Sámánfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sámánfa
Guanacaste, Costa Rica
Guanacaste, Costa Rica
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Mimózaformák (Mimosoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Ingeae
Nemzetség: Albizia
Faj: A. saman
Tudományos név
Albizia saman
(Jacq.) Merr.
Szinonimák
  • Acacia propinqua A.Rich.
  • Albizia saman (Jacq.) F. Muell.
  • Albizzia saman (Jacq.) Merr.
  • Calliandra saman (Jacq.) Griseb.
  • Enterolobium saman (Jacq.) Prain
  • Feuilleea saman (Jacq.) Kuntze
  • Inga cinerea Willd.
  • Inga salutaris Kunth
  • Inga saman (Jacq.) Willd.
  • Mimosa pubifera Poir.
  • Mimosa saman Jacq.
  • Pithecellobium cinereum Benth.
  • Pithecellobium saman (Jacq.) Benth.
  • Pithecellobium saman var. saman (Jacq.) Benth.
  • Pithecolobium saman (Jacq.) Benth. [Spelling variant]
  • Samanea saman (Jacq.) Merr.
  • Zygia saman (Jacq.) A.Lyons
  • Zygia saman (Jacq.) Lyons
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sámánfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sámánfa témájú kategóriát.

A sámánfa virágai, levelei, termései és magvai

A sámánfa (Albizia saman) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sámánfa sok helyütt meghonosodott; őshazája Közép-Amerika, egészen az Amazonas-medencéig.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koronája terebélyes, a magasságánál jelentékenyen szélesebb. Az ágakat csaknem mindig epifitonok borítják. A virágzatok púderpamacsszerűek, kívül rózsaszínűek, belül fehérek. Legfeljebb 30 méter magas fa, törzse többnyire csak néhány méteres, ágai lapos szögben emelkednek felfelé. A korona körülbelül 50 méter átmérőjű, ernyő alakú, laposan boltozott. Kétszeresen szárnyalt, levélkéi kisméretűek, ép szélűek, kissé ferde-elliptikusak, éjszaka és erősen felhős időben páronként összecsukódnak. A levelek szórt állásúak. A virág kisméretű, a „púderpamacsot” nagyszámú porzószál és kevés bibeszál alkotja, a többi virágszerv jelentéktelen. A virágok körülbelül 5 centiméter átmérőjű, fejecskeszerű virágzatokban fejlődnek. Termése megnyúlt, akár 30 centiméter hosszú, gyakran gyengén görbült, nagyméretű babhüvelyre emlékeztet.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sámánfa alatt olykor napos időben is úgy érezzük, hogy esik az eső. Egy tajtékos kabócafaj él rajta, amely megszúrja a fát annak nagy cukortartalmú leveléért, a fölösleges vizet pedig azonnal kiüríti magából. Egyenként ezek a cseppecskék alig érzékelhetők, ám ha a rovarok tömegesen elszaporodnak, szinte „esőzik” a korona. Mivel a sámánfa impozáns méreteket ér el, ezért többnyire egyesével, terekre ültetik.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]