Sanok
| Sanok | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | Kárpátaljai | ||
| Járás | Sanok | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 1339 | ||
| Irányítószám | 38-500 | ||
| Körzethívószám | (+48)13 | ||
| Rendszám | RSA | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 41 200 fő +/- | ||
| Népsűrűség | 1079,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Sanok weboldala | |||
Sanok (latinul Sanocum, németül Saanig) – 41 ezer lakosú (2005) város Lengyelország, a kárpátaljai vajdaságban a San folyó partján fekszik. A ferences temploma és kolostora a XVII. századból való, a XIX. században átépítették. Az Úr Színeváltozása-templom (Kościół pw. Przemienienia Pańskiego) szintén XIX. sz-i eredetű. Sétálóutcájában Svejk élethű, ülőszobra látható, orra már fényes a sok simogatástól. Sanoki Gergely (Grzegorz z Sanoka, 1406-1477) humanista költő emléktáblája a főtéren látható. Az Adam Mickiewiczről elnevezett városi park alatt áll Tadeusz Kościuszko (1746-1817) tábornok szobra.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Sanok a San folyó partján fekszik, a folyó felső részén. Szlovákiából a Dukla-hágón át közelíthető meg. A Keleti Beszkidek hegység kapuja fontos műemlékekkel a városban és környékén: Leskoben palota, Góry Słonne arborétum. Fontos közlekedési csomópont – nemzetközi DW 897 út határátkelés Szlovákia felé Palota és vasúti átrakó állomás Mezőlaborc.
A város közelében találhatók a Kárpátok északi nyúlványai, maga a város mégis síkvidék jellegű. Mindössze a Zamek domb emelkedik néhány tíz méterre a San fölé.
A San folyó fölött áll a vár. Gótikus stilusban épült, 1523 és 48 között reneszánsz stilusban átépítették. Ma itt van a sanoki Történelmi Múzeum, ahol megtekinthetjük Lengyelország legértékesebb ikon gyüjteményét (kb. 700 db., a legrégiebbek XV századból származnak). Érdemes megtekinteni, az itt található, egyik legkiemelkedőbb lengyel kortárs festőművész, Zdzisław Beksiński festménygyüjteményt.
Sanok és környékének különleges érdekessége az úgynevezett "Ikonok Útvonala", amelyen haladva gyönyörű, régi, kis ortodox fatemplomokat láthatunk. Az útvonalat gyalog (különböző színjelzésű turista útvonalakon), nyeregben, hegyi kerékpárral és legújabban San folyón hajózva is meg lehet tenni.
[szerkesztés] Története
- 981-985 – Nagy Vlagyimir háborút folytat a városért és beveszi azt. A püspökség székhelyét Vlagyimir-Volinszkijba viszik át.
- 1018 – Vitéz Boleszláv Sanok újra Lengyelországhoz csatolja.
- 1031 – Sanokot ismét elfoglalja a Kijevi Rusz. A zsidó negyed kezdetei Sanokban.
- 1069 – Miután Merész Boleszláv elfoglalja a várost, néhány évre a monarchia fővárosa lesz.
- 1086-1344 – A város a Halics-Lodomériai herceg uralma alatt, rövid ideig a hercegség fővárosa is.
- 1344 – III. Nagy Kázmér király végül Sanok az ún. Grody Czerwieńskie-el (vörös városok) Lengyelországhoz csatolja az utolsó Trojdenovics uralkodó, Bolesław Jerzy Trojdenowicz[1];[2] halála után, aki végrendeletében a lengyel uralkodókra hagyta. A latin szertartású Iván és Miklós püspököket közvetlenül az apostoli szék alá rendelik.
- 1772-1918 – szolgabírói járás (circulus), Galícia
- 1772 és 1809 között – Lengyelország harmadik felosztása után – Ausztria fennhatósága alatt állt. 1809–1815 között a formailag önálló Varsói hercegséghez tartozott. Az 1846 februárjában kitört galícia felkelés (rabacja galicyjska) leverése után Ausztria magához csatolta.
- Sanok az 1918–ban újjáalakult lengyel állam része lett.
- 1939-1945 között a nemzetiszocialista Németország által kialakított főkormányzóság (Generalne Gubernatorstwo) székhelye volt. 1945 óta ismét Lengyelországhoz tartozik.
[szerkesztés] Gazdaság
A város legjelentősebb ipari üzeme az Autosan autóbuszgyára, melyet 1969-ben létesítettek.
[szerkesztés] Sport
- E8 Hosszútávú Vándorút
- KH Sanok hockeyclub [3]
[szerkesztés] Testvérváros
Magyarországi testvérvárosa Gyöngyös
[szerkesztés] Múzeumok
- Skansen w Sanoku (Néprajzi múzeum)
- Muzeum Historii Miasta (Várostörténeti múzeum)
- Beksinski Galéria
[szerkesztés] Főiskolák
- Wyższa Szkoła im. Jana Grodka (Állami felsőfokú szakiskola) - együttműködés a Károly Róbert Főiskolával
[szerkesztés] Díszpolgárok
|
|
|
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6722-9 (Trojdenovics II. György címszó).
- ↑ "Ki legyen a gyermektelen Trojdenovics II. György utóda ? A legközelebbi rokon a lengyel király, aki első felesége, Aldona- Anna révén sógora volt a a halicsi fejedelemnek. II. György halicsi fejedelem 1338-ban valogatott lovagokkal Visegradba erkezett Karolyhoz. Endre Kovács. Magyarok és lengyelek a tōrténelein sodrában. 1973. p. 44.
- ↑ KH Sanok (pl)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Sanok hivatalos honlapja
- Sanok fotógaléria
- [1] Beksiński önmagáról
- [2] Zdzisław Beksinski (1929 Sanok - 2005 Warszawa (Sanok))

