Rákóczi Julianna
| Rákóczi Julianna | |
.jpg) | |
| Született | 1672. szeptember Magyar Királyság |
| Elhunyt | 1717. május 26. (44 évesen) Bécs[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Aspremont Ferdinánd |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Zrínyi Ilona I. Rákóczi Ferenc |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rákóczi Julianna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsővadászi Rákóczi Julianna Borbála (Magyar Királyság, 1672. szeptember – Bécs, 1717. május 26.) I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona leánya, II. Rákóczi Ferenc fejedelem nővére.
Élete[szerkesztés]
Ifjúkora[szerkesztés]
I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona második gyermekeként, szülei elsőszülött fia, György 1667-ben született, és még ugyanabban az évben esett halála után öt esztendőre, 1672-ben született. Apját korán elvesztette, I. Rákóczi Ferenc alig volt 31 esztendős, amikor 1676. július 8-án a lengyel határon fekvő Zborón hirtelen elhunyt. Végrendeletében árváit, Juliannát és a nála négy évvel fiatalabb Ferencet I. Lipót császár oltalmába ajánlotta. Az özvegy Zrínyi Ilonának azonban sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi-vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács parancsnoksága. Munkácson, Báthory Zsófia erdélyi fejedelemasszony rezidenciájában nem volt császári őrség. Zrínyi Ilona ide menekült gyermekeivel.
Julianna alig volt 8 esztendős, amikor nagyanyja, Báthory Zsófia 1680. június 14-én meghalt. Két évvel később, 1682-ben anyja férjhez ment gróf Thököly Imréhez, akinek az oldalán cselekvő részese lett a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. Amikor Thököly török fogságba került, a császári csapatok 1685 végén körülvették a Rákócziak utolsó erősségét, Munkács várát. Zrínyi Ilona három évig védte a várat Antonio Caraffa generális csapataival szemben. Julianna anyja oldalán élte át az elhúzódó ostromot. Buda visszafoglalása után azonban Zrínyi Ilona helyzete tarthatatlanná vált, és 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie velük, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. Mialatt Ferenc a csehországi neuhausi jezsuita iskolába került, Juliannát anyjával együtt a bécsi Szent Orsolya-rend zárdájába internálták, nevelését Kollonich Lipót érsek vette át.
Élete az Orsolya szüzek zárdájában, házassága[szerkesztés]
Anyja a zárdában élénk kapcsolatot tartott fenn a császári udvar franciabarát hölgyeivel. Valószínűleg segítségükkel választott leányának házastársat, franciabarát főnemesi családból. A 19 esztendős Julianna kezét Aspremont Ferdinánd gróf altábornaggyal 1691. június 24-én kötötte össze a bécsi püspök, a császári udvar tudta és beleegyezése nélkül. Thököly még ugyanebben az évben két foglyul ejtett császári tiszt fejében, lengyel és francia támogatással kiváltotta Zrínyi Ilonát, aki követte férjét a törökországi száműzetésbe.
Házasságával Julianna nagykorúsíttatta, és sikeresen kivonta magát gyámja, Kollonich fennhatósága alól. A következő évben öccse, Ferenc is kivonta magát a vén érsek gyámkodása alól, és Julianna bécsi palotájában talált otthonra. Az asszonynak nagy része volt abban, hogy Ferenc eljegyezze magának a császári házzal rokon Magdolna hessen–darmstadti hercegnőt, a bécsi udvar azonban kijátszotta a fiatalokat, és holt hírét keltette a hercegnőnek, ugyanis az udvar nem akarta, hogy az ifjú Rákóczi bekerüljön a császári családba.
Szerepe a Rákóczi-szabadságharcban[szerkesztés]
Amikor Rákóczit Longueval francia követ árulása a bécsújhelyi börtönbe juttatta, Julianna és Rákóczi felesége, Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnő oroszlánrészt vállaltak a fejedelem megszöktetésében (1701. november 7.). Később a bécsi udvar Julianna révén eredménytelenül igyekezett eltántorítani Rákóczit a szabadságharc ügyétől.
Halála[szerkesztés]
Julianna 1717-ben, életének 45. esztendejében meghalt. Férjét, a nála 29 évvel idősebb Ferdinand-Gobert Aspremont-Reckheim grófot még 1708-ban eltemette. Mivel II. Rákóczi Ferenc egyetlen unokája 1780-ban apácaként halt meg egy párizsi zárdában, a Rákóczi-család vére egyedül Julianna utódaiban csörgedezett tovább.
Gyermekei[2][szerkesztés]
- Férjétől, Ferdinand Gobert d'Aspremont-Lynden und Reckheim (1643–1708) gróftól, 7 gyermek:
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://sarospatak.hu/2020/09/13/1672-szeptembereben-szuletett-rakoczi-julianna/
- ↑ Geneall/Julia Rákóczi (Hozzáférés: 2015. január 5.)
.svg){kind=small}
