebilder – Reflexionen zum Wandel in Architektur und Urbanistik. Wien 2005, ISBN 3-8258-7755-8, S. 23 ff.
- Mark Burry (Hg.): „Gaudi Unseen – Die Vollendung der Sagrada Família“. JOVIS Verlag, Berlin 2008, ISBN 978-3-939633-45-7
További információk[szerkesztés]
- Temple Expiatori de la Sagrada Familia
- Sagrada Familia
- GreatBuildings lapon (angol)
- A Gaudi Club oldalán
- A Szegedi Egyetem oldalán Archiválva 2007. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Barcelona Tourist Guide oldalán
- Armand Puig i Tàrrech: Gaudí és a Sagrada Família. Egy szimbólum értelmezése; ford. Nemes Krisztina; Typotex, Budapest, 2013 (Képfilozófiák)
