Sótoku japán régensherceg

Sótoku herceg （聖徳太子）(574. február 7. – 622. április 8.) arisztokrata politikus és buddhista vallásfilozófus, császári régens a japán történelem hajnalán, az Aszuka-korban. Fontos szerepet játszott a buddhizmus elterjedésében Japánban. A Szoga nemzetséggel szövetségben 587-ben legyőzte a buddhizmus elterjedését ellenző Mononobe nemzetséget. Több híres buddhista templom alapítása fűződik a nevéhez, mint az Ószakai Sitennó-dzsi, vagy a világörökségként számon tartott Hórjú-dzsi és a Hokki-dzsi Nara prefektúrában. A magyar történelemhez hasonlítva, ő a japán Szent István és egyben Gellért püspök.

Élete

A Jómei császár második fiaként született Sótoku gyerekkora óta buddhista nevelésben részesült. A koreai félszigetről származó tanárai révén, kínai mintára, a császárközpontú központi hatalmat tartotta ideális kormányzati formának, szemben a korabeli Japánra jellemző nemzetségi-családi alapú területi széttagoltsággal.

A 6. század második fele a Japánban új vallásként megjelenő buddhizmus elterjedését pártoló klánok, élükön a Szoga nemzetség, és a japán ősi sintó vallást fegyverrel is megvédeni kész fegyverkovács Mononobe klán közti vallási és politikai ellenségeskedés jegyében telt. Sótoku herceg a Szogák mellé állt, és Szoga no Umakóval szövetségben 587-ben megtámadta és csatában megölte a nemzetségfő Mononobe no Moriját. Ezzel vége lett minden komoly fegyveres ellenállásnak a buddhizmus elterjedésével szemben.

592-ben Szoga no Umako cselszövése eredményeként Szusin császár merénylet áldozata lett, és a Szogák Szuiko császárt tették hivatalba. Egyidejűleg a húszéves Sótoku herceg császári régens lett. E hivatalt haláláig viselte, de öregkorát buddhista írások kommentálásával, gyakorlatilag a politikától visszavonulva töltötte.

Sótoku herceg halála után fiát, Jamasirót, Szoga no Iruka meggyilkoltatta, ezzel családja kihalt.

Törvényei, belpolitikája

Császári régensként Sótoku herceg megpróbálta féken tartani a Szogákat, és a császári tiszt legitimációját, alkotmányos hatalmát növelni. Fontos törvényei közé tartozik a Kanidzsúnikai és a Kenpódzsúnanadzsó.

Kanidzsúnikai: Hogy elejét vegye az öröklésen alapuló politikai hatalomszerzésnek, kínai mintára 12 köztisztviselői fokozatot rendelt el, melyre a tehetségük és felmutatott teljesítményük szerint toborozták a tisztviselőket.

Kenpódzsúnanadzsó:(„Tizenhét alapvető törvénycikk”-nek fordítható) Inkább etikai kódex mint törvénykönyv. Többek közt békeszeretetre („va”) és a Buddha tiszteletére inti a köztisztviselőket.

Külpolitikája

A polgárháború sújtotta koreai félszigetre hadsereget küldött hogy megsegítse a Japán arisztokráciával szoros kapcsolatot fenntartó Sinnra királyát. Hivatalos követséget küldetett Kínába, hogy megvitassák a koreai polgárháború elrendezését.

Képek

• 

  öccsével és fiával

• 

  Kógan Zendzsi műve

• 

  faszobor

• 

  bódhiszattvaként ábrázolva

• 

  papírpénzen

További információk

• John Whitney Hall. The Cambridge history of Japan, "The Asuka Enlightenment," p. 175. Cambridge University (1988). Hozzáférés ideje: 2007. április 3.  (angolul)