Sívó József (hegedűművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sívó József
Sívó József riport
Sívó József riport
Életrajzi adatok
Született1931. november 26.
Arad
Elhunyt2007. augusztus 13. (75 évesen)
Bécs
Pályafutás
Műfajokkomolyzene
Hangszerhegedű
Tevékenységzenész
SablonWikidataSegítség

Sívó József (Arad, 1931. november 26.Bécs, 2007. augusztus 13.) cigány származású magyar hegedűművész, a Bécsi Filharmonikusok koncertmestere és több évtizeden át a Bécsi Zeneakadémia professzora.

Életpályája[szerkesztés]

Zenész családban született, apai ágról nagybátyja a híres Magyari Imre zenekarában játszott. Hároméves korában kezdett hegedülni első tanára édesapja volt, első igazi tanára pedig George Enescu volt. Budapesten folytatta tanulmányait Országh Tivadarhoz került és ő készítette fel a Zeneakadémiára. 16-17 évesen felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol Rados Dezső lett a mestere. Barátja és riválisa volt Banyák Kálmán akivel a Zeneakadémián ismerték meg egymást. A Bartók teremben a Forradalom napján 1956. október 23-án adott koncertet hatalmas sikerrel.

Sívó József nem disszidált Magyarországról, hanem elüldözték, 1956. december 13-án behívták a Kultuszminisztériumba és közölték vele, hogy másnap el kell hagynia az országot.

Részlet Szőke Cecília: Philharmonia Hungarica című könyvéből Én nem akarok elmenni! Azon kívül, hogy bridzseltem, nincs semmi bűnöm. Én egy békés ember vagyok. Miért kellene nekem elmenni? - Nézd, Jóska – mondták– nagyon félünk attól, hogy a tehetséges embereket összeszedik és elviszik a Szovjetunióba. - Ja, akkor megyek. 1956. december 13-át írtunk. … A Magyar Nagykövetségről vártak a határon, beültettek egy dzsipbe, és Bécs belvárosában kitettek. Tél volt, ronda, hideg tél, én a Brahms szobor alatt aludtam éjjel, a hegedűmmel a fejem alatt. Reggel felkeltem, tele voltam hóval. Az Operával szemben, a jobb oldalon az utcában volt egy hangszerész. Ez az én világom! Németül még nem beszéltem

Bécsben Ricardo Odnoposoff karolta fel a tehetséges muzsikust felvette a Bécsi Zeneakadémiára ösztöndíjjal, 1957-ben részt vett a Philharmonia Hungarica zenekar megalakulásában Konzerthausban egy fergeteges bemutatkozó koncertet adtak, alapító karmestere Rozsnyai Zoltán volt, szólistája Starker János a világhírű csellóművész, Látva a zenekar művészi minőségét, Yehudi Menuhin is a magyar muzsikusok mellé állt - következő hangversenyükön ő volt a szólista, Bartók hegedűversenyét játszotta 1958-ban rendezték meg a Concours International d'Execution Musicale de Genève a híres Genfi versenyt itt 2-ig helyezést ért el. A Verseny után az Osztrák államtól állampolgárságot kapott, ezután 1959-ben jelentkezett a Filharmóniához felvették mint tuttista hegedűst, utána első hegedűse, 1963-tól koncertmestere lett a Zenekarnak. Ez idő alatt számos világhírű karmesterrel dolgozott együtt többet között Herbert von Karajannal, világhírű hegedűművészekkel kötött barátságot: David Ojsztrah, Komlós Péter, Nathan Milstein, Henryk Szeryng stb.

1960-ban Paganini Competition Versenyen 6. helyezést ért el. 1972-ben vált meg a Bécsi Filharmóniától hogy folytassa szólista karrierjét, ez idő alatt megfordult a világ számos koncertpódiumán játszott New-Yorkban a híres Carnegie Hall-ban, számos rádió és nagylemeze jelent meg szerte a világban. 1970-es évek közepén felkérést kapott a Bécsi Zeneakadémia Professzori tanár tisztének betöltésére.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • 1958-Concours International d'Execution Musicale de Genève 2. helyezés
  • 1960-VII.Paganini Competition 6. helyezés

Hang és kép[szerkesztés]

Források[szerkesztés]