Sífutás a 2006. évi téli olimpiai játékokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sífutás
a XX. téli olimpián
Cross country skiing pictogram.svg
Adatok
Helyszín Pragelato
Dátum február 1126.
Résztvevők 307 (183 férfi, 124 nő) résztvevő
53 nemzetből
Versenyszámok
  Férfi Női
Egyéni 4 4  
Csapat 2 2

 ← 2002 2010 → 

A 2006. évi téli olimpiai játékokon a sífutás versenyszámait Pragelatóban rendezték meg február 11. és 26. között.

A férfiaknak és a nőknek egyaránt 6–6 versenyszámot rendeztek.

Részt vevő nemzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A versenyeken 53 nemzet 307 sportolója vett részt.

Éremtáblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(A rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

A 2006. évi téli olimpiai játékok éremtáblázata sífutásban Olimpia
Nemzet Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Svédország Svédország (SWE) 3 0 2 5
2. Észtország Észtország (EST) 3 0 0 3
3. Oroszország Oroszország (RUS) 2 2 3 7
4. Olaszország Olaszország (ITA) 2 0 2 4
5. Csehország Csehország (CZE) 1 2 0 3
6. Kanada Kanada (CAN) 1 1 0 2
7. Norvégia Norvégia (NOR) 0 3 1 4
Németország Németország (GER) 0 3 1 4
9. Franciaország Franciaország (FRA) 0 1 0 1
10. Ausztria Ausztria (AUT) 0 0 1 1
Finnország Finnország (FIN) 0 0 1 1
Lengyelország Lengyelország (POL) 0 0 1 1
Összesen 12 12 12 36

Versenyszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férfi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sprint

A francia Darragon minden futamban összekerült a svéd Linddel, és minden futamban Lind lett az első és Darragon a második. Ennek megfeleően a svédeké lett az aranyérem, míg hatalmas meglepetésre a francia Darragoné az ezüst. A francia versenyzőnél már a döntőbe jutás is nagy bravúrnak számított, de ezt még tetézte a döntőbeli nagyszerű teljesítményével. A svéd Fredriksson megnyerte ugyan a második elődöntőt, de az utolsó futamban csak harmadik lett, így bronzéremmel zárt.

15 km klasszikus

A német Angerer kezdte legjobban a távot, és az első időmérő pontnál (4,9 km) még 7 másodperccel vezetett az észt Veerpalu előtt. A középső szakaszt azonban nagyon megnyomta az észt, és a 9,9 km-es ellenőrző ponthoz már ő ért a legjobb idővel. Ekkor még nem egészen 3 másodperces volt az előnye a cseh Bauerrel szemben, ám ez az előny a táv végére majdnem 15 másodpercre hízott. Így Veerpalu győzelme magabiztosnak mondható. Bauer révén a cseheké lett az ezüst-, míg Angerer révén a németeké a bronzérem.

15 + 15 km

A verseny első 15 km-ét klasszikus stílusban kellett a versenyzőknek lefutniuk, a másodikat pedig szabad stílusban. A klasszikus rész után a cseh Bauer vezetett, ő a norvég Aukland és az olasz Piller Cottrer követte. Váltáskor még senki nem gondolta, hogy a harmincadikként érkező orosz Gyementyjev lesz végül az olimpiai bajnok. Mivel az orosz elképesztően jól futott a szabad stílusú részen, így egy nagyon szoros befutóval megszerezte az elsőséget. Minimális különbséggel érkezett mögötte a norvég Estil, aki az első 15 km után még csak a 14-dik volt. Gyementyjevhez képest még mindig egy másodpercen belül érkezett a hazaiak nagy kedvence, Piller Cottrer, aki mindkét stílusban jól futott.

50 km tömegrajtos

férfiak leghosszabb versenye nagyon izgalmas küzdelmet hozott. Sokat elárul erről, hogy a nagy táv ellenére az első 11 helyezett 10 másodpercen belüli különbséggel ért célba. A verseny az olasz di Centa nyerte, aki nagyszerűen osztotta be erejét, ezzel hatalmas örömet szerzett a hazai közönségnek az olimpia utolsó napján. Minimális különbséggel érkezett mögötte a 30 km-es verseny olimpiai bajnoka, Gyementyjev, és a honosított osztrák Botwinov.

Csapatsprint

A svéd Thobias Fredriksson kiegyensúlyozott, de nem kiemelkedő teljesítményt nyújtott, csapattársa Björn Lind azonban óriási hajrával a férfiak sprintváltóját is behozta az első helyre. Nagyjából fél órával a svéd nők sikere után megszületett az olimpia második svéd aranya is. Lind a végén Tor Arne Hetlandot utasította maga mögé, vagyis a norvégoké lett az ezüstérem. Heland csapattársa, Jens Arne Svartedal futotta az egész mezőnyben a legjobb időt, de ez is kevés volt az aranyéremhez. A bronzéremért nem volt nagy csata, az orosz csapat magabiztosan szerezte meg a harmadik helyet.

