Sárgaszalagos nyílméregbéka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sárgaszalagos nyílméregbéka
Sárgaszalagos nyílméregbéka a bristoli állatkertben
Sárgaszalagos nyílméregbéka a bristoli állatkertben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Nyílméregbékafélék (Dendrobatidae)
Alcsalád: Dendrobatinae
Nem: Dendrobates
Wagler, 1830
Faj: D. leucomelas
Tudományos név
Dendrobates leucomelas
Steindachner, 1864
Szinonimák
Elterjedés
Az elterjedési területeAz elterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sárgaszalagos nyílméregbéka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaszalagos nyílméregbéka témájú kategóriát.

A sárgaszalagos nyílméregbéka (Dendrobates leucomelas) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a békák (Anura) rendjébe, ezen belül a nyílméregbékafélék (Dendrobatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sárgaszalagos nyílméregbéka Észak-Brazília, Guyana, Délkelet-Kolumbia és Venezuela területein található meg. Az Orinoco- és az Amazonas-medencékben honos. 500-800 méteres tengerszint fölötti magasságban is fellelhető. Az eddigi megfigyelések szerint, a sárgaszalagos nyílméregbéka nagy állománnyal rendelkezik.

A mezőgazdaság és az erdőirtások veszélyeztetik, azonban az ember közelségét is tűri. Talán a legnagyobb veszély számára az egzotikus állatokkal való kereskedelem.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idősebb példány; a fekete sávok foltokká alakulnak át

3,1-5, de általában 4 centiméter hosszú, és 3 gramm súlyú. A legnagyobb Dendrobates-fajok közé tartozik. Az állat testét sárga és fekete borítják. Az idősebb példányok fekete sávjai foltokká szakadnak szét. Az élénk, rikító színezete a mérgező mivoltára utal. A bőre mérgező váladékot termel. A nőstény nagyobb és kerekebb, mint a hím.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a békafaj nappal tevékeny. Általában az esőerdő avarjában vagy folyók, patakok melletti köveken, kidőlt fákon pihen. A száraz évszakban kövek vagy kidőlt fák alá gyűlnek össze. A 26-30 Celsius-fokos hőmérsékletet kedveli.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A petéket a szárazra rakja, aztán a hím felveszi a hátára vagy a szájába (a biológusok még nem értenek egyet ebben) és a legközelebbi forrásba, vagy broméliafélébe ereszti. A petéből 10-14 nap múlva kikel az ebihal. 70-90 nap alatt átalakulnak békává, aztán 12-18 hónap múlva ivaréretté válnak.

Fogságban jól szaporodik.

Különböző állatkertekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]