Sárga-kék ara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sárga-kék ara
A madár repülés közben
A madár repülés közben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Újvilági papagájformák (Arinae)
Nem: Ara
Faj: A. ararauna
Tudományos név
Ara ararauna
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Distribution Ara ararauna.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sárga-kék ara témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga-kék ara témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga-kék ara témájú kategóriát.

A sárga-kék ara, más néven ararauna vagy közönséges arapapagáj (Ara ararauna) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az Ara nembe tartozó faj.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Amerikában, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela területén honos.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 75-85 centiméter, testtömege 900–1300 gramm. Nyakának oldala és a hasa olajsárga, homloka és a fejtető egy része zöld, csupasz pofafoltja krémfehér, háta és szárnyának egy része kék, a torka fekete, pofáján vékony, ugyancsak feketén csíkok futnak szét legyező irányban a csőr felől. Fehér pofafoltja izgalmi állapotban kipirosodik.

Csőre 6 cm hosszú. A nemek hasonlóak.

Ara ararauna -South America-8.jpg

Életmódja, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alföldi és folyómenti erdők, mocsarak, szavannák lakója. Különböző magvakon, gyümölcsökön, bogyókon és rovarokon él.

Tavasszal költi ki 2–4 tojásból álló fészekalját. A tojó a költést egyedül végzi, a táplálásban mind a két szülő részt vesz.

Tartása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leggyakrabban tartott araféle. Magyarországon minden állatkertben, ahol tartanak papagájokat, megtalálható. Magángyűjtők is szívesen tartják.

Fogságban viszonylag jól tartható és kielégítően szaporodik.

A többi arafajjal ellentétben kereslete fogságban szaporított madarakkal szinte teljesen kielégíthető, így befogása alárendelt mértékű.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]