Sávos csuka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sávos csuka
Esox americanus americanus
Esox americanus americanus
Esox americanus vermiculatus
Esox americanus vermiculatus
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Csukaalakúak (Esociformes)
Család: Csukafélék (Esocidae)
Nem: Esox
Faj: E. americanus
Tudományos név
Esox americanus
Gmelin, 1789
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sávos csuka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sávos csuka témájú kategóriát.

A sávos csuka (Esox americanus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe és a csukafélék (Esocidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sávos csukának két fő előfordulási területe van. Az egyik Észak-Amerika atlanti-óceáni partján van, a kanadai Québec tartományban lévő Szent Lőrinc-folyó deltájától, egészen az Amerikai Egyesült Államokbeli Georgia állam déli részéig húzódik. Míg a másik, a Mexikói-öböl északi részén terül el, a Mississippi állambeli Pascagoula folyó deltájától egészen Floridáig.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a csukafaj legfeljebb 39,4 centiméter hosszú és 1020 gramm súlyú. 42-51 csigolyája van. Erőteljes, hosszúkás teste, hengerszerű. Testének keresztmetszete, majdnem kerek, csak a háti résznél emelkedik ki. Nagy, lapos feje van; ennek a teteje pikkely nélküli. Rövid, széles pofája spakli alakú. Hatalmas szája vízszintesen áll, és a szem alá ér. Fogai elég nagyok. A felső állcsont elülső fogai és néhány oldalsó fog, nagyobbak, mint a többi. Pofájának oldalai és a kopoltyúfedők pikkelyesek. Testét is pikkelyek fedik. Testének háti része, az olivazöldtől a feketéig változik; hasi része pedig a világos borostyántól a fehérig változik. Néha sötét foltozás látható. A sávos csuka testén, 20-36 olivazöld vagy fekete, függőlegessáv húzódik, ezek közt pedig szélesebb világosabb sávok vannak. A fiatal példányok esetében, a sávozás fordítva van, a sötétebb sávok a szélesebbek, és a világosabbak a keskenyebbek. Az állkapocsa erősen pigmentált. Pupillája sárga vagy sárgászöld, szivárványhártyája pedig aranysárga. Hátúszóján fekete vagy sötét mintázat van, a többi úszója narancsszínű vagy vörös.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesvízi, mederlakó halfaj, amely nem vándorol. A 10,1 pH értékű vizet kedveli. A 26 Celsius-foknál melegebbet nem tűri. Tavakban, mocsarakban és elárasztott területeken él. A tisztavízű növényzett között lelhető fel. Néha növényzet nélküli törmelékeken és kavicspadokon is látható. A folyókban ritkán fordul elő. Télen az avarba bújik el. A fiatalok 7,6-10,2 centiméter magas vízben ülnek, ahol a növényzetbe vagy a törmelékek közé rejtőznek. Az ivadék az út melletti pocsolyákban és az elárasztott avarban is megtalálható.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sávos csukának nincs ipari mértékű halászata, azonban a sporthorgászok egyik kedvenc hala.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]