| Sándor Károly |
| Személyes adatok |
| Születési dátum |
1928. november 26. (83 éves) |
| Születési hely |
Szeged, Magyarország |
| Becenév |
Csikar |
| Poszt |
jobbszélső |
| Profi klubok1 |
|
|
| Válogatottság |
|
|
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok száma) |
Sándor Károly (Csikar) (Szeged, 1928. november 26. – ) labdarúgó, jobbszélső. Kiváló szélső csatár volt. Gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól volt híres. Az Aranycsapat idején Budai volt a riválisa a poszton. Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, aki kiválóan összeszokott Kocsissal. Így lemaradt az 1952-es olmpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. Becenevét saját bevallása szerint onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni. Mások szerint viszont csapattársai labdakérései során kiabált Karcsi-Karcsi alakult Csikarrá.
Szülővárosában a Móravárosi Kinizsiben kezdett focizni. 1947-ben szerződtette az MTK, amelyhez egész pályafutása alatt hű maradt. (A kék fehér klub 1949 és 1956 között háromszor vált nevet: Textilles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó). Háromszoros bajnok a csapattal, az ötvenes években a Honvéddal a kor két legjobb csapata volt. 1964-ben fejezte be pályafutását, amikor az MTK KEK döntőben a megismételt, második mérkőzésen alul maradt a portugál Sportinggal szemben. Összesen 379 bajnoki mérkőzésen 182 gólt ért el. 1955 és 1964 között 21 nemzetközi mérkőzésen szerepelt és 11 egyszer volt eredményes.
| „ |
„Ne hidd, hogy valaha is haragudtunk egymásra. Sőt, barátok voltunk és vagyunk is. Mind a ketten megszállottjai voltunk a győzelemnek. Mind a ketten nagyon becsültük egymás focitudását. A virtus volt a meghatározó: győzni a másik felett. Tehát, hogy megakadályozzam Sándor Csikart a góllövésben, neki pedig az, hogy túljárjon az eszemen. Ez a vetélkedés nemcsak a játékban, hanem a szövegben is megnyilvánult. Ha nem azon a részen folyt a játék, akkor odalépett és mosolyogva megkérdezte: Te Jenő, van otthon tíz mázsa fám, te egy nagy favágó vagy, nem jönnél el fölvágni?” Persze ilyenkor is mindig készen állt a válaszom: „Karcsi, te tényleg egy lábbal is gyors vagy?” |
” |
|
– Dalnoki Jenő FTC
|
1949 és 1964 között volt 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt. 1957-től a válogatott csapatkapitánya volt, Puskástól örökli a karszalagot. Részt vett a 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Utóbbin a legjobb nyolc között estek ki a későbbi döntős Csehszlovákia ellen, így a csapat 5. lett. Pályafutása utolsó évében még részt vett az Eb-selejtezőkön (akkor: Nemzetek Európa Kupája), de a spanyolországi négyes döntőn már nem lépett pályára.
- 379 bajnoki mérkőzés (klubrekord)
- 182 gól (Hidegkuti Nándor után a második legtöbb az MTK történetében)
- Magyar bajnok: 1951, 1953, 1957/58
- Magyar Népköztársasági Kupa-győztes: 1952
- Közép-Európai Kupa győztes: 1955, 1963
- KEK döntős: 1964
- 75-szörös válogatott (klubrekord), 27 gól
- 1957-től a nemzeti válogatott csapatkapitánya
- Világbajnokság: 1958 (10. hely), 1962 (5. hely)
[szerkesztés] Mérkőzései a válogatottban
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
- Fekete Pál: Csikar (Budapest, 1965)
- ↑ Budapest XII. kerületi Önkormányzat elismerése
