R–31 Dupla

	R–31 Dupla
	Az R–31 Dupla a Közlekedési Múzeumban kiállítva
Funkció	kiképző vitorlázó repülőgép
Tervező	Rubik Ernő
Gyártási darabszám	1 (prototípus)
Első felszállás	1983
	Háromnézeti rajz
	A Wikimédia Commons tartalmaz R–31 Dupla témájú médiaállományokat.

Az R–31 Dupla egy kétüléses, kétkormányos, teljesen fémépítésű kiképző vitorlázó repülőgép. Csak egy prototípusa készült el.

Története[szerkesztés]

A gépet Rubik Ernő tervezte az 1980-as évek elején. Az R–26S Góbé utódjának szánta, egy ahhoz hasonlóan olcsó és könnyű vitorlázó repülőgép kifejlesztése volt a cél. Az R–31 Duplánál Rubik visszatért az R–15 Koma típusú gépénél alkalmazott koncepcióhoz, amelynél az oktató és a növendék egymás mellett foglalt helyet. A gép szerkezete az 1960-as évektől épített fém gépcsalád konstrukciós megoldásait követte. Az akkor már a tervező munkától visszavonult, nyugdíjasként élő Rubik saját költségén a garázsában kezdte el építeni, majd az MHSZ támogatásával a budaörsi repülőtér egyik műhelyében folytatták a munkát. A gép 1983-ban repült először Budaörsön. 1983–1986 között 26 felszállással és nyolc órányi összes repült idővel repülési teszteket végeztek vele, a gépet Matuz István berepülőpilóta vezette^[1] a tesztek alatt. A repülő-tulajdonságai azonban jelentősen elmaradtak a várakozásoktól, teljesítménye nem érte el a Góbéét. A tesztek során minden sebességtartományban vibráció jelentkezett, amelyet nem tudtak megszüntetni, ezért 1986-ban a további munkálatokat és teszteket feladták. Az egyetlen elkészült prototípus a Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti Kiállításához került.

Szerkezeti kialakítása és műszaki jellemzői[szerkesztés]

Fémépítésű, szabadonhordó, középszárnyas vitorlázó repülőgép. A hullámosított falú könnyűfém csőből készült főtartó előtti szárnyrész lemezborítást kapott, míg a főtartó mögötti rész vászonborítású. A 3 fokos pozitív V-beállítású szárny állandó húrhosszúságú. Réselt csűrőkkel van felszerelve. A csűrők mellett, a szárny középső részénél helyezkednek el a 90 fokra kitéríthető fékszárnyak. A fékszárny és a törzs között pedig réselt ívelőlap kapott helyet.

A törzs elülső és középső része fémcsövekből kialakított rácsszerkezet, amely könnyűfémlemez- és vászonborítást kapott. A törzs hátsó része hátrafelé csökkenő keresztmetszetű, kúpos kialakítású, könnyűfémlemez-borítással. A törzs elülső részében kialakított pilótafülkében a növendék és az oktató ülése egymás mellett kapott helyet. A csűrőt és a magassági kormányt mozgató egy darab botkormány középen, a két pilóta között kapott helyet. A botkormány fogantyúja mindkét oldalra egy paralelogramma kialakítású mechanizmussal nyúlik a két pilóta elé. A fékszárny kezelőszervét a két pilóta fölött, középen helyezték el.

A vezérsíkok hagyományos elrendezésűek. A merev részei könnyűfém borításúak, a kormányfelületek vászonborításúak. A vízszintes vezérsíkot alulról dúcokkal merevítették. Az oldalkormány részleges aerodinamikai kiegyenlítésű.

A repülőgép motoros vontatással és orr-, valamint súlypont-csörléssel indítható.