Sárköz (egyértelműsítő lap)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Tolna megyei Sárköz, mint földrajzi táj

A magyar néprajztudomány történetében, a néprajzi irodalomban a Duna tájékán két Sárköz is szerepelt:

  1. Az ún. Tolna megyei Sárköz: A magyar közvélemény és a néprajztudomány számára leginkább a Tolna megyei kistájat, Alsónyék, Decs, Őcsény, Sárpilis községek területét jelenti. A táj némely szerzőnél Bátával, az itt élő református lakossággal is kiegészül, másoknál egész Bátával. A tájnév előfordul “Tolna megyei” jelzővel és anélkül egyaránt.
  2. Az ún. Kalocsai Sárköz: A korábbi irodalomban, a népi szóhasználatban és a történeti forrásokban Kalocsa városa Duna balparti környékét is Sárköznek nevezték. Ez az Ordas, Kecel, Szeremle háromszögbe eső terület. A tájnév helyben használatos jelző nélkül is, az országos irodalomban, az 1950-es megyerendezés óta a “Kalocsai” jelző a jellemzőbb.

A tolnai és a kalocsai Sárköz Bogyiszló és Szeremle térségében érintkezik egymással. A szabályozott medrű Duna folyik köztük.[1]

Sárköz néven ugyanakkor Szatmár megyében is ismerünk tájegységet. Az ottani Sárköz a Szamos és a Túr között fekvő síksági terület, Szinérváralja és Túrterebes környéke. A 18-19. században Szatmár megye egyik járását alkotta.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balázs Kovács, Sándor.szerk.: Gaál Attila: A Tolna megyei Sárköz és rokon településeinek kapcsolatrendszere a 17-20. században, 171-176.. o (2006) 
Hasonlók keresése
  • az összes cikk, amelynek a címe azzal a szöveggel kezdődik, hogy Sárköz
  • az összes cikk, amelynek a címében előfordul az a szöveg, hogy Sárköz (vagy valami hasonlóan írt szövegrész)
  • az összes cikk, amelyben előfordul az a szöveg, hogy Sárköz (vagy valami hasonlóan írt szövegrész)