Sörényes hangyász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sörényes hangyász
Myrmecophaga tridactyla - Phoenix Zoo.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Vendégízületesek (Xenarthra)
Rend: Szőrös vendégízületesek (Pilosa)
Alrend: Hangyászok (Vermilingua)
Család: Hangyászfélék (Myrmecophagidae)
(Gray, 1825)
Nem: Myrmecophaga
(Linnaeus, 1758)
Faj: M. tridactyla
Tudományos név
Myrmecophaga tridactyla
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Falcifer Rehn, 1900
  • Myrmecopha Fisher von Waldheim, 1803
  • Myrmecophagus Gray, 1825
  • Myrmecophaga iubata Weid, 1826
Elterjedés
Elterjedési területe; a narancssárga területekről feltételezhető, hogy azokon már kihalt.Elterjedési területe; a narancssárga területekről feltételezhető, hogy azokon már kihalt.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sörényes hangyász témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sörényes hangyász témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sörényes hangyász témájú kategóriát.

Myresluger2.jpg

A sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának a szőrös vendégízületesek (Pilosa) rendjébe, ezen belül a hangyászfélék (Myrmecophacidae) családjába tartozó Myrmecophaga nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sörényes hangyász kizárólag Közép- és Dél-Amerikában honos. Elterjedési területe Belizétől és Guatemalától egészen Argentína északi részéig tart. E hangyász a legveszélyeztetettebb hangyászfaj.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Myrmecophaga tridactyla tridactyla
  • Myrmecophaga tridactyla artata
  • Myrmecophaga tridactyla centralis

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat hossza 100-120 centiméter, farokhossza 70-90 centiméter és testtömege 20-35 kilogramm, a hímek kicsit súlyosabbak a nőstényeknél. Törzsének alakja, hatalmas seprűszerű farka és különleges hosszú koponyája már a külsejét is egyedivé teszik. Megnyúlt állkapcsában nincsenek fogak, helyette hosszú, akár 60 cm-re kinyújtható nyelvével kapkodja el rendkívül gyorsan a termeszeket, néhány perc alatt akár több százat is. Nyelvét kis tüskék borítják, és az állat mintegy 60 centiméter mélyre tud behatolni vele egy hangyajáratba. Táplálkozás közben a hangyász nyállal nedvesíti be nyelvét, ez azonban nem ragadós, mint azt sok forrás állítja. Mellső lábain 5-5 ujja van. A második és a harmadik ujjon erős karmok nőttek, ezekkel védekezik, illetve ás ki hangyabolyokat. Karmait úgy védi, hogy járás közben a talpa alá hajlítja őket, és „csuklójára” támaszkodik. Testhőmérséklete az egyik legalacsonyabb az emlősök között, mindössze 32 fok, és hogy alvás közben ne csökkenjen tovább, takaróként használja hatalmas farkát.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hangyász magányos; lakott területek közelében éjjel aktív, máshol viszont nappali állat. Tápláléka talajlakó hangyák és termeszek. Amikor a sörényes hangyász megbont egy-egy termeszvárat, az ott élő 1-2 millió egyedből mindössze pár százat fogyaszt el, majd odébbáll. Ez egyrészt védekezés a támadó termeszkatonák ellen, másrészt arra is jó, hogy nem pusztul el véglegesen a kolónia, mert a felfalt egyedeket gyorsan pótolni tudják, így a táplálékforrás megmarad későbbre is. Fogságban 26 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények 2-3 éves korban válnak ivaréretté. A párzási időszak március és május között van. A vemhesség 190 napig tart, ennek végén rendszerint egy utód jön a világra. A kis hangyászt anyja 8-9 hónapos koráig a hátán hordja mindenhova magával.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sörényes hangyászt, csakúgy, mint sok más állatfajt, az élőhelyének elvesztése veszélyezteti leginkább. Azonban a száraz füves területeken – szintén emberi hatásra – gyakran pusztító bozóttüzek is sok áldozatot követelnek. Számos hangyászt gázolnak el autók, és a kóbor kutyák csapatai is sokat megölnek. Egyes területeken húsukért, máshol pusztán kártevőnek tartva őket vadásznak rájuk az emberek. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) korábban a fajt a „veszélyeztetett” kategóriába sorolta. 2006-ban azonban átsorolták a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába, ami eggyel enyhébb rangfokú kategória. Az átsorolás oka az volt, hogy az állománycsökkenéseket nem lehetett kellően bizonyítani, illetve nem érték el azt a szintet, ami az eggyel magasabb kategóriába sorolást indokolná.

Európa állatkertjeiben jelenleg 120 sörényes hangyász él. A programot a német Dortmundi Állatkertben vezetik, amely intézmény egyben a legsikeresebbnek számít a faj tenyésztésében. A program egyik megoldandó nehézsége éppen az, hogy a sikeres szaporítás következtében a dortmundi vérvonal túlreprezentált az európai állományban. Ezen, az Európán kívüli, főleg amerikai és japán állatkertekkel való csere segíthet, amely nem túl egyszerű a szigorú állat egészségügyi és egyéb szabályok miatt.

Magyarországon jelenleg csak a Szegedi Vadaspark tart sörényes hangyászt. Ursula, a dortmundi nőstény sörényes hangyász 2010 tavaszán költözött be a Szegedi Vadaspark dél-amerikai területére, majd két évvel később megérkezett párja, Árész is egy csehországi állatkertből.[1] Együttlétük gyümölcse 2013. szeptember 22.-én jött a világra, mely az első sörényes hangyászkölyök, mely magyar állatkertben született.[2]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sörényes hangyász (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
  2. Őszi szenzáció a Vadasparkban: sörényes hangyász született! (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark, 2013. október 2. (Hozzáférés: 2013. október 2.)
  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. The Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9.
  • Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0-8018-8221-4

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]