S–199

S–199
A négy túlélő S–199 egyike a hacerimi múzeumban
Funkció	vadászrepülőgép
Gyártó	Avia
Sorozatgyártás	1947–1949
Gyártási darabszám	~550
Fő üzemeltetők	Csehszlovákia Izrael
Személyzet	1 fő
Típusváltozatok	S–199, CS–199, CS–210
Első felszállás	1947. március
Szolgálatba állítás	1948
Szolgálatból kivonva	1957

Az S–199 az Avia repülőgépgyár által gyártott, átépített vadászrepülőgép, amelyhez a Messerschmitt Bf 109G szlovákiai Škoda Művek gyártott példányait használták fel. A gépeket a németek által hátrahagyott alkatrészekből és tervdokumentációkból építették össze a háború végével. Annak ellenére, hogy a típus sok problémával küszködött és nem volt népszerű a pilóták körében, az Izraeli Légierő lett az első külföldi üzemeltetője az izraeli függetlenségi háború idején. A csehszlovák pilóták Mezek-nek (magyarul öszvér) nevezték, az izraeliek viszont ezt nem vették át, Szakén-nak („kés”) nevezték el, ami az eredeti Messer-ből eredeztethető.

Története

Az Avia kis ütemben folytatta a Bf 109G gyártását a háború után S–99 típusjellel, azonban hamar kifutottak a rendelkezésre álló DB 605 motorokból, miután a Krásné Březno-i raktár felrobbant és a bent tárolt motorok gyakorlatilag megsemmisültek. Folytatták a G-sárkány gyártását, azonban egy új erőforrást építettek be: a Ju 88 bombázó Jumo 211F motorját, a He 111 bombázó légcsavarjával kombinálva. Ezen elemekkel a repülőgép az eredeti változatnál is rosszabb kezelhetőséget produkált. A Jumo 211 nehezebb és kisebb teljesítményű volt, mint a DB 605 és a széles légcsavarlapátok nagyobb forgatónyomatékot keltettek, mint az eredeti vadászmotor. Mindez kombinálva a típus egyébként is sokat kritizált kis nyomtávú főfutóművével, extrém terhet jelentett a pilótának, még nagyobb odafigyelést igényelt részéről a fel- és leszállás problémamentes kivitelezése.

Az előd DB-repülőgépmotor noha lehetővé tette a légcsavartengelyen át tüzelő 30 mm-es MK 108 gépágyú alkalmazását, ez a lehetőség már nem állt fenn a Jumo 211-nél. Ebből kifolyólag az Avia felhasználta a Luftwaffe Rüstsatz VI módosítókészletét, mellyel alkalmazni tudták a szárnyfelek alá gondolába szerelt MG 151-eket. Ez a megoldás, ahogy az eredeti „Messer”-nek, ennek a változatnak is rontotta a manőverező képességét (pl. az orsózási szögsebességet). Azonban a legnagyobb veszélyt a beépített MG 131 gépágyúk szinkronizációs problémái okozták, ugyanis gyakran előfordult, hogy a légcsavarkörön keresztül tüzelő két fegyver átlőtte az eredetinél szélesebb légcsavarlapátokat.

Körülbelül 550 darab S–199 épült, melyben beleértendő a később kétülésessé átalakított és felfegyverzett CS–199, illetve a fegyvertelen CS–210 is. Az S–199 első felszállása 1947 márciusában történt, a gyártás pedig 1949-ben fejeződött be.

Az utolsó példányokat 1957-ben vonták ki a csehszlovák „Nemzeti Biztonsági Őrség” (angolul National Security Guard) aktív szolgálatából.

Típusváltozatok

Avia CS.199; Letecké múzeum, Kbely

S–199

CS–199

CS–210

Megrendelő és üzemeltető országok

Csehszlovák Légierő

Avia CS.199; Letecké múzeum, Kbely

Izraeli Légierő

Egy kiállított példány a hacerimi múzeumban

Huszonöt darabot vásárolt meg 1948 tavaszán Csehszlovákiától 190 000 USD értékben, melyekből kettő kivételével mindet átvettek és a „saját lábukon” repültek át Csehszlovákiából a megalakult Izraelbe, több közép-európai ország légterén átrepülve. Az átrepülés során néhány példány összetört. Az egész művelet az Akce Žatec (Žatec akció) fedőnév alatt zajlott, mely a csehszlovákiai indítórepülőtér nevére utal. A megérkezett gépek a 101. század állományába kerültek. A század állományában egy magyar születésű Lou Lenart is repült, illetve Modi Alon érte el a legtöbb légi győzelmet, aki maga is életét vesztette a D–114-ben 1948. október 16-án. Négy gép élte túl a háborút (D–108, D–118, D–120, D–123).

Külső hivatkozások

• Arms shipments from Czechoslovakia to Israel 1947–1949 – en.wikipedia.org
• A 101. század információs oldala – 101squadron.com
• A 101. században szolgáló gépek leírása – 101squadron.com

Fotógyűjtemények

• Norman Graf: Avia S-199 closeup – clubhyper.com