Sörbet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
RaspberrySherbet.jpg

A sörbet (ejtsd: sörbet, serbet, franciásan szorbé; egy nagyon régi (talán 13. századi Kínából származik), a fagylaltok őseként is emlegetett friss vagy fagyasztott gyümölcsből készített üdítő jeges édesség, amit általában az étkezés végén desszertként, de a két főfogás között gyomornyugtatóként szolgálnak fel. Az utóbbi esetben, az ízlelőbimbók semlegesítését is szolgálja. Az igazi sörbet kizárólag gyümölcspüréből, cukorból és esetleg kevés alkoholból áll.

Név eredete, kiejtése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarosodott "sörbet" ill. "serbet" szó eredetije a perzsa "شربت" (ejtsd "serbet"),illetve a török "şerbet" (ejtsd: "serbet"), mindkettő az arab "شربة" ("sarba", jelentése "ital") szóból. Magyarországra vélhetően a törökök hozták be. Európában írják még franciásan "sorbet"-nek, "szörbé"-nek ejtve, illetve az olaszok "sorbetto"-nak (e.: szorbettó). Arany János Szondi két apródja című balladájában a magyarosodott serbet alakot használja ("...Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,...").

Gyümölcs sörbet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jégkása - a fagylalt őse

Gyümölcsből (ananász, barack, citrom, dinnye, eper, erdei gyümölcs, narancs, málna, meggy, szeder stb.) és jégdarából készül. A gyümölcsarány minimum 25% - citrusfélék esetén 15%. Kalóriaszegény, ezért diétázáshoz is alkalmas. Különösen nyáron a nagy melegek idején praktikus desszert, egzotikus, fűszeres, ázsiai menü után pedig, az ételekkel jól harmonizáló üdítő, édesség. Könnyen elkészíthető, sokféleképpen variálható.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Receptek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sörbet receptek a Wikikönyvekben

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]