SIGINT

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A SIGINTSignals Intelligenceamerikai katonai rövidítés a rádiós hírszerzésre, rádióelektronikai felderítéssel. A hírszerzés ezen fajtája az ellenséges rádióforgalmazás (radar, távközlés, telemetria, IT) elfogása és elemzése alapján jut értékelhető katonai adatokhoz.

SIGINT[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A SIGINT alá több szaktárgy is rendelhető:

  • COMINT (COMmunications INTelligence, távközlési hírszerzés)
    • A SIGINT és a COMINT kifejezéseket néha egymás szinonímájaként is használják
  • ELINT (ELectronic INTelltigence, elektronikus hírszerzés)
  • FISINT (Foreign Instrumentation Signals Intelligence, gépi rádióforgalmazással kapcsolatos hírszerzés)

A SIGINT katonai (és bizonyos szempontból diplomáciai) jelentősége a hadseregek gépesítésével, a villámháborús taktikák kifejlődésével, a tengeralattjárók elterjedésével és a használható rádiós távközlés megjelésével lett számottevő. Mivel például az első világháború elején az oroszok nem védték le megfelelő módon a kommunikációs csatornáikat, a csapatmozgásaikról a németek tudomást szereztek és az 1914-es tannenbergi csatában Ludendorff és Hindenburg vezetésével a németek a teljes második orosz hadsereget megsemmisítették. Ugyanígy járult hozzá a Zimmermann távirat[1] elfogása és dekódolása ahhoz, hogy Amerika belépjen az első világháborúba.

Ellenpéldaként pedig meg lehet említeni, hogy a brit flotta parancsnokai nem vették komolyan az elfogott rádiójelentéseket, és így a jütlandi csata során nem voltak képesek kihasználni egy olyan lehetőséget, amely lényegesen nagyobb veszteségeket okozott volna az ellenségnek.

A SIGINT-nek a második világháborúban is fontos szerep jutott. A háború elején az Admiralitás figyelmen kívül hagyta a SIGINT információit, és ez hozzájárult a HMS Glorious Repülőgép-hordozó 1940-es elsüllyesztéséhez. A szövetségesek sikeresen fogták el és dekódolták a német Enigma és a japán Purple Magic rádióforgalmazást, amely által jelentős katonai előnyhöz jutottak. A második világháború alatt a brit kódfejtők a kriptográfiai áttörései miatt elhíresült Bletchley Parkban dolgoztak. Az elfogott japán kommunikációknak köszönhetően Chester Nimitz admirális a midway-i csatában sikeresen csalta csapdába a japán flottát, fél évvel a Pearl Harbor-i vereség után.

Mivel a bizalmas információkat gyakran titkosítják is, a SIGINT által szerzett adatok gyakran kerülnek kriptográfiai elemzésre is. Azonban a kód feltörése nélkül is lehet gyakran nagyon hasznos információkhoz jutni, csupán azt kell megfigyelni, hogy ki kivel és mennyi rádióforgalmazást bonyolít le.

A múlt és a jelen SIGINT tevékenységei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ELINT[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ELINT az ELectronic Signals INTelligence rövidítése. Olyan hírszerzési tevékenységekre alkalmazzák, ahol az információkat elektronikai szenzorok segítségével gyűjtik be.

Az ELINT főleg a nem távközlési jellegű jelekre összpontosít. A befogott jel paramétereinek azonosításával megállapítható az adás jellege, és vagy egy már létező típusú adáshoz rendelhető hozzá, vagy pedig új fajta adásként kerül be a kaatlógusba. Az ELINT adatok általában szigorúan bizalmas minősítésűek.

Az ELINT adatok általában az ellenség védelmi rendszerével kapcsolatosak, különös tekintettel az olyan elektronikai rendszerekre, mint például a radar, a légvédelmi rendszerek, repülőgépek stb. ELINT tevékenységet lehet az ellenséges terület közelébe telepített földi központokról, a partvidék melletti hajókról, az ellenséges légtérben vagy annak közelében tartózkodó repülőgépekről, vagy műholdakról végezni.