4 × 10 km-es váltó

Az első váltásnál még meglepetésre a kanadai váltó állt az élen, de később az esélyesebb csapatok vették át a vezetést. A cseh Bauer nagyszerűt futott második emberként, így a csehek harmadik embere az élről rajtolhatott. (Így sem Bauer volt a leggyorsabb a második emberek közül, hiszen az orosz Rocsev és az észt Veerpalu is jobban futott nála, csak ők jóval hátrébb vették át a stafétát.) A harmadik szakaszon az olasz Piller Cottrer volt a leggyorsabb a svéd Sødergren előtt, így az utolsó váltáskor az olaszok vezettek a svédek és a németek előtt. Végül az olaszok megtartották a vezetést Zorzi révén, miközben a német Angerer nagy izgalmak közepette lehajrázta svéd vetélytársát, Fredrikssont.

Női[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sprint

A kanadai Crawford minden futamát megnyerte, a negyeddöntőkben és az elődöntőkben is övé volt a legjobb idő az összes futamot tekintve. Ennek megfelelően a döntőt is megnyerte, a német Künzel előtt, aki egyébként az első elődöntőből elsőként jutott tovább. A bronzérem az orosz Szigykóé lett.

10 km klasszikus

Ez a versenyszám hozta az első duplázást az olimpián, hiszen az észt Smigun második aranyérmét nyerte. Sokáig a kanadai Renner vezetett, de végül nemhogy érem nem jutott neki, még pontszerző hely sem. A norvég Bjørgen végig a második-harmadik helyen futott, és egy jó hajrával be is biztosította az ezüstérmet. Mindössze 1,3 másodperccel előzte meg honfitársát Pedersent, aki az első időmérő pontnál (2,6 km) még csak a tizenharmadik helyen állt.

7,5 + 7,5 km

A verseny előtt kizárták a német Evi Sachenbachert, mégis sok esélyessel állt rajthoz a verseny az olimpia második napján. A címvédő kanadai Becky Scott és a fő esélyesnek tartott norvég Marit Björgen azonban egyaránt lemaradt az első 7,5 kilométeren, ahol klasszikus stílusban kellett futni. A táv második felére, a szabad stílusú körökre az addigra szétszakadozó mezőny újra összeállt, Smigun és Neumannova azonban nagyon erős tempót diktálva mindenkit leszakított. Az aranyérem közöttük dőlt el az erejét jobban beosztó és kicsit jobban taktikázó észt versenyző javára.

30 km tömegrajtos

Az érmek sorsa csak a célegyenesben dőlt el, ugyanis 3 versenyző szinte egyszerre ért az utolsó száz méterhez. Köztük volt a verseny elején vezető orosz Csepalova, a verseny utolsó harmadában felzárkozó lengyel Kowalczyk, és a végig jól taktikázó cseh Neumannova. A befutóra a cseh versenyzőnek maradt a legtöbb ereje, így övé lett az aranyérem. A lengyel versenyző az utolsó méterekre elfáradt, így Csepalova szerezte meg az ezüstöt, Kowalczyk pedig a bronzot.

Csapatsprint

A svéd csapat nagyszerű teljesítménnyel nyerte a számot, Lina Andersson nagyszerűen hajrázott, míg csapattársa Anna Dahlberg kiegyensúlyozottan futott. Szükség is volt Andersson hajrájára, hiszen a kanadaiak az utolsó pillanatig ott lihegtek a nyomukban, ám végül a célegyenesben alulmaradtak a nemes küzdelemben. A finneknél Saarinen kimagaslóan futott, ám csapattársa Kuitunen nem tudott ezen a szinten teljesíteni, így a finneknek csak a bronzérem jutott.

4 × 5 km-es váltó

Az első emberek után óriási meglepetésre még a japán nők vezettek, szorosan mögöttük a finnekkel és norvégokkal. A finnek második embere Kuitunen volt, aki már első helyen hozta csapatát a második váltáskor. Mögötte a norvégok és a németek váltottak dobogós helyen. A harmadik emberek közül az orosz Csepalova futott a leggyorsabban, így az oroszok a negyedik helyről vágtak neki az utolsó 5 km-nek. 15 km után a németek vezettek a norvégok és a svédek előtt. Nagy meglepetésre a norvégok utolsó embere Bjørgen csak a kilencedik legjobb időt teljesítette, így a norvégok elestek az éremtől. Az oroszok utolsó emberük révén megszerezték az első helyet, ugyanis a cseh Neumannováé volt a legjobb idő az utolsó szakaszon, de Jevgenyija Medvegyeva lett a második, ami elég volt a csapataranyhoz. Az ezüstéremért az olaszok és a németek vívtak nagy csatát, amiből a németek kerültek ki győztesen, mindössze egy másodperccel megelőzve az olaszokat.

Érmesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férfi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006. évi téli olimpiai játékok érmesei férfi sífutásban
Versenyszám 1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz
15 km, klasszikus stílus Észtország Andrus Veerpalu
Észtország (EST)
38:01,3 Csehország Lukáš Bauer
Csehország (CZE)
38:15,8 Németország Tobias Angerer
Németország (GER)
38:20,5
30 km, üldözőverseny Oroszország Jevgenyij Gyementyjev
Oroszország (RUS)
1:17:00,8 Norvégia Frode Estil
Norvégia (NOR)
1:17:01,4 Olaszország Pietro Piller Cottrer
Olaszország (ITA)
1:17:01,7
50 km, szabadstílus Olaszország Giorgio Di Centa
Olaszország (ITA)
2:06:11,8 Oroszország Jevgenyij Gyementyjev
Oroszország (RUS)
2:06:12,6 Ausztria Mikhail Botvinov
Ausztria (AUT)
2:06:12,7
4 × 10 km, váltó Olaszország Olaszország (ITA)
Fulvio Valbusa
Giorgio Di Centa
Pietro Piller Cottrer
Cristian Zorzi
1:43:45,7 Németország Németország (GER)
Andreas Schlütter
Jens Filbrich
René Sommerfeldt
Tobias Angerer
1:44:01,4 Svédország Svédország (SWE)
Mats Larsson
Johan Olsson
Anders Södergren
Mathias Fredriksson
1:44:01,7
Egyéni sprint Svédország Björn Lind
Svédország (SWE)
2:26,5 Franciaország Roddy Darragon
Franciaország (FRA)
2:27,1 Svédország Thobias Fredriksson
Svédország (SWE)
2:27,8
Csapatsprint Svédország Svédország (SWE)
Thobias Fredriksson
Björn Lind
17:02,9 Norvégia Norvégia (NOR)
Jens Arne Svartedal
Tor-Arne Hetland
17:03,5 Oroszország Oroszország (RUS)
Ivan Alipov
Vaszilij Rocsev
17:05,2

Női[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006. évi téli olimpiai játékok érmesei női sífutásban
Versenyszám 1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz
10 km, klasszikus stílus Észtország Kristina Šmigun-Vähi
Észtország (EST)
27:51,4 Norvégia Marit Bjørgen
Norvégia (NOR)
28:12,7 Norvégia Hilde Gjermundshaug Pedersen
Norvégia (NOR)
28:14,0
15 km, üldözőverseny Észtország Kristina Šmigun-Vähi
Észtország (EST)
42:48,7 Csehország Kateřina Neumannová
Csehország (CZE)
42:50,6 Oroszország Jevgenyija Medvegyeva-Arbuzova
Oroszország (RUS)
43:03,2
30 km, szabadstílus Csehország Kateřina Neumannová
Csehország (CZE)
1:22:25,4 Oroszország Julija Csepalova
Oroszország (RUS)
1:22:26,8 Lengyelország Justyna Kowalczyk
Lengyelország (POL)
1:22:27,5
4 × 5 km, váltó Oroszország Oroszország (RUS)
Natalja Baranova-Maszalkina
Larisza Kurkina
Julija Csepalova
Jevgenyija Medvegyeva-Arbuzova
54:47,7 Németország Németország (GER)
Stefanie Böhler
Viola Bauer
Evi Sachenbacher-Stehle
Claudia Künzel
54:57,7 Olaszország Olaszország (ITA)
Arianna Follis
Gabriella Paruzzi
Antonella Confortola
Sabina Valbusa
54:58,7
Egyéni sprint Kanada Chandra Crawford
Kanada (CAN)
2:12,3 Németország Claudia Künzel-Nystad
Németország (GER)
2:13,0 Oroszország Aljona Szigyko
Oroszország (RUS)
2:13,2
Csapatsprint Svédország Svédország (SWE)
Lina Andersson
Anna Dahlberg
16:36,9 Kanada Kanada (CAN)
Sara Renner
Beckie Scott
16:37,5 Finnország Finnország (FIN)
Virpi Kuitunen
Aino-Kaisa Saarinen
16:39,2

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]