Sächsische Maschinenfabrik

Sächsische Maschinenfabrik
Típus	vállalkozás
Székhely	Chemnitz
Alapító	Richard Hartmann
Iparág	gyártás
Sächsische Maschinenfabrik Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 50′ 18″, k. h. 12° 54′ 48″50.838277777778, 12.913388888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Sächsische Maschinenfabrik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Sächsische Maschinenfabrik korábban Richard Hartmann (1905)

A Szászországi Gépgyár (németül: Sächsische Maschinenfabrik) egy jelentős gépgyártó vállalat volt a szászországi Chemnitz-ben a XIX. század második és a XX. század első felében. A cég több elődöt is beleértve 1837-től az 1930-as felszámolásáig, egyes részei más cégek által felvásárolva 1990-ig létezett. A vállalat szorosan kapcsolódik az alapító és a céget hosszú éveken át irányító Richard Hartmann-hoz akinek nevét viselte a cég, s amelyet nevet 1898-ban változtattak meg Sächsische Maschinenfabrik-ra a korábbi Richard Hartmann-ról.

Fő gyártmányok

Adattábla Norsk Jernbanemuseum Hamar

A vállalati fejlesztés, tervezés, gyártás fő profiljai az alábbiak voltak:

• Gőzgépek
• Mozdonyok (1848–1929)
• Haditechnika (kb. 1910–1918)
• Malmi berendezések
• Forgógépek (1837–1998)
• Turbinák

A megőrzött gyártmányok listája

Mozdonyok

Die MULDENTHAL bei der Einbringung in das Verkehrsmuseum Dresden (1956)

• ATE IIIa: 1
  • Nr. 18 DONNERSBERG – Technisches Nationalmuseum in Prag
• Bockwaer Eisenbahngesellschaft:
  • MULDENTHAL – Verkehrsmuseum Dresden (VMD)
• 1'C-Lokomotive der Hedschasbahn:1
  • 3001 - Bahnhof der Hedschasbahn in Damaskus.
• 1'D-Lokomotive der Hedschasbahn:1
  • 4029 - Bahnhof der Hedschasbahn in Damaskus.
• Sächsische I TV: 1
  • 98 001 – Industriemuseum Chemnitz
• Sächsische VII T: 1
  • 98 7056 – VMD
• Sächsische XI HT: 1
  • 94 2105 – Eisenbahnmuseum Schwarzenberg
• Sächsische XII H2: 1
  • 38 205 – Sächsisches Eisenbahnmuseum (SEM), Chemnitz
• Sächsische XIV HT: 2
  • 75 501 – Deutsches Dampflokomotiv-Museum (DDM), Neuenmarkt
  • 75 515 – SEM
• Sächsische XX HV: 1
  • 19 017 – VMD
• Sächsische I M: 1
  • 99 162 – Museumsbahnhof Oberheinsdorf
• Sächsische IV K: 22, davon nur 3 im Original erhalten:
  • 99 535 – VMD
  • 99 579 – Sächsisches Schmalspurbahnmuseum, Rittersgrün
  • 99 604 – Schmalspurbahnmuseum Radebeul
• Sächsische VI K: 3
  • 99 713 – Sächsische Dampfeisenbahngesellschaft (SDG)
  • 99 715 – z. Zt. Preßnitztalbahn
  • 99 716 – Öchsle
• DR-Baureihe 99.73–76: 4
  • 99 731 – Sächsisch-Oberlausitzer Eisenbahngesellschaft (SOEG)
  • 99 734 – SDG
  • 99 735 – SOEG
  • 99 741 – SDG

További termékek

• Textilgépek
• Szerszámgépek

Irodalom

• Maschinenfabrik von Richard Hartmann in Chemnitz - Führer durch die Richard Hartmann'schen Etablissements. Chemnitz um 1860 (Digitalisat)
• Richard Hartmann AG (Hrsg.): Lokomotiven. Ausgabe 1910. Selbstverlag, Chemnitz 1910 (Digitalisat)
• Richard Hartmann AG (Hrsg.): 1837–1912. Jubiläumsschrift aus Anlass des 75jährigen Bestehens der Sächsischen Maschinenfabrik vorm. Richard Hartmann Aktiengesellschaft. Selbstverlag, Chemnitz 1912
• Günther Reiche: Der Chemnitzer Maschinenbauer Richard Hartmann und seine Lokomotiven. Eine Faktensammlung. Oberbaum Verlag, Chemnitz 1998, ISBN 3-928254-56-1
• Günther Reiche: Richard Hartmann. 8. November 1809 - 16. Dezember 1878. Vom Zeugschmied zum sächsischen Lokomotivenkönig. Reihe Chemnitzer Lebensbilder Band 6, Verlag Heimatland Sachsen, Chemnitz 2007, ISBN 3-910186-60-2
• Sächsische Textilmaschinenfabrik vormals Richard Hartmann Aktiengesellschaft (Hrsg.): 100 Jahre Hartmann Textilmaschinenbau im Jahre 1937. Zur Hundertjahrfeier des Unternehmens. VDI-Verlag, Berlin 1937
• Wolfgang Uhlemann: 2008 - Vier Jubiläen der Firma Rich. Hartmann/Sächsische Maschinenfabrik, vorm. Rich. Hartmann AG, Chemnitz. In: Erzgebirgische Heimatblätter Heft 2, 2008, S. 5–8
• VEB ERMAFA Karl-Marx-Stadt (Hrsg.): 150 Jahre Maschinenbau 1837–1987. Karl-Marx-Stadt 1987

Külső hivatkozások

• Die Sächsische Maschinenfabrik vormals Richard Hartmann AG

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) [[:de:|]] című német Wikipédia-szócikk Maschinenfabrik ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.