Sárgabegyű virágjáró
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-_Flickr_-_Lip_Kee_(1).jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Prionochilus maculatus (Temminck, 1836) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárgabegyű virágjáró témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgabegyű virágjáró témájú kategóriát. |
A sárgabegyű virágjáró (Prionochilus maculatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a virágjárófélék (Dicaeidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Coenraad Jacob Temminck holland arisztokrata és ornitológus írta le 1836-ban, a Pardalotus nembe Pardalotus maculatus néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Prionochilus maculatus maculatus – (Temminck, 1836) Szumátra és Borneó területén él.
- Prionochilus maculatus natunensis – (Chasen, 1935)
- Prionochilus maculatus oblitus – (Mayr, 1938) Thaiföld és Malajzia területén él.
- Prionochilus maculatus septentrionalis – (Robinson & Kloss, 1921)[2] Mianmar és Thaiföld területén él.
Előfordulása[szerkesztés]
Délkelet-Ázsiában, Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar és Thaiföld területén honos. Kóborlásai során eljut Szingapúrba is.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és mocsári erdők, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 10 centiméter.[5] Feje olíva-zöld, szárnya sötétebb árnyalatú. Hasán olíva-zöld, fehér és egy sárga csík található. Csőre sötét színű. A fiatal madár tollazata sápadtabb és csőre rózsaszín.
.jpg) |
Életmódja[szerkesztés]
Főleg gyümölcsökkel, nektárral és pollennel táplálkozik.
Szaporodása[szerkesztés]
Szaporodási ideje áprilistól októberig tart. Fészekalja általában 2 tojásból áll.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 20.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
