Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-6-2
.jpg)
I. (Nagy) Péter (oroszul: Пётр I. Великий, Pjotr Velikij, teljes nevén Pjotr Alekszejevics Romanov, Moszkva, 1672. június 9. – Szentpétervár, 1725. február 8.) orosz cár 1682. április 27./május 7-étől, egyeduralkodó 1696. január 29-étől. A Romanov-ház tagja, I. Alekszej orosz cár és Natalja Kirillovna cárné fia.
Életcélja volt országát igazi európai nagyhatalommá fejleszteni. 1703 májusában megalapította a Néva deltájában a későbbi Szentpétervárt, amit „égi patrónusáról”, Szent Péter apostolról nevezett el. Ő alapozta meg Oroszország számára az európai nagyhatalmi pozíciót a Baltikum és a mai Finnország egy részének elfoglalásával. Az orosz területek növelésével és katonai reformjaival előkészítette a terepet a majdani Orosz Birodalomnak.
Számos közigazgatási reformja bizonyult hosszú életűnek. Külpolitikában a területi hódításra és a tengeri kijáratok megszerzésére törekedett. Uralkodásának magyar vonatkozása, hogy II. Rákóczi Ferenccel fenntartott – a valóságban kevés gyakorlati eredménnyel járó – szövetségét a szovjet–magyar kapcsolatok történelmi megalapozásaként használták fel. 1703 és 1711 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat is.