SPAD XIII
| SPAD XIII | |
| SPAD S.XIII | |
|
|
|
| Funkció | Vadászrepülőgép |
| Gyártó | SPAD |
| Tervező | Louis Béchéreau |
| Gyártási darabszám | 8472 |
|
|
|
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1917. április 4.[1] |
| Méretek | |
| Hossz | 6,25 m m |
| Fesztáv | 8,25 m m |
| Magasság | 2,60 m m |
| Szárnyfelület | 21,1 m² m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 566 kg kg |
| Tömeg üzemanyaggal | 856 kg kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | Hispano-Suiza 8Be V8 hengerelrendezésű vízhűtéses benzinmotor |
| Teljesítmény | 220 LE kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 218 km/h |
| Hatósugár | 2 óra |
| Legnagyobb repülési magasság | 6650 m |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet |
|
A SPAD XIII együléses, kétfedelű francia vadászrepülőgép volt az első világháborúban. 1917-ben jelent meg a nyugati fronton. Franciaország mellett a többi szövetséges állam is használta.
Tartalomjegyzék |
Előzmények [szerkesztés]
A SPAD XIII a SPAD VII továbbfejlesztése volt. A SPAD VII 1916-ban lépett szolgálatba, de 1917 elején már rendszeresen alulmaradt a német felderítő gépekkel vívott légicsatákban. A francia pilóták legjobbja, Georges Guynemer is elkezdett egy továbbfejlesztett változat mellett lobbizni. A SPAD tervezője Louis Béchereau először a SPAD XII-t készítette el, ami azonban csak mérsékelt sikert aratott, ezért ezt továbbfejlesztve elkészült a SPAD XIII.
A SPAD XIII számos aerodinamikai és egyéb továbbfejlesztésben különbözött elődjétől, beleértve a nagyobb szárnyfelületet, az erősebb Hispano-Suiza motort és egy második Vickers gépfegyvert a tűzerő növelése érdekében. Mindezek a változtatások megnövelték a repülőgép teljesítményét a repülésben és a harcban egyaránt. A gép gyorsabb volt mint a vele egyidőben repült brit Sopwith Camel és a német Fokker D.VII, azonban a manőverezhetősége rosszabb volt, különösen alacsony sebesség mellett.
Története [szerkesztés]
1917. április 4-én repült először a SPAD XIII és a következő hónapban már a francia légierő, a Aéronautique Militaire kötelékében már szolgálatba is állt. Az Amerikai Egyesült Államok légereje által megvásárolt 893 darab gépnek majdnem a fele még 1920-ban is szolgálatban volt. A háború után exportálták továbbá Japánba, Lengyelországba és Csehszlovákiába is.
Hadrendbe állító országok [szerkesztés]
Argentína- (két repülőgép)
Belgium
Brazília
Csehszlovákia - (a háború után)
Franciaország
Görögország
Olaszország
Japán
Lengyelország- (a háború után)
Orosz Birodalom
Sziám (Thaiföld)
Spanyol Királyság
Törökország
Egyesült Királyság
Amerikai Egyesült Államok
Uruguay
Pilóták [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ winchester, 23
Hivatkozások [szerkesztés]
- Sharpe, Michael. Biplanes, Triplanes, an Seaplanes. London: Friedman/Fairfax Books (2000). ISBN 1-58663-300-7
- Winchester, Jim. Fighter - The World's Finest Combat Aircraft - 1913 to the Present Day. barnes & Noble Publishing, Inc. and Parragon Publishing. ISBN 0-7607-7957-0
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Air Force Association Fact Sheet (pdf)
- Spad S. XIII egy belga bélyegen
- SPAD XIII a National Museum of the USAF oldalán
- SPAD XIII a The Aerodrome oldalán
|
||||||||||||||||||||

