Sárgaszárnyú ara

Sárgaszárnyú ara
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes) Család: Papagájfélék (Psittacidae) Alcsalád: Újvilágipapagáj-formák (Arinae) Nem: Ara Faj: A. macao
Tudományos név
Ara macao (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Sárgaszárnyú arakanga
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú médiaállományokat.

A sárgaszárnyú ara vagy arakanga (Ara macao) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az Ara nembe tartozó faj.

Honduras nemzeti madara.

Előfordulása

Élőhelye Mexikótól Közép-Amerikán keresztül Kolumbiáig, valamint Perun keresztül Bolíviáig terjed.

Megjelenése

Hossza 85-90 centiméter. Alapszí­ne skarlátvörös, hátának alsó része és farcsíkja világoskék. Csupasz po­fafoltja krémfehér, rajta egészen ki­csiny, szőrszerű, vörös színű dísztol­lacskák ülnek. Szárnya 40 centiméter hosszú, középső és nagy szárnyfedői aranysárgák, zöld csúcsi résszel, az evezők külső zászlói kékek, alsó felü­letük, és az alsó szárnyfedők vörösek. A farkfedők halványkékek, farka 51 centiméter hosszú, felső felülete skarlátvö­rös, keskeny, kék csúcsi résszel, alsó felülete vörös.

Életmódja

Jobbára síkvidéki esőerdők és szavannák lakója. Nagy csapatokban él. Különböző magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.

Szaporodása

Tavasszal költi ki 2-3 tojásból álló fészekalját. Kotlási idő 28 nap.

Röpképe oldalról

és hátulról

Képek

• 
• 
• 

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
• Papagajonline - sárgaszárnyú ara
• Arapapagaj.lap.hu - sárgaszárnyú arakanga

Külső hivatkozás

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